A nyugat morális és kulturális relativizmusról szóló ideológiája annyira uralkodóvá vált, hogy teret adott a pogányságnak, és az állatok és a természet tiszteletét az emberiség elé helyezte.
Az Európai Unió szeret a tolerancia, a szabadság és a civilizált értékek megtestesüléseként tetszelegni – ezúttal viszont a saját álcáját tépte le, hogy valami még visszataszítóbbat mutasson meg magából.
Az Európai Unió Bírósága fenntartja a kóser és a halal vágás tilalmát Belgium két régiójában. A szabály szerint az állatot el kell kábítani, mielőtt leölik, ezt pedig a zsidóság és az iszlám is tiltja. Az európai törvények eddig is csak elkábított állatok leölését engedélyezték, vallási okokból azonban el lehetett térni a szabálytól, kivéve Svédországban, Norvégiában, Izlandon, Dániában és Szlovéniában. Flandria és Vallónia, két belga régió 2017-ben vezetett be teljes tiltást, ami ellen az országban élő zsidók és muszlimok hiába tiltakoztak: az Európai Unió Bírósága nem döntött a javukra.
Ez a döntés nem csak más országokat sarkallhat a tiltásra, hanem kétségbeejtő kulturális üzenetet is hordoz. A nyugati modernitás vezérelvét, a szabad vallásgyakorlást hajították a szemétbe ezzel a döntéssel Európában
– írja Melanie Phillips a Jewish News Syndicate-nek írt véleménycikkében.
Ezt a veszélyt még Gerard Hogan, a bíróság főügyésze is felismerte. Hiába mondta szeptemberben, hogy az EU tagállamainak kötelessége tisztelni a zsidó és muszlim hívek vallási szertartásait, az Európai Unió Bírósága félresöpörte a főügyész véleményét arra hivatkozva, hogy a döntés „egyensúlyt” teremt az állatok jóléte és a szabad vallásgyakorlás között. De egy ilyen döntés egyáltalán nem teremt egyensúlyt, sőt, illiberális és elnyomó: sem az állatok jólétét, sem a szabad vallásgyakorlást nem tartja fenn. A bíróság érvei álságosak, és még saját belső logikájuk szerint sem helytállóak.
Először is, elismerik, hogy a tiltás a zsidó és a muszlim vallásúak jogainak korlátozásával jár. A judaizmus és az iszlám is megköveteli, hogy az állat sértetlen és egészséges legyen a vágás alkalmával, ez különbözteti meg a kóser és a halal vágást a többitől. Egy kábítólövedék, vagy az elektromos sokkhatás által sérülhet az állat agya, ezáltal a zsidó és a muszlim szabályok szerint már tilos elfogyasztani a húsát. Az erre vonatkozó szabályozás tehát kulcsfontosságú, a tiltás pedig arra kényszeríti a zsidókat és a muszlimokat, hogy alkalmazkodjanak valami olyanhoz, amit tilt a vallásuk.
Ez az elnyomó gyakorlat feltételezhetően az állatvédelemnek köszönhető, de a bíróság erre következetlenül, logikátlanul hivatkozik. Miért nem ragaszkodnak az olyan állatok elkábításához, amiket sportvadászat közben lőnek le, vagy ejtenek el? A bíróság nevetséges választ adott erre a kérdésre. „Az állatvédelmi követelmények teljesítése ilyen esetben hátrányosan hatna az érintett esemény természetére” – magyarázzák. A bíróság az orwelli divatnak megfelelően számításba sem veszi azt, hogy esetleg a zsidók és muszlimok szabályai szerint sem lehetséges az állatvédelmi követelmények teljesítése. A bíróság szerint a vadászat és halászat során leölt állatok mennyisége gazdaságilag elhanyagolható. „Ezek nem értelmezhetőek élelmezési tevékenységként, ezért más szabályok vonatkoznak ezekre az eseményekre, mint a vágásra” – indokolják.
Miért? Mi a különbség az „elhanyagolható mennyiség” és a kóser vágás között, ha a vezérelv az állatvédelem? Nyilvánvalóan semmi.
„Ezek az események olyan környezetben történnek, ahol az állatok leölése nagyban különbözik a nagyüzemi állattartás körülményeitől” – áll a szabályozásban. Valóban különbözik, de nem úgy, ahogy azt a bíróság érti. A lőtt sebtől szenvedő szarvas, a csapdába esett nyérc, és a vadászkutyák által széttépett róka sokkal nagyobb kínok között veszti életét, mint a kóser, vagy halal vágáson áteső állatok. Az ilyen vallási szertartások lényege, hogy az állatot a lehető leghumánusabb módon öljék le, tehát egy éles késsel elvágják a torkát, ami szinte azonnali eszméletvesztést és halált okoz.
Nevetséges, hogy az állat elkábítása humánusabb lenne. Gyakran nem is hatékony, többször is át kell esnie rajta az állatnak, mire eszméletét veszti. Az európai húsüzemek még úgy sem számítanak humánusnak, ha elkábítják az állatot: gyakran vegyszereket pumpálnak beléjük. De ha az elkábítási procedúra nem sokban tesz hozzá az állatvédelemhez, akkor mégis miért erőltetik?
Arról van szó, hogy míg korábban az embert tekintették fontosabbnak, most az állatokat helyezik előtérbe, hasonló tudatlansággal, szentimentalizmussal és álszentséggel. Az univerzalizmus uralkodó dogmája oda vezetett, hogy Európa nagy részén egyre inkább elutasítják a héber biblia előírásait, ez pedig morális zavart okoz az emberekben.
Az EU, bár büszke arra, hogy a felvilágosodás eszméire, a liberalizmusra és a toleranciára épül, valójában a szekularizmusra és a vallások üldözésére esküdött fel.
A liberalizmus és a tolerancia eszméje azoktól a brit filozófusoktól származik, akiknek a gondolkodására nagy hatással volt a biblia. Európa többi részén viszont a vallásellenességre épült a felvilágosodás, és az volt a vezérelv, hogy a józan ész csak akkor kerekedhet felül, ha elnyomja a vallást. Ez a vezérelv tartja magát az Európai Unióban is a mai napig.
2020 elején több európai ország is csatlakozott a megemlékezéshez Auschwitz felszabadításának 75. évfordulójáról, és megfogadták: „soha többé”. Ennek a borzalmas évnek a végén bemutatták, mit gondolnak a szabadság és a tolerancia értékeiről, aminek a védelméért sokan az életüket áldozták fel.
