„Az illegális migrációnak nincsenek nyertesei” — mondta Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciájának nyitóbeszédében.
A Mathias Corvinus Collegium egyedülálló nemzetközi migrációs konferenciát hívott össze, amelynek fő célja az, hogy a nemzetközi döntéshozó és diplomáciai elit, valamint a tudományos és akadémiai élet, továbbá a közélet és a média azon szereplőit szólaltassa meg, akik a migráció témakörében hitelesen és magas szakmai színvonalon tudnak nyilatkozni.
A konferencia egyik alapvető tétele, hogy a 21. század egyik nagy európai sorskérdése a migráció.
A Várkert Bazárban megrendezett konferencián március 22 és 24. között hazai történészek és politikusok mellett olyan neves külföldi előadók keresik a választ a migráció problémájára, mint Douglas Murray brit író, vagy Ayaan Hirsi Ali, az AHA Foundation alapító elnöke, illetve a Harvard és a Stanford Egyetemek vendégelőadója.
A migrációs konferencia megnyitóján beszédet mondott dr. Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, valamint Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is.
„A tömeges migráció, ami nem jár együtt az integrációval, egyszerre rossz a kibocsátó országoknak, amelyek egész generációkat veszíthetnek el, valamint az életveszélyes helyzetekbe kerülő útra kelőknek és azon országoknak is, amelyek adófizetői fizetik a soha létre nem jövő integráció és a közbiztonság összeomlásának költségeit”.
– mondta Gulyás Gergely.
Hangsúlyozta, hogy különösen fontos az igazságot újra és újra megismételni egy olyan világban, ahol az igazságot a politikai korrektség fojtogatja.
Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a migráció nem megfelelő válasz a demográfiai problémákra, nem oldja meg a munkaerő utánpótlásának gondjait sem. A gazdagabb államoknak segíteniük kell a szegényebbeknek, a kérdés csak az, hogy milyen formában. Magyarország büszke a békefenntartó missziókban végzett tevékenységére, továbbá úgy gondolja, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol baj van — vélekedett Gulyás.
A konferencia első előadója Douglas Murray brit író, az Európa furcsa halála című könyv szerzője volt, aki szerint
Nyugat-Európa adós számos, migrációt érintő kérdés feltevésében és megválaszolásában is, ezért mélyebb vitát kellene folytatnia például az integrációról vagy arról, hogy kiket fogad be.
Az író véleménye, hogy egyes nyugat-európai politikusok szerint megoldást jelentene a migrációra, ha európai szintre emelnék az életszínvonalat az afrikai és közel-keleti országokban. Szerinte azonban ez hibás megközelítés, mert ha emelkedne a fejlődő világban az életszínvonal, akkor rövid távon valószínűleg nőne az Európába indulók száma is, hiszen minél több az elkölthető jövedelmük, annál könnyebben vállalkoznak az útra. Az integráció működhet, ha a folyamat kétirányú, tehát ha a befogadó ország és az érkező hozzáállása is megfelelő.
„Két szempontot azonban mindig szem előtt kell tartani, nem lehet megbecsülni, hogy mennyi embert lehet integrálni úgy, hogy az demográfiai szempontból ne okozzon problémát, valamint nem lehet előre tudni azt sem, hogy mely nemzetek tagjai tudnak jobban beolvadni más nemzetekbe”.
— emelte ki Murray, majd felhívta a figyelmet a média felelősségére is, ami gyakran nagyon fájdalmas, szenvedésekkel teli személyes történeteket mutat be, amiket látva pedig nehéz az olyan konkrét kérdésekről beszélni, mint a határvédelem.
James Allan, az ausztráliai Queenslandi Egyetem jogászprofesszora, és John Bogna Bakeni, a nigériai maiduguri katolikus egyházmegye papja és főtitkára egymásra reflektálva beszéltk a Nigériában tapasztalható egyre súlyosabb migrációs problémáról.
Mint elhangzott,
Nigéria ma a szegénység fővárosa.
Ez az egyre nagyobb testet öltő mélyszegénység arra ösztönzi az ott élőket, hogy új, jobb és élhetőbb helyre költözzenek. A természet adta erőforrások csökkenése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a túlélésért küzdő lakosokra. A kiszáradt folyók és az elsivatagosodás az ívóvízellátást minimálisra csökkentik. Ezzel együtt a délkelet-nigériai áradások miatt sok százan halnak meg. A éhínség, a betegségek, természeti katasztrófák és a környezeti tényezők mellett
a Boko Haram dzsihadista terrorszervezet mészárlásai is indulásra késztetik a Nigériában élőket.
A 2002-ben létrejött Boko Haram többszáz támadást indított az Észak-Nigériában élők ellen. A legnagyobb veszély a keresztényeket fenyegeti, hiszen a globális szinten növekvő kereksztényüldöztetés helyzete Nyugat-Afrikában a legszámottevőbb.
John Bogna Bakeni kiemelte, hogy a megoldás a gyenge államok szerkezetének erősítésében keresendő.
Éric Zemmour, a francia Le Figaro jobboldali napilap publicistája előadásában arról beszélt, hogy befogadó ország kultúráját, életmódját átvenni nem akaró bevándorlók gyakorlatilag
kolonizálják, gyarmatosítják Európát.
Az újságíró szerint leginkább a muzulmán bevándorlók azok, akik nem hajlandók alkalmazkodni. Az iszlám ügyesen felhasználja a nyugat-európai liberális kultúrát, hogy a kontinensre hozzon egy olyan vallást, amely
nem tartja tiszteletben az egyént.
Hangsúlyozta, hogy mindez a keresztény és muszlim társadalmak szembenállásához, a Kelet és a Nyugat összecsapásának megismétlődéséhez vezethet.
„Az iszlám a zászlóvivője a Keletnek, amely bosszút áll a Nyugaton”
— fogalmazott.