Mivel lapunk csupán előre időzített híreket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Trump vs. georgiai választási eredmények
Donald Trump amerikai elnök választási kampánycsapata bírósági keresetet nyújtott be Georgia államban az ottani eredmény érvénytelenítéséért, amely már sokadik kísérletük arra, hogy megfordítsák az országos eredményt – írja az MTI.
A kampánycsapat erről kiadott közleményében azt írja: sok georgiai szavazópolgár eskü alatt vallja, hogy csalás történt a választáson.
A keresetet annak ellenére nyújtották be, hogy a republikánus párti Brad Raffensperger, a választás lebonyolításáért felelős helyi főhivatalnok és több más tisztségviselő többször leszögezte: nincs bizonyíték arra, hogy a választásokon tömeges csalás történt, ami érdemben változtatna az eredményen.
Trump kampánycsapata és sok magánember is, aki őt támogatja, számos olyan bírósági keresetet nyújtott be szerte az országban, amelyben azt követelték helyi bíróságoktól, hogy érvénytelenítsék a választási eredményt, amely szerint a demokrata párti Joe Biden győzött. Ezekre eddig kilencmillió dollárt költöttek, amiből 2,3 millió ügyvédek és tanácsadók díja.
Viszont 207,5 millió dollárt gyűjtött össze a kampánycsapat és a pártot vezető politikai bizottság támogatóktól a választás óta, hogy finanszírozni tudják az eredményt támadó jogi kereseteket. Ennek a pénzügyi alapnak a neve Hivatalos Választási Védelmi Alap.
Kedden jelentették be, hogy az állambeli választás eredményét vitató keresetet nyújtottak be a wisconsini legfelsőbb bíróságon. Azzal érveltek, hogy több mint 221 ezer levélszavazatot szabálytalanul töltöttek ki. Azt követelték, hogy a bíróság érvénytelenítse az egész ottani voksolást, és ne a helyi választási bizottság, hanem az állam törvényhozása döntse el, ki győzött.
A wisconsini törvényhozás mindkét házában a republikánusok vannak többségben. A bíróság azóta 4:3 arányban elutasította a keresetet.
Brian Hagedorn, a wisconsini legfelsőbb bíróság egyik olyan tagja, aki a kereset ellen ítélt, pénteken kijelentette: példa nélküli lett volna az amerikai történelemben, ha egy államban nem a választási bizottság, hanem a törvényhozás állapíthatja meg, hogy ki győzött.
Biden az amerikai elektori kollégium 306 szavazatát szerezte meg, Trump 232-t, és Wisconsin tíz elektori szavazatot ad annak a jelöltnek, amelyik az államban győz. A győzelemhez 270 elektori szavazat szükséges.
Új eljárás az iráni halálra ítélteknek
Egyelőre megmenekült a halálbüntetéstől három fiatal Iránban a MTI szerint. A fiatalokat azért ítélték el, mert részt vettek az iszlám köztársaságban tavaly kirobbant tiltakozó megmozdulásokon.
Az iráni Legfelsőbb Bíróság szombaton az internetes oldalán közölte, hogy helyt adtak az elítéltek azon kérvényének, hogy folytassanak le új eljárást az ügyükben. Előzőleg ugyanezt közölte a három elítélt ügyvédje, Babak Paknija Twitter-üzenetben.
A három barát, a 26 éves Amírhoszein, a 28 éves Szajed és a 26 éves Mohammad ügyében kiszabott halálos ítélet miatt júliusban országos tiltakozás indult Iránban; a „No To Execution” (Nem a kivégzésre) hashtag alatt 24 órán belül több mint kétmillió támogató gyűlt össze. A tiltakozás meglepő módon gyorsan eredményt ért el: az iráni igazságügyi rendszer első embere, a keményvonalas konzervatív Ibrahím Raiszi – a jogerős ítélet után – személyesen jelentette be, hogy tovább kell vizsgálni a három ügyet.
2019 novemberében a benzináremelés miatt napokon át tartó tüntetéssorozat kezdődött szerte Iránban. A tiltakozó megmozdulások sok helyen erőszakba torkolltak. Független ENSZ-szakértők szerint több mint 400 tüntető és rendőr vesztette életét az összecsapásokban. A teheráni vezetés zsoldosoknak, az Irán ellenségének kikiáltott Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia fizetett ügynökeinek nevezte a tüntetőket, akik közül több mint ezer embert vettek őrizetbe.
A halálos ítéleteket arra hivatkozva szabták ki, hogy a vádlottak bűnösök „az államrend megdöntésére való szövetkezésben”, valamint „gyújtogatás és a közvagyon rongálása” bűntettében, amelyeket azért követték el, hogy megdöntsék az iszlám köztársaság politikai rendszerét.
Katar nem eszi olyan forrón a kását
Előrelépés történt a Katar és a Szaúd-Arábia vezette szövetség tagjai közötti diplomáciai konfliktus megoldásában, ám az áttörésre várni kell – derül ki a katari külügyminiszter pénteki nyilatkozatából, amelyben kizárta továbbá a kapcsolatok normalizálását Izraellel.
Muhammad Ál Száni Twitteren hangsúlyozta, hogy a Perzsa(Arab)-öböl egysége nagyon fontos a térség biztonsága szempontjából, az Öböl-menti államok közötti vitát pedig „szükségtelennek” nevezte – írja az MTI.
Bahrein, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Egyiptom 2017-ben légi, tengeri és szárazföldi embargót vezetett be Katarral szemben, mert úgy ítélték meg, hogy Doha túl közel áll Iránhoz és radikális iszlamista csoportokhoz, amit Katar tagad.
