Digitálisan is hozzáférhetőek lesznek a magyar cionista mártír személyes jegyzetei, levelei és költeményei is.
A The Times of Israel cikkében idézik a Nemzeti Könyvtár elnökét, aki azt mondta, hogy
a Nemzeti Könyvtár büszkesége, hogy mostantól a teljes Szenes Hanna-hagyaték hozzájuk tartozik.
David Blumberg hozzátette: a dokumentumok fontos elemei gyűjteményüknek, amely betekintést engedhet mindenki számára az ország egyik legnagyobb cionista hősének gondolataiba és munkásságába.
Az archívum, amelyet Szenes Hanna kivégzése után, otthoni ágya alatt egy bőröndben találtak meg, verseket, naplókat, dalokat és leveleket tartalmaz.
Szenes Hanna bőröndje mellett egy írógép és egy fényképezőgép is része volt a mártírhalált halt költő családi hagyatékának, amelyet izraeli rokonai gondoztak évtizedeken át.
A jeruzsálemi székhelyű Izraeli Nemzeti Könyvtár most először biztosítot digitális módon hozzáférést az ikonikus hősnő irataihoz. Terveznek egy kiállítást is a Budapesten született Szenes emlékére.
Szenes Hanna költő és a palesztinai zsidó ellenállási mozgalom harcosa volt, aki 1921. július 17-én született asszimilálódott zsidó család tagjaként. Apja, Szenes Béla sikeres színpadi szerző volt. A református Baár-Madas leánygimnáziumba járt, de az egyre erősödő antiszemitizmus és a nácizmus cionistává tette.
Mindössze 18 évesen emigrált Palesztinába, ahol csatlakozott a Haganához, egy cionista katonai mozgalomhoz, majd a brit hadsereghez is. 1944-ben a britek ejtőernyővel dobták le a megszállt Jugoszláviában.
Édesanyját és a magyar zsidóság szerette volna megmenteni, de miután átlépett a magyar határon, hamar elkapták és a hírhedt Margit körúti fogházba vitték, ahol alig 23 évesen megkínozták majd kivégezték.
