Richard Goldberg szerint annak érdekében, hogy az Egyesült Államok továbbra is fegyverekkel lássa el Szaúd-Arábiát, békét kell kötni Izraellel. Az Egyesült Arab Emírségeknek már sikerült egy hasonló lépés.
Joe Biden megválasztott amerikai elnök újragondolná az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kapcsolatát. Az egyetlen lehetőség arra, hogy Rijád elkerülje a bajt, ha azonnal rendezi a kapcsolatát Izraellel – írja Richard Goldberg a Newsweekben megjelent véleménycikkében.
Egy, a választás előtt készült interjúban Biden külügyminiszter-jelöltje, Anthony Blinken bejelentette, hogy a Biden-adminisztráció felülvizsgálja a Szaúd-Arábiával való kétoldalú kapcsolatait. Rijádnak pedig ez azt jelenti, hogy ha nem rendezi a viszonyát Izraellel, fel kell készülnie a legrosszabbra: az amerikai kormány leállíthatja a fegyvereladásokat.A Kongresszusban elég szavazatot kapna a fegyvereladás leállításáról szóló törvényjavaslat ahhoz, hogy Biden asztalára kerüljön – és ha hivatalba lép, onnantól kezdve már senki nem fogja azt megvétózni.
A hivatalba lépő külügyminisztérium valószínűleg újraindítja a Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálatokat is, és lehet, hogy emiatt emberi jogi szankciókkal sújtja Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceget. A Trump-adminisztráció 2019-ben megvédte bin Szalmánt a szankcióktól, de ezt a döntést a Biden-kormány bizonyára visszavonná.
Biden azt is világossá tette, hogy előfeltételek nélkül visszalépteti az Egyesült Államokat az iráni atomalkuba. Az Iránnal szembeni szankciók feloldásával dollármilliárdokkal áraszthatja el az országot, ami lehetővé tenné Iránnak, hogy újra pénzt pumpáljon a Forradalmi Gárdába, és közel-keleti szövetséges szervezeteit is tovább finanszírozza. A Biden-kormány tehát – a Szenátus támogatásával – képes lenne diplomáciai háborút indít Rijáddal szemben, hogy vonja ki a csapatait Jemenből, ahol az Irán által támogatott húszikkal harcolnak. A harcok leállítása gyakorlatilag átengedné a szaúdi-jemeni határ ellenőrzését a húsziknak, és megnövelné a Szaúd-Arábia-elleni rakéta- és dróntámadások valószínűségét. Még az is előfordulhat, hogy az Egyesült Államok rendezi a kapcsolatokat a húszikkal, ahelyett, hogy terrorszervezetként tekintene rájuk.
De egészen más fordulatot vehetnének a szaúdi-amerikai kapcsolatok, ha Szalmán szaúdi király megnyitná az utat bin Szalmán előtt, hogy rendezze az ország kapcsolatait Izraellel. Hasonló történt az Egyesült Arab Emírségekben is. Az amerikai Kongresszus tavaly sürgette az Emírségek felé történő fegyvereladások leállítását, most pedig az F35-ös vadászrepülő üzletének részleteiről tárgyalnak, és létrehoztak egy háromoldalú kormányközi befektetési alapot Izraellel.
Nincs új a nap alatt: a közel-keleti béke nagy ügy, a világ több mint 70 éve vár rá. Ha egy arab nemzet kockázatot vállal a béke érdekében, Washington támogatni fogja abban. Az USA Egyiptommal és Jordániával kötött megállapodásának köszönhető, hogy hosszú ideje békés a viszonyuk Izraellel, és ugyanezt érvényes az Egyesült Arab Emírségekre, Bahreinre, Szudánra, és mindenki másra, aki követné a példájukat. Szaúd-Arábiának semmi oka arra, hogy ne álljon be ebbe a sorba: így folytatódhatnának a fegyvereladások, és a Kongresszus is fontosabbnak tartaná a szaúd-arábiai kapcsolatokat a Közel-Keleten betöltött vezető szerepe miatt. Egy szaúdi-izraeli-amerikai befektetési alap mellett ráadásul az Emírségekkel közösen létrehozott alap is eltörpülne. Bin Szalmán 2030-ra időzített fejlesztési tervei – például a Vörös-tengerre tervezett okosváros – pedig izraeli technológiával, amerikai befektetőkkel és szaúdi tőkével jöhetne létre.
Egy ilyen megállapodással egy generációnyi időre biztosíthatnák a szaúdi-amerikai stratégiai és gazdasági kapcsolatokat, Irán, Katar és Törökország legnagyobb bánatára. Itt az ideje, hogy Szaúd-Arábia a kezébe vegye a jövőjét – ez pedig azzal kezdődik, hogy rendezi a kapcsolatait Izraellel – zárja sorait Goldberg.
