Mivel lapunk csupán előre időzített híreket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Algeriának nem tetszik a marokkói-izraeli béke
Algéria Nyugat-Szahara státusával kapcsolatban elítélte szombaton azokat a „külföldi lépéseket”, amelyekkel a térség destabilizálása a cél, konkrétan Izraelt nevezte meg – írja az MTI.
Marokkó és Izrael Washington közvetítésével megállapodott a héten kapcsolataik rendezéséről, és ennek része, hogy az Egyesült Államok elismeri Marokkó területi követelését a vitatott hovatartozású nyugat-szaharai régióra vonatkozóan.
Marokkó 1975-ben annektálta az egykori spanyol gyarmat Nyugat-Szaharát, emiatt a terület függetlenségét megteremteni akaró Polisario Front kihirdette ott a Szaharai Demokratikus Arab Köztársaságot, és fegyveres harcot indított az annektáló marokkói erők ellen a szomszédos Algéria támogatásával. Algír továbbra is a terület függetlenségét akarja elérni. Marokkó jelenleg Nyugat-Szahara területének nagyjából kétharmadát tartja ellenőrzése alatt, és saját autonóm területévé akarja tenni.
Abdelaziz Dzserad algériai kormányfő a váratlan izraeli-marokkói megállapodásra most reagált először, és Izraelt (a „cionista entitást”) vádolta elsősorban azzal, hogy meg akarja bontani a terület biztonsági egyensúlyát, „közel hozza Izraelt Algériához”.
Abed Saref algériai újságíró és elemző ezt értelmezendő azt írta: a megállapodás megnyitja az utat az előtt, hogy Izrael fejlett katonai eszközökkel lássa el Marokkót az annektált terület ellenőrzésére. „Mostantól egyértelmű, hogy ott lesz az izraeli hadsereg a határainknál” – írta a Facebookon.
Manszúr Kedidir algériai politilógus szerint pedig a megállapodás a szomszédos Marokkó „háborús üzenete”.
Irán is elítélte szombaton a marokkói-izraeli megállapodást mint „az iszlám és a palesztin ügy elárulását” Rabat által. Ali Akbar Velajati, aki Ali Hamenei ajatollah, legfőbb iráni vallási és politikai vezető diplomáciai tanácsadója, pénteken este kiadott közleményében azt írta: a marokkói-izraeli megállapodás a kapcsolatok normalizálásáról nem új, hiszen Rabat eddig is – nyíltan vagy titokban – tartott fenn kapcsolatot Izraellel, az új az, hogy a megállapodásnak részese az Egyesült Államok is, és része a Nyugat-Szahara feletti marokkói szuverenitás elismerése Washington által. Marokkó ezért cserébe elárulta az iszlámot és az izraeli megszállás alatt élő palesztinokat – írta Velajati.
A Beitar-fanoknak nem tetszik az arab tulaj
Nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel az izraeli szurkolók azt, hogy az Egyesült Arab Emírségből egy sejk felerészben megvásárolta a Beitar Jerusalem labdarúgócsapatot: pénteken a rendőrségnek kellett szétválasztania az ügyletet helyeslő és ellenző drukkereket – jelentette a walla hírportál pénteken az MTI szerint.
Mindkét szurkolói táborból 120-150 ember jelent meg a csapat jeruzsálemi stadionjánál a pénteki edzésen. Eleinte csak indulatos rigmusokat skandáltak, elítélve vagy támogatva azt, hogy az abu-dzabi uralkodócsaládba tartozó Hamad bin Kalifa Ál Nahjan ötvenszázalékos társtulajdonosa lett a Beitarnak.
Az üzlet ellen főként a csapat La familia névre keresztelt ultrái tüntettek. Maga az együttes és a La familia kemény magja eddig is rasszista megnyilvánulásairól volt ismert, az ultrák többször tiltakoztak arab és muzulmán játékosok szerződtetése ellen, és kötődnek a jobboldali Likud párthoz, illetve Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz is.
A rigmusok kántálása után a La familia tiltakozó tagjai megtámadták az ügyletet támogató szurkolókat. A nagy erőkkel kivonuló rendőrség választotta szét a két tábort, és több szurkolót letartóztatott.
A megállapodás támogatói maguk közé hívták Móse Hogeg üzletembert, a csapat másik tulajdonosát, és vállukra emelve éltették a jelentős, a következő tíz évben több mint 300 millió sékelt (26,6 milliárd forint) hozó szerződés nyélbe ütéséért.
A hatszoros bajnok Beitar – amely még sosem szerződtetett arab játékost – hét mérkőzés után a 14 csapatos izraeli bajnokság tizedik helyén áll.
Az emírségek és Izrael szeptember közepén az Egyesült Államok közvetítésével megállapodást írt alá a hivatalos diplomáciai kapcsolatok létesítéséről. Októberben az emírségek kormányának delegációja ellátogatott Izraelbe, ahol a gazdasági együttműködésről szóló számos szerződést írt alá.
