A miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: Brüsszel szerint csak az az ország lehet jogállam, amelyik beengedi a migránsokat, és bevándorlóországgá alakítja a saját hazáját, de „mi ezt nem fogjuk megtenni, ellen fogunk állni, és nem fogadjuk el, hogy ehhez pénzügyi következményeket lehessen fűzni”.
Orbán Viktor szerint az európai válságkezelő alap és a költségvetés létrejöttéhez nélkülözhetetlen a magyar és a lengyel szavazat, „a pozíciónk pedig betonszilárdságú”.
„Nem akarok kompromisszumot kötni (…), hanem arról van szó, hogy találjunk egy megoldást” — mondta, hozzátéve: most arra kell összpontosítani, hogy a bajba jutott tagállamok pénzhez jussanak, és induljon meg a következő hétéves büdzsé.
Mint a kormányfő mondta: a magyarok és a lengyelek július óta mondják, hogy ehhez lehetetlen hozzákötni a joguralmi kérdéseket.
Orbán Viktor hozzátette: megnevezték a főszereplőt is, Soros Györgyöt, aki „szövi, mint pók, a hálót a háttérben”.
Soros György magyar és amerikai állampolgárságáról szólva úgy fogalmazott: a legjobb lenne, ha hazamenne, mármint Amerikába. Szavai szerint Soros György a markában tart sok európai parlamenti (EP-) képviselőt, de világossá kell tenni: neki nem lehet semmilyen befolyása európai politikai kérdésekben.
Soros már 2015-2016-ban megírta, hogy azokat a tagállamokat, amelyek nem engednek be bevándorlókat, pénzügyileg meg kell büntetni — közölte a kormányfő, jelezve: „ami most az asztalon van, elegánsabban, de ugyanezt mondja”.
Az EP javaslatának elfogadása ugyanis azt jelentené, hogy „ha nem engedjük be a migránsokat, akkor a költségvetésünk egy részét elvehetnék tőlünk” — jelentette ki.
Ez Soros György javaslata, ma ezt képviseli az EP, és nem volt helyes a tagállami miniszterelnökök és a német EU-elnökség részéről, hogy engedett ennek a Soros Györgytől származó, az EP-n keresztül kifejezett politikai nyomásnak – mondta a miniszterelnök, úgy értékelve: az EP-képviselők álláspontja rossz, felelőtlen, és ha ragaszkodnak politikai és válságkezelési kérdések összekötéséhez, akkor tönkretesznek számos tagállamot.
Orbán Viktor szerint ez az összekapcsolás nem jogi, hanem politikai természetű kérdés, és míg utóbbin lehet változtatni, a magyar-lengyel pozíción nem, „nem lehet megvásárolni bennünket”.
Arra a kérdésre, tapasztaltak-e a magyarok és a lengyelek megosztására irányuló kezdeményezést, azt válaszolta: próbálnak éket verni az egymással szövetkező országok közé. Pedig Közép-Európában bimbózófélben van egy fantasztikus lehetőségeket magában rejtő együttműködés — mondta, hangsúlyozva: Közép-Európa meg tudja védeni a nemzeti szuverenitást, ami Nyugaton már „kevésbé divatos”.
„Mi meg tudjuk védeni a bevándorlástól a saját országainkat”, míg Nyugat-Európa már bevándorlóországokból áll, és Közép-Európa a keresztény hagyományokat, életmódot is meg tudja védeni, Nyugaton viszont „már multikulti van” — fogalmazott.
Összegzése szerint a ma egyik meghatározó történelmi folyamata Közép-Európa újjászületése, a közép-európai államok együttműködése, és a következő tíz év erről fog szólni.
Arra a felvetésre, hogy a Project Syndicate nevű oldal nem hozta le a Soros Györgynek írt válaszát, a miniszterelnök úgy reagált: ilyen a baloldali sajtószabadság, a saját hangjuknak mindig van tere, aki pedig vitatkozik velük, azt elhallgatják.
A bevándorlás kérdésében a miniszterelnök azt is mondta, a brüsszeli bürokraták fordítva ülnek a lovon, mert a bevándorlást megoldásnak tartják, pedig az maga a probléma. Nyugaton már ráléptek a bevándorlóországgá válás ösvényére, de Magyarországnak nincs ilyen problémája, és amíg nemzeti kormánya van, nem is lesz, mert „Magyarország a magyaroké” — jelentette ki, azt javasolva, hogy ebben az értelemben semmiképp „ne nyugatosodjunk, ne csináljunk magunkból bevándorlótársadalmat, ne álljunk át a multikultira”.
Orbán Viktor tegnap lengyel hivatali kollégájával tárgyalt Budapesten abban az ügyben, hogy az EU az új többéves költségvetéshez jogállamisági mechanizmust tervez kötni. A kormányfő és Mateusz Morawieczki közös angol nyelvű nyilatkozatot adott ki, amely szerint az új mechanizmus nem megerősítené, hanem gyengítené a jogállamiságot az Európai Unióban.
Hangsúlyozták: sem Lengyelország, sem Magyarország nem fog olyan javaslatot elfogadni, amely elfogadhatatlan a másik fél számára.
Budapest és Varsó álláspontja szerint a javasolt feltételrendszer nem felel meg az EU alapszerződéseinek, tág és homályos definíciókat tartalmaz a jogállamiságra vonatkozóan, egyértelmű kritériumok és eljárásjogi garanciák nélkül.
A két miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország és Lengyelország elkötelezett a közös európai alapértékek mellett, ezek védelmére azonban már van létező eljárás a közösségi jogban.
Mint írták, a költségvetési vitában a két ország kormánya olyan megoldást tart kívánatosnak, amely lehetővé teszi, hogy a szükséges anyagi forrásokat mielőbb a tagállamok rendelkezésére bocsássák, s az ezt akadályozó jelenlegi helyzetért azok felelősek, akik össze akarják kapcsolni a jogállamiságot és az európai uniós költségvetést.
A magyar és a lengyel álláspont már a tárgyalások kezdete óta világos, az Európai Unió Tanácsának soros német elnöksége és az Európai Parlament közötti megállapodásban foglaltak pedig nem felelnek meg a júliusi EU-csúcson elért kompromisszumnak — emelték ki.
„Országaink a jóhiszemű együttműködés és szolidaritás alapján jártak el és fognak is eljárni. Készek vagyunk hozzájárulni a jelenlegi helyzet megoldásához. Fenntartjuk, hogy ehhez a javasolt mechanizmus lényeges módosítására van szükség” — áll a közös nyilatkozatban.
„A kettős megközelítésre irányuló közös javaslatunk elősegíti a pénzügyi csomag gyors elfogadását. Egyrészről, akármilyen további kondicionalitás is jön létre, hatályának az unió pénzügyi érdekeinek védelmére kell korlátozódnia, összhangban az Európai Tanács júliusi következtetéseivel.
Másrészről, vitát kell folytatni az Európai Tanácsban arról, hogy meg kell-e teremteni a kapcsolatot a jogállamiság és az unió pénzügyi érdekei között.
Amennyