A pénteken likvidált iráni atomtudós hiába próbált a nyilvánosság elől elrejtett életet folytatni, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) már régóta azt gyanította, hogy ő volt az irányítója a nukleáris robbanófejekkel és urándúsítással kapcsolatos titkos iráni tevékenységeknek – írja a Jediot Ahronot izraeli lap internetes kiadása.
Mohszen Farizadeh annyira rejtett életet élt, hogy még a pontos életkora sem ismert, az általa vezetett atomfegyver-program viszont nem maradhatott teljesen titokban.
Az ENSZ alá tartozó NAÜ azt gyanította, hogy Farizadeh volt a felelős azért a titkos munkáért, amelynek célja az volt, hogy Irán nukleáris robbanófejet tudjon szerelni ballisztikus rakétáira, felügyelte az atomfegyver előállításához szükséges robbanóanyagokkal folytatott kísérleteket, illetve az uránfeldolgozást.
A NAÜ már 2011-ben azonosította az iráni atomtudóst ebben a szerepében. A nemzetközi szervezet azt gyanította, hogy ő vezette az úgynevezett AMAD-tervet, amelyet húsz éve hoztak létre az iráni atomprogram fontosabb elemeinek a felügyeletére.
A nemzetközi szakemberek szerint a terv végrehajtását 2003-ban felfüggesztették, de a munka egyes elemeit folytatták, Farizadeh pedig megtartotta vezető szerepét.
A NAÜ 2015-ös jelentésében úgy értékelte, hogy még ezeket a tevékenységeket is abbahagyták 2009-ben. Ebben a jelentésben egyedül Farizadeh-t nevezték néven az iráni tudósok közül.
Teherán viszont azt állítja, hogy soha nem is volt ilyen programja, sem olyan szándéka, hogy atombombát állítson elő.
A NAÜ és az amerikai titkosszolgálatok azonban meg vannak győződve arról, hogy Iránnak volt atomfegyver-programja, amelyet 2003-ban állított le.
A nyugati országok azt gyanították, hogy Irán folytatni akarja a programot, ezért hozták tető alá a nagyhatalmak 2015-ben a Teheránnal kötött atomalkut, amelynek keretében a perzsa ország beleegyezett abba, hogy a nemzetközi büntetőintézkedések feloldásáért cserébe felhagy az atomtevékenységgel.
Izrael hevesen ellenezte a megállapodást, és miután Donald Trump beköltözött a Fehér Házba azzal az ígérettel, hogy felmondja az alkut, a zsidó állam erőteljesen hirdette, hogy Irán hazudott múltbeli nukleáris tevékenysége mértékéről.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő 2018-ban bejelentette, hogy Izraelnek a birtokába került egy nagy „archívum”, amely arról tanúskodik, hogy Teherán jóval többet tett, mint arról korábban tudni lehetett. Izrael a megszerzett anyagot a NAÜ és a szövetségesei rendelkezésére bocsátotta. Diplomáciai források szerint az archívum arra vonatkozóan is tartalmazott adatokat, hogy Farizadeh vezetése alatt az AMAD-terv keretében milyen tevékenységet folytattak.
„Jegyezzék meg azt a nevet, hogy Farizadeh” – jelentette ki Netanjahu, amikor bemutatta a megszerzett anyagokat.
A nukleáris megállapodást végül Donald Trump 2018-ban felmondta.
A NAÜ szakembereinek azonban még sikerült bejutniuk olyan iráni telephelyekre, amelyek kapcsolatosak voltak az AMAD-dal, így további információkhoz jutottak hozzá, de nem hoztak nyilvánosságra az atomfegyver előállítására vonatkozó újabb információkat.
Azt nem tudni, hogy Iránnak mennyi idejébe telne megépíteni egy atombombát, ha erről döntés születne.
Az viszont bizonyos, hogy Irán azt követően folytatta a nukleáris tevékenységet, hogy Washington kilépett az atomalkuból: átlépte a dúsított urán megállapodásban foglalt mennyiségét, amit egyébként fel lehet használni az atombombához, bár Teheránnak még mindig jóval kisebb a készlete, mint 2015 előtt.
A natanzi fő urándúsító telepe – amely föld alatt helyezkedik el, hogy ellenálljon a bombázásoknak – a megállapodás miatt már csak egy részét használja a 2015. előtti kapacitásának, ám Irán más létesítményekben is végez urándúsítást, és egyre több alacsony dúsítottságú uránnal rendelkezik.
Irán ráadásul a hatékonyabban működő dúsító centrifugákat a vastag falakkal védett föld alatti létesítménybe vitte át.
Farizadeh likvidálása csapást jelent Irán számára, mivel szoros védelem alatt állt és a nyilvánosság elől igyekeztek elzárni.
Ariane Tabatabai, a német Marshall Alapítvány és a Columbia Egyetem kutatója Kászem Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárda katonai parancsnokának a januári likvidálásához hasonlította a mostani gyilkosság jelentőségét.
Szolejmáni amerikai dróntámadásban halt meg.
Tabatabai szerint ugyanakkor Farizadeh halála nem fogja alapvetően megváltoztatni az iráni nukleáris program menetét, mert a fő feladata azt volt, hogy létrehozza a nukleáris tevékenység infrastruktúráját.
Az iráni tisztviselők szerint a tudósok egész hálózata áll rendelkezésre, akik készen állnak arra, hogy betöltsék a keletkezett űrt.
Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb iráni vallási és politikai vezető szombaton megtorlást helyezett kilátásba. Mint mondta: az iráni tisztviselőknek folytatniuk kell „a mártír Farizadeh tudományos és technikai erőfeszítéseit minden olyan területen, ahol ő érintett volt”.