Az elmúlt négy hónapban az Egyesült Arab Emírségeken kívül Bahrein, Szudán és Marokkó is megállapodott Izraellel a kapcsolatok rendezéséről.
A legfelsőbb bíróságnak nem tetszik Texas keresete
Az amerikai legfelsőbb bíróság elutasította pénteken Texas állam keresetét, amellyel Joe Biden demokrata párti jelölt elnökválasztási győzelmét akarta érvényteleníttetni négy tagállamban – írja az MTI.
Texas azzal érvelt, hogy Georgiában, Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban – ahol az igazolt eredmény szerint Biden győzött – tömeges csalást követtek el. A beadványhoz több állam igazságügyi minisztere és a washingtoni kongresszus 126 republikánus párti tagja csatlakozott. Donald Trump elnök is bejelentette csütörtökön, hogy felperesként csatlakozik Texas keresetéhez.
A bíróság szerint Texasnak nincs keresetbenyújtási joga az ügyben, mert nem tudta jogilag megalapozni ahhoz fűződő érdekét, hogy más tagállamokban miként folytatják le a választást.
A négy megvádolt állam szerint a kereset minden alapot nélkülöz, ezért kérték a bíróságtól annak elutasítását.
A hírügynökségek értékelése szerint a legfelsőbb bíróság ítélete pontot tesz azoknak az egyelőre sikertelen igazságügyi lépéseknek a végére, amelyeket Trump választási kampánystábja folytatott, az elnökválasztás eredményének megfordításáért.
Trump pénteken éjfélkor azt írta a Twitteren, hogy „A legfelsőbb bíróság valójában cserbenhagyott minket. Nincs bölcsesség, nincs bátorság!” A hivatalban lévő elnök üzenetében felpanaszolta, hogy a bíróság „villámgyorsan” elutasította az ügyet, annak ellenére, hogy ő több szavazatot nyert, mint bármely más korábbi elnök. Végül kijelentette: „Ez egy meghamisított választás, küzdjünk tovább!”
Kayleigh McEnany fehér házi szóvivő azt mondta: nem lehet másképpen értékelni a történteket, mint hogy a bíróság „kitért” a válasz elől).
„Kitértek, az eljárásrend mögé bújtak, és nem voltak hajlandók felhasználni tekintélyüket az alkotmány érvényesítésére” – tette hozzá.
Joe Biden demokrata párti elnökjelölt szóvivője viszont úgy vélekedett: nem lehet csodálkozni azon, hogy a bíróság elutasította a Trump vereségének letagadására irányuló „alaptalan kísérletet”.
Biden 306 elektori szavazatot tudhat magénak, annyit, mint amennyit négy évvel ezelőtt Trump is szerzett. Emellett Biden országos szinten több mint hétmillió szavazattal előzte meg Donald Trumpot.
Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor, egyike azoknak, akik deklaráltan elfogadták a legfelsőbb bíróság pénteki döntését, azt mondta, a választási éjszaka óta sokan tévesztették meg a választókat különféle koholmányokkal, például azzal, hogy a „kenyai születésű fajta” kifejezéssel dobálóztak.
Ez Barack Obama volt elnökre utal, akit sokáig vádoltak azzal ellenfelei, hogy nem az Egyesült Államokban született, tehát nem lehetett volna megválasztani elnöknek.
Nagyon káros volt az a széles körben terjedő összeesküvés-elmélet is, miszerint Hugo Chávez néhai venezuelai államfő köre beleavatkozott az amerikai választásokba – mondta Sasse.
Minden amerikainak, aki törődik a jogállamisággal, így Trump (tanácsadóinak) is, vigasztalódniuk kell azzal, hogy a legfelsőbb bíróság lezárta az ügyet – tette hozzá.
Justin Amash michigani képviselő, aki korábban republikánus volt, de függetlenné vált és többször hevesen bírálta a hivatalban lévő elnököt és pártját, kijelentette: „A választási csalással kapcsolatos megtévesztés az amerikai politikai történelem egyik legkínosabb és legbecstelenebb epizódjának fog bizonyulni utólag, nem kis részben azért, mert számtalan republikánus tisztviselő értett vele egyet és népszerűsítette.”
Trump legjelentősebb szövetségesei nem hajoltak meg a bírósági döntés előtt. Rudy Giuliani, az elnök személyes ügyvédje, aki a Biden győzelmének bírósági megdöntésére tett számos kísérlet mögött állt, konkrét bizonyítékok nélkül ismét azt állította, hogy a választásokat „ellopták”.
A Fox News tévécsatornának azt mondta: „Azt hiszem, ez (Biden győzelme) egy szörnyű dolog lesz az amerikai történelemben”. Egyúttal további erőfeszítések megtételére buzdított.
Rick Hasen, a Kaliforniai Egyetem jogászprofesszora úgy vélekedett: „Néhány per lehet még, de ezek nem változtatják majd meg a választási eredményeket”.
„Biden elnöksége törvényességének vitatása és általában a választásoké még évekig visszaköszönnek majd. És ez jelenti az igazi tragédiát” – tette hozzá.
