A tehetősebb országok ugyan nagy mennyiségben foglaltak le oltóanyagot, de ez nem jelenti azt, hogy mindet meg is vásárolják. 2023-2024 környékére fogják legyártani a Föld teljes népességére elegendő vakcinát.
A szegény országokban csak tízből egy ember juthat hozzá a koronavírus elleni vakcinához jövőre, állítja a Népi Vakcinaszövetség. Bár egy ilyen kijelentés megragadhatja az ember figyelmét, a helyzet sokkal bonyolultabb annál, mint ami a címlapokra fér. Körbejárta az internetet az állítás, miszerint a tehetősebb országok akár a lakosságuknak háromszor is elegendő vakcinát vásároltak fel, a Deutsche Welle pedig utánajárt, és megállapította: a teljes képet nézve nem helytálló a vád.
Becslések szerint a főbb vakcinagyártók, mint az AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech és a Moderna, akár 5,3 milliárd oltóanyagot is készíthetnek 2021-ben.
Mivel az oltóanyagot két részletben kell beadni, a legyártott vakcinákkal a Föld teljes népességének harmadát tudják átoltani egy év alatt.
Ez az arány felveti a kérdést, hogy különböző országok vajon mennyi vakcinát rendeltek: számos tehetős ország óriási készleteket rendelt be, akár annyit, hogy többször is átolthatnák a teljes népességüket. A gazdagabb országok a világ népességének mindössze egyheted részét teszik ki, de az ígéretes vakcinák 53 százalékát rendelték be. A Deutsche Welle szerint viszont ezek az állítások félrevezetőek lehetnek.
Nem szabad azt feltételezni, hogy minden vakcina átmegy a klinikai teszteken, és engedélyt kap a használatra. Bár a tehetősebb országok valóban megállapodtak a gyógyszerfejlesztő cégekkel, a rendeléseiket jóval azelőtt adták le, hogy az oltóanyagokat biztonságosnak nyilvánították.
A lefoglalt oltóanyag mennyisége nem jelenti azt, hogy a gyártónak valóban sikerül biztonságos és hatékony vakcinát fejlesztenie, ami aztán használati engedélyt kap. Az oltóanyag, amit lefoglaltak, sok esetben még tesztelés alatt áll.
Például, a Népi Vakcinaszövetség szerint Kanada annyi vakcinát rendelt, amennyivel ötször át tudná oltani teljes népességét: a kanadai kormány összesen 414 millió vakcinára adott le rendelést hét különböző gyógyszergyártó cégnél. Hozzátették: „minden lehetséges vakcinának át kell mennie egy elő-klinikai, és egy klinikai teszten. A kanadai egészségügy felülvizsgálja az oltóanyag biztonságosságát, hatékonyságát és minőségét, mielőtt döntenének arról, hogy a gyógyszert alkalmazzák-e az országban.”
A Deutsche Welle azt viszont igaznak vélte, hogy a szegényebb országok később fognak hozzájutni az oltóanyaghoz.
A Duke Global Health innovációs központ előrejelzése szerint 2023-ra, vagy 2024-re készülhet annyi oltóanyag, ami a Föld teljes népességének elég.
Hasonlóan látja az Oxfam egészégpolitikai vezetője, Anna Marriott is. „Hacsak nem történik drámai változás, világszerte több milliárd ember nem fog biztonságos és hatékony koronavírus-elleni vakcinához jutni a következő években” – mondta Marriottaz Amnesty Internationalnek.
Itt jön képbe a COVAX-szövetség, aminek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is tagja. A COVAX nem csak azon dolgozik, hogy minél gyorsabban sikerüljön biztonságos oltóanyagot fejleszteni, hanem azt is szem előtt tartják, hogy a készleteket méltányosan osszák el világszerte.
A COVAX azt tűzte ki célul, hogy 2021 végéig kétmilliárd oltóanyagot osszanak szét magas kockázati csoportba tartozó emberek között.
A Pfizer és a BioNTech már jelezte, hogy részt venne a COVAX programjában, az Oxford Egyetem és az AstraZeneca pedig készleteinek 64 százalékát a fejlődő országoknak ajánlották fel. Az Európai Unió is felajánlott 500 millió eurót a COVAX-nak, hogy az alacsony jövedelmű országokat segítsék ellátni vakcinával.
Az igazság tehát az, hogy a szegényebb országok is hozzá fognak jutni a vakcinához, de ez akár évekbe is telhet.
https://neokohn.hu/2020/11/17/izraeli-szakerto-ne-az-idoseket-oltsak-elsokent-hanem-a-szuperterjesztoket/
A Deutsche Welle nem talált bizonyítékot arra, hogy a gyógyszergyártók előrébb helyeznék a profitot a közegészségügyi céloknál, pedig sok ellentmondásos információ van erről az interneten. A
Népi Vakcinaszövetség szerint a gyógyszergyártó cégeknek és a kutatóintézeteknek ingyenesen hozzáférhetővé kellene tenniük a vakcinához köthető szellemi tulajdont, így világszerte bárhol le lehetne gyártani a biztonságos és hatékony vakcinákat.
Hosszútávú céljukként azt tűzték ki, hogy fenntartható oltóanyaggyártást hozzanak létre az alacsony jövedelmű országokban is.
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szerint az AstraZeneca kijelentette, hogy nem profit-alapon teszi elérhetővé a vakcinát, „amíg a járvány tart”, viszont 2021 júliusától már emelheti az árait. Pascal Soriot vezérigazgató elmondta, hogy a vakcina fejlesztését egy globális közegészségügyi vészhelyzetként kezeli, és nem kereskedelmi tevékenységként. A Johnson & Johnson is elmondta, hogy nonprofit alapon teszik elérhetővé az oltóanyagukat.
Más a helyzet a Pfizerrel, ami visszautasította az amerikai kormány finanszírozási ajánlatát, és saját tőkéből fektetett 2 milliárd dollárt a vakcinafejlesztésbe. „Ez azt jelenti, hogy profitálnak belőle, de nem tesznek rá akkora árrést, mint a többi gyógyszerükre” – magyarázta Damien Conover, a Morningstar egészségügyi részvénykutató cég igazgatója.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
