Izrael ádáz ellenfele, az iszlamista török elnök, Recep Tayyip Erdoğan nemrég a zászlajára tűzte a török-izraeli kapcsolatok rendezését. Szakértők szerint a lépés annak köszönhető, hogy a török elnök Joe Biden adminisztrációja előtt szeretne jó színben feltűnni, ezzel is kitörve a régiós elszigeteltségből. Előző pénteken Erdoğan a kapcsolatok rendezésére szólított fel, azok után, hogy többször is bírálta Izrael palesztinokkal szembeni politikáját – írja a Jewish News Syndicate.
Aykan Erdemir korábbi török parlamenti képviselő a Jewish News Syndicate-nek beszélt arról, hogy Erdoğan bátortalan közeledési kísérlete mögött két ok húzódik. Egyrészt aggódik, hogy a hivatalba lépő Biden-adminisztráció keményebb kézzel lép fel Törökországgal szemben, és azt reméli, hogy egy esetleges török-izraeli békeszerződéssel jó színben tűnhet fel a Biden-adminisztráció előtt.
Másfelől pedig szeretné útját állni a Földközi-tenger keleti partján kialakult együttműködésnek, ami miatt Ankara egyre inkább szövetségesek nélkül marad a régióban.
Erdemir szerint a török elnöknek nehéz lesz maga mögött hagynia korábbi, mélyen berögzült Izrael-ellenes hozzáállását, és eddig nem is sikerült lépéseket tennie a békekötés felé. Az is valószínűtlen, hogy bármelyik Izraeli politikus komolyan venne egy ilyen ajánlatot, hiszen Törökország továbbra is a Hamász legfontosabb Gázán kívüli bázisának számít.
Törökország Izrael 1948-as függetlenedését követően évtizedekig az ország kevés közel-keleti szövetségese közé tartozott. Jelenleg viszont Törökország maradt szövetségesek nélkül a régióban, tekintve, hogy Izrael, Görögország, Ciprus, Egyiptom és Olaszország együttműködik a tengeri földgázvezeték kiépítésében. Bár tavaly Izrael több arab országgal is rendezte viszonyát, Törökországgal való kapcsolata az utóbbi időben megromlott, különösen a 2010-es Mavi Marmara flotta esete után.
Ráadásul a törökök támogatják a Hamászt, Erdoğan pedig többször is kritizálta Izrael palesztinokkal szembeni politikáját. A két ország 2018-ban kiutasította egymás nagykövetét, tavaly augusztusban pedig Izrael azzal vádolta Törökországot, hogy útlevelet ad az Isztambulban élő Hamász-tagoknak.
Soner Cagaptay, a Washingtoni Közel-Keleti Intézet török kutatási programjának vezetője úgy látja, Erdoğan politikája 2010-11 körül, és most is egy éles irányváltáson megy át. Tíz éve a török gazdaság szárnyalt, Erdoğan pedig internacionalistaként tüntette fel magát, egészen az arab tavaszig. Onnantól kezdve Európával és Izraellel is megszakította a jó viszonyt, és közel-keleti nagyhatalommá akarta fejleszteni Törökországot. Ez nem sikerült neki, a 2016-os puccskísérlet után pedig Putyinnal kezdett tárgyalni a szíriai konfliktusról. Oroszország és Törökország ellentétes oldalon áll a szíriai konfliktusban: míg Törökország tartja fenn az iszlamista lázadókat, addig Moszkva a szír kormányt támogatja.
Cagaptay szerint Törökországnak Kataron és a líbiai polgárháború egyik pártján kívül nem maradt más szövetségese a térségben, és Izraelt látja a leggyengébb láncszemnek a törökellenes szövetségben. Számos öbölmenti állam és Egyiptom is azért fordult Törökország ellen, mert az iszlamistákat támogat, többek között a Muszlim Testvériséget. A török-izraeli kapcsolatok rendezésében a két ország közös szövetségese, Azerbajdzsán is segíthet: Baku már nyíltan bejelentkezett a két ország közötti közvetítő szerepre.
Törökország és Izrael viszonyának megromlásával Erdoğan Trump-adminisztrációval való kapcsolata is bonyolulttá vált. Bár Trump tett barátságos lépéseket a török elnök felé, kormánya aggódott a mélyülő török-orosz kapcsolatok miatt, különösen azért, mert Ankara S-400-as rakétavédelmi rendszert is vásárolt Moszkvától.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy decemberi közleményében szankciókat vetett ki Törökországra a rakétavédelmi rendszer vásárlása miatt, Törökország ugyanis NATO-tagállamként könnyen fejleszthette volna védelmi rendszerét Oroszország támogatása nélkül is.
Bár a hivatalba lépő amerikai kormány első hónapjaiban valószínűleg a belpolitikát helyezi előtérbe, Törökország felé is fokozatosan el kell köteleződnie a szíriai konfliktus bizonytalansága, és Irán növekvő közel-keleti befolyása miatt. Izrael viszont ugyan fenntartja gazdasági kapcsolatait Törökországgal, de stratégiai együttműködésre nem törekszik. Közös gazdasági, diplomáciai és biztonságpolitikai érdekeik összetartják őket, de amíg Erdoğan és iszlamista kormánya hivatalban marad, kizárt, hogy kapcsolataikat szorosabbra fűzzék.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
