A bölcsészek és a társadalomtudósok körében hovatovább divat, hogy nem értenek a matematikához és alapvető természettudományos ismereteik is igen hiányosak – állítja az amerikai elméleti fizikus a Metazin szemléje szerint.
Attól tart, hogy nőni fog az elitellenesség és közbizalmatlanság, ha még a művelt elit is hitkérdésnek tekinti az egzakt tudomány megállapításait.
„Sikknek számít azzal a kifogással felmenteni magunkat a gondolkozás terhe alól, hogy nem áll rá az agyunk a természettudományra. Azt bezzeg nem fogadnánk el ilyen könnyen, ha valaki Shakespeare-rel vagy a holokauszttal kapcsolatban hivatkozna ilyesmire”
– írja Lawrence M. Krauss elméleti fizikus a Quillette-ben.
Krauss igazán mindent elkövetett annak érdekében, hogy a bölcsészhallgatókat megismertesse a természettudomány alapvetéseivel: már a nyolcvanas években „Fizika – költőknek” címmel tartott órát a Yale Egyetemen. Saját bevallása szerint nem sok sikerrel. A kudarcot alapvető természettudományos, sőt matematikai ismereteik hiányával magyarázza: a saját szakterületükön minden bizonnyal kitűnő hallgatók jelentős része a millió és a milliárd között sem nagyon tudott különbséget tenni.
Ráadásul sokan mintha még büszkék is lettek volna rá, hogy az alapvető matematikai és természettudományos fogalmakat sem értik – folytatja Krauss. Mindez persze abban nem gátolta meg őket, hogy habozás nélkül állást foglaljanak fontos tudományos kérdésekben, például a klímaváltozással kapcsolatban. A legtöbben úgy fogalmaztak, hogy nem értenek a kérdéshez, de hisznek a klímaváltozásban. Ami Krauss szerint ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai nézeteiknek megfelelő álláspontot szajkózták, a tények számbavételének pedig minden igényét feladták. És persze mivel hitkérdésről van szó, nem is nagyon van lehetőség érdemi vitára: már azt is kiátkozzák, aki kérdezni mer. (…)
A teljes cikk itt olvasható.
