Mark Halawa, aki palesztin származású, és most Jeruzsálemben él, különös személyes történetet osztott meg a Limmud hallgatóságával – írja a Jewish Chronicle.
Halawa emlékszik arra, hogy pénteken mecsetbe járt Kuvaitban, ahol antiszemita prédikációkat hallgatott. „Nézzétek, mit tesznek a zsidók muszlim testvéreinkkel Palesztinában” – idézte fel az imám szavait.
Nem készítették fel a mecsetben arra, hogy egy nap majd zsidó családot fog vezetni Jeruzsálemben, nem messze az izraeli miniszterelnök házától – írja a lap.
Apja palesztin muszlim családból származott, ám anyja zsidó volt. A nő 16 éves volt, amikor találkozott a fiatal jordániai katonával, és hozzáment.
Halawa hároméves volt, amikor kitört a függetlenségi háború (1948-ban – A szerk.), és a család ekkor Kuvaitba menekült. Apja a hatvanas években Jasszer Arafatnak is dolgozott.
Noha kozmopolita nevelést kapott, az iskolában sokszor találkozott antiszemitizmussal. A mecsetben való látogatás után pedig felkavarta a gondolat, hogy nagyanyja zsidó volt. Később izraeli tévét kezdett nézni, majd Kanadába költözött, ahol életében először látott zsidót: egy ortodox zsidót, aki éppen olvasott és almát evett.
Halawa beszélgetett vele, és megtudta, hogy hiába tért át nagyanyja is az iszlámra, ettől ő még zsidónak számított. Ellátogatott egy zsinagógába, és meglepve tapasztalta, hogy ott egyiptomi, lengyel, magyar, jemeni zsidókkal találkozott, akik mind üdvözölték.
Később megismerte purim történetét, és megdöbbentette, hogy „2,5 ezer éve ennyi gonoszságot terveltek a zsidó nép ellen (…) és túlélték. Erősnek éreztem magamat. Lassan kapcsolatot kezdtem érezni (a zsidósághoz)”.
Néhány évvel később már az antiszemitizmus ellen és a holokauszt-történelem tanítása mellett érvelt. Amerikai diákokkal egy hetet töltött Lengyelországban, és három hetet Izraelben, ahol „beleszeretett” az országba. „Minden nap kulturális sokkon estem keresztül”. Noha korábban azt hitte, hogy „apartheid ország”, mégis azt látta, hogy „zsidók, arabok, muszlimok és mindenki” együtt él.
Később nyolc hónapot tanult egy izraeli jesivában, majd még négy évet élt az országban. Izraeli feleséget vett el, és lányai ma zsidó iskolába járnak. „Ha valami közelebb vitt Istenhez, akkor az a judaizmus – és hálás vagyon érte Istennek” – mondta.
S noha néhány ember, aki ekkora kulturális változáson megy át, megutálja múltját, ő máig szereti a muszlim kultúrát.
Ám változásának ára is volt: alig beszél szüleivel, noha igyekszik fenntartani a békét. Nagy álma, hogy egy nap szülei átjöjjenek hozzá sábátkor jeruzsálemi házába.
Borítókép: The Times of Israel
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