A héten Dohába látogatott Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és tanácsadója, aki Tamím bin Hamad Ál Száni emírrel tárgyalt a térség helyzetéről. Washington már régóta igyekszik kibékíteni a térség államait annak érdekében, hogy ellensúlyozza Irán régiós erejét.
Kushner Dohában elért eredményeit – amelynek részletei nem kerültek nyilvánosságra – megköszönte Ahmad Ál Szabáh kuvaiti külügyminiszter pénteki közleménye is, amelyet a Kuvait 1 állami televízióban olvastak be.
A katari külügyminiszter Rómában, a Mediterrán Párbeszéd nevű konferencián kitért az izraeli-palesztin kapcsolatokra is, és leszögezte, hazája továbbra is a kétállami megoldás híve, és Kelet-Jeruzsálemet tartja a jövendő palesztin állam fővárosának. Hangsúlyozta, hogy Katar a rendezést a 2020-ban javasolt arab békekezdeményezés mentén képzeli el. Ennek keretében az arab országok felajánlották a kapcsolataik normalizálását Izraellel, cserében a kétállami megoldásért és Izrael kivonulásáért az 1967-es háborúban elfoglalt területekről.
Jóllehet elemzők nem zárták ki, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein után Katar lehet a következő arab állam, amely normalizálja kapcsolatait Izraellel, a külügyminiszter pénteken leszögezte, ez a lépés jelenleg nem szolgálná a palesztinok érdekeit. A Gázai övezetbe küldött katari segélyszállítmányok kapcsán hozzátette: Doha „munkakapcsolatban áll” Izraellel.
Egy 2018-as, Izraellel kötött tűzszüneti megállapodás értelmében az övezetet az ellenőrzése alatt tartó Hamász iszlamista szervezet rendszeres adományokat fogadhat Katarból. A Hamász terrorszervezet által uralt Gázai övezet izraeli blokád alatt áll, és Katar fontos szerepet játszik az újabb háborúk elkerülése érdekében tett nemzetközi erőfeszítésekben.
Az Egyesült Arab Emírségek Bahreinnel közösen szeptember 15-én, Washingtonban írt alá Izraellel békemegállapodást, amelyet a palesztin vezetés elítélt.
Bahrein nyitott az izraeli termékekre, csak nem Júda-Somronból
Bahrein nem engedélyezi olyan izraeli áruk behozatalát, amelyeket az ún. ciszjordániai zsidó telepeken állítottak elő – közölte a BNA bahreini állami hírügynökség.
A BNA a bahreini kereskedelmi miniszter néhány nappal korábbi kijelentését javította péntek éjszakai kiadásában.
Zajed bin Rasíd az-Zajani úgy fogalmazott, Bahrein nyitva áll a zsidó államból érkező áruk előtt, függetlenül attól, hogy azok Izraelből vagy a megszállt területekről származnak.
Az ipari és kereskedelmi minisztérium egy neve elhallgatását kérő tisztségviselője ugyanakkor azt mondta, a miniszter kijelentését félreértelmezték, hiszen, mint mondta, Bahreint is kötik az ENSZ határozatai.
Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek szeptember 15. napján – amerikai közvetítés eredményeként – diplomáciai kapcsolatot létesítettek Izraellel.
Az érvényes európai uniós irányelvek szerint a csomagoláson egyértelműen meg kell különböztetni a zsidó telepekről származó exportárut. Az amerikai kormányzat ugyanakkor novemberben eltörölte ezt a különbségtételt.
Rijád el-Máliki palesztin külügyminiszter úgy foglalt állást, nehezen hihető, hogy a bahreini miniszter valóban az idézett kijelentést tette volna, „hiszen ez teljes mértékben ellentmond annak, ahogyan Bahrein a palesztin ügyet támogatja”.
Szijjártó vs. Reynders
A magyarok és a lengyelek sértegetésének befejezését kérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Didier Reynders-től, az Európai Bizottság igazságügyi biztosától szombaton – írja az MTI.
A magyar diplomácia vezetője Facebook-oldalán arra reagált, hogy az Európai Bizottság biztosa egy interjúban arról beszélt az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban, amennyiben nem lehetséges meggyőzni Magyarországot és Lengyelországot annak megszavazásáról, úgy a két állam nélkül kell tovább haladni.
Szijjártó Péter bejegyzésében felidézte, hogy még belga külügyminiszterként ismerte meg Didier Reynders-t, a viszonyuk normális volt, ezért nem szólt eddig uniós biztosként tett nyilatkozatai kapcsán.
A miniszter azt írta: „kedves Didier barátom, a hazád megbántásának mindenfajta szándéka nélkül, kérlek, engedd figyelmedbe ajánlanom a tényt, hogy mi, lengyelek és magyarok biztosan harcoltunk annyit diktatúrák ellen a szabadságunkért és tettünk annyit Európa egységéért, mint a Téged az Európai Bizottságba delegáló ország”.
Kérlek, fejezzed be a lengyelek és magyarok lenézését, sértegetését! – zárta posztját Szijjártó Péter.
Didier Reynders a belga RTBF csatorna vendége volt december 5-én, ahol többek között a lengyel-magyar vétóval kapcsolatosan is nyilatkozott. Az unió következő hétéves
költségvetésének megtorpanása kapcsán azt mondta: ” … a jogállamiságról szóló vita, most minden európai intézményben, így a Tanácsban is központi kérdést képez. Egyértelműen nagy a nyomás, de van lehetőség megoldásra. A német elnökség igyekszik valamennyi tagállamot meggyőzni, hogy közös nevezőre jussunk. Ugyanakkor, amennyiben ez nem lehetséges, úgy Magyarország és Lengyelország nélkül kell tovább haladni. Ezt fontos egyértelművé tenni”.
