Az iszlám vallásnak lépést kellene tartania korunk kihívásaival, ehhez pedig az oktatás megújításában látja a megoldást Dr. Ali Rashid Al-Nuaimi a The Jerusalem Postban megjelent véleménycikkében. Szerinte a terrorszervezetekhez való csatlakozási kedvet is letörhetné egy ilyen reform.
A nyugati világ még mindig küzd a csalódott fiatal muszlimok tömeges integrációjával. Sokan közülük olyan országból származnak, amit sosem láttak, mégis kívülállónak érzik magukat abban az országban, ahol befogadták őket. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, radikálisan át kellene alakítani az iszlám tanításainak értelmezéseit – írja a szerző. Úgy gondolja,
közös felelősségünk, hogy biztosítsuk: az iszlámot nem ejthetik foglyul szélsőséges és elavult ideológusok.
A vallás tanításait a jelenre kell szabni, ennek a hiánya vezet ahhoz, hogy a muszlim fiatalok idegennek érzik magukat azokban az országokban, ahol már felnőttek.
„A legtöbb muszlim bevándorló nem képes elválasztani a vallást a kultúrától. Nem különböztetik meg az iszlám tanításokat a származási országuk hagyományaitól, szokásaitól, és ezért lehet az, hogy még azt ismerik fel, hogy nem kellene meghalniuk a kultúráért. A vallás számukra egyenlő a kultúrával, a szokások pedig a vallási tanításokkal”
– írja a szerző.
A muszlim társadalomnak fel kell ismernie, hogy ez már egy másik világ, mint amiben az őseik éltek.
Többé már nincsenek birodalmak és kalifátusok: egy globalizált világban élünk, ahol kultúrától és vallástól függetlenül az emberek cselekedeteit szabályok korlátozzák. Ebben a világban a muszlim fiataloknak olyan bátor vezetőkre van szükségük, akik szembe mernek nézni a minket érő kihívásokkal, és a vallás állandó érvénye mellett a történelmi változásokkal is megismertetik őket. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a vallás tanításai egy korábbi történelmi időszakban, az akkor élő társadalom igényire voltak szabva. Ezek a tanítások nem csak különböznek a mai értékrendünktől, de akár ellent is mondhatnak annak.
Az eltérő kultúra pedig komoly akadályt jelent a beilleszkedésben, még akkor is, ha ezeknek az embereknek sikerült megszerezniük az állampolgárságot, és az új országukban tervezik leélni a teljes hátralevő életüket.
Ellentmondásosnak tűnhet, de ezek a menekültek még úgy is elköteleződtek a származási országuk kultúrája mellett, hogy tudják: többé nem térnek már vissza.
Al-Nuaimi felveti a kérdést, hogy miért nincs az iszlámnak európai, amerikai, ausztrál változata.
Miért akarnak úgy élni ezek a muszlim fiatalok, mint ahogy azon a helyen élnek, ahonnan elmenekültek?
Miért gondolhatják, hogy a kultúrához való ragaszkodás egyet jelent az iszlám vallás életben tartásával? Miért látjuk még mindig azt, hogy fiatal muszlimok ezrei hagyják el új országaikat iszlamista terrorszervezetek kedvéért?
A szerző szerint az erőszakos terrorszervezetek felemelkedése egy logikus következménye a múltra összpontosító vallási tanításoknak. Ez a rendszer kinevelt egy elveszett generációt, akik mélyen a múltban élnek, és semmilyen jövőképük nincs. Ezek a terrorszervezetek pedig segítenek nekik feldolgozni azt, hogy a múltban élnek, és azt erősítik bennük, hogy ez jelenti az igazi iszlám hitet.
Az oktatásnak viszont inkább a jövőre kellene összpontosítania, és arra, hogy az ember meggyőződéseit, értékeit, kulturális identitását úgy vigye tovább, hogy az elavult viselkedési mintákat, szokásokat már nem köti hozzájuk. Egy társadalom csak jövő-orientált oktatással tud fejlődni, ehhez pedig teológiai, pedagógiai, szociológiai, antropológiai és pszichológiai szakemberek kellenek. A változáshoz ezeken a területeken képzett szakemberekre van szükség, nem hagyhatjuk azt egyedül a vallástudósokra – zárja sorait Al-Nuaimi.
| Dr. Ali Rashid Al-Nuaimi a „National State: Reimagining a World without Hateful and Narrow Nation States” („Nemzetállam: A világ újragondolása gyűlöletkeltő és szűk nemzetállamok nélkül”) című, most megjelent könyv szerzője. Abu-Dzabi-t képviseli az Egyesült Arab Emírségek Szövetségi Nemzeti Tanácsában, valamint a Tanács Védelmi, Bel- és Külügyi Bizottságának elnöke. Korábban az Egyesült Arab Emírségek Egyetemének kancellárja volt, jelenleg ő az első elnöke az Abu Dzabiban működő Hedayah, az erőszakos szélsőségek elleni küzdelem központjának. |
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.