Sorosnak nem tetszik Merkel alkuja a magyarokkal 
A lehető legrosszabb alkut kötötte Merkel a magyarokkal és lengyelekkel, ez az ára, hogy Merkel engedett a lengyel és magyar zsarolásnak – írja Soros György a Project Syndicate oldalán megjelent publicisztikájában, melyet a Mandiner szemlézett.
„Egzisztenciális fenyegetéssel áll szemben az Európai Unió, ám vezetői mégis egy olyan kompromisszummal válaszolnak, amely azt sugallja, hogy a fenyegetést egyszerűen csak egy kívánsággal el lehet tüntetni. Orbán Viktor miniszterelnök kleptokrata rezsimje és az illiberális Jog és Igazságosság (PiS) kormánya pimaszul szembemegy azokkal az értékekkel, melyekre az Európai Uniót alapozták. Ha úgy kezeljük őket, mintha legitim politikai álláspontjuk lenne, melyre figyelmet érdemel és amellyel kompromisszumra kell jutni, akkor az csak tovább növeli az EU-ra leselkedő veszélyeket” – írja Soros.
„Megértem, hogy Angela Merkel német kancellár az utóbbi időben óriási nyomás alatt dolgozott. Tizenöt éve ő Németország kancellárja, 2021 szeptemberében visszavonul. Mivel Emmanuel Macron a francia szekularizmus és közbiztonság kérdéseivel van elfoglalva, ezért Merkel kvázi az egyedüli döntéshozó maradt az EU-ban.”
„Azt is megértem, hogy a német kancellár nem akarja, hogy Magyarország képében egy újabb állam hagyja el az uniót. Állítólag Orbán az elmúlt napokban ezt készítette elő. Az uniós költségvetés jogállamisághoz kötése ugyanis napvilágra hozta volna az Orbán-rezsim korrupciójának valódi mértékét, ezt pedig ő nem hagyhatta. Orbán a hatalomban eltöltött évtizede alatt rengeteg uniós pénzt ellopott, azt a pénzt, ami a magyar embereket illette volna meg. Nem engedheti hát, hogy bármi korlátozza személyes és politikai korrupcióját, mert ezek a lopások biztosítják rendszere működését, és cimborái támogatását” – folytatja cikkét.
„Orbán részéről botor húzás volt az uniós költségvetést megvétózni, de ezt a blöfföt le kellett volna leplezni. Merkel sajnos leborult a magyar és lengyel zsarolás előtt. Úgy tűnik, Merkel kompromisszumot kötött Orbánnal és Lengyelország de facto vezetőjével, Jarosław Kaczyński-vel. Ez az egyezség Németország és az unió két renitens tagállama között a létező legrosszabb. A nagyrészt már kiszivárgott dokumentumban három alapvető hiba található.”
„Először is: a nyilatkozat jelentősen eltér az uniós intézmények által november 5-én elfogadott dokumentumtól, így hát a jogállamisági kritérium jelentősen gyengült. Sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament, sem a szabályozásért küzdő, Európa Tanácsban helyet foglaló nemzeti kormányok nem engedhetik, hogy így lökdössék őket.”
„Másodszor: a dokumentumban két évre felfüggesztik a jogállamisági kritériumok életbe léptetését. Ez Orbánnak remek hír, mert így minden konkrét cselekvés elmarad a következő, 2022-ben esedékes magyarországi országgyűlési választásokig. Ez rengeteg időt adhat a Fidesznek, hogy törvényeket és alkotmányt módosítson. Így jogilag újradefiniálhatják a „közpénz” fogalmát, mely aztán a cimborák által tulajdonolt „alapítványokba” ömölhet. A legfőbb áldozatai Merkel és Orbán egyezségének a magyarok” – véli a baloldali ügyeket támogató dúsgazdag filantróp.
„Harmadszor: a nyilatkozat ékes példája annak, hogy az Európa Tanács túllép a hatáskörén, és gúzsba köti az Európai Bizottságot, mikor annak lenne lehetősége arra, hogy az uniós törvénykezés szerint járjon el. Ez veszélyes precedens, mert kurtítja a Bizottság jogi függetlenségét, és megsérti az Európai Unióról szóló szerződést, legalább is szellemi értelemben.”
„Az egyezség otromba, és fittyet hány az Európai Parlament követeléseire. Ugyanakkor sürgős szükség van a 750 milliárd eurós COVID-19 helyreállítási alapra, így az EP valószínűsíthetően belemegy az alkuba. Én csak annyit tehetek, hogy kifejezem morális felháborodásomat, amelyet minden olyan ember érez, akik hisznek az EU-ban, és az unióban az európai és univerzális értékek védelmezőjét látják. Egyúttal szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kompromisszum könnyedén megsemmisítheti az emberek uniós intézményekbe vetett bizalmát. Ez a bizalom már így is nehezen lett elnyerve, mikor létrehozták a helyreállítási alapot” – zárja cikkét Soros.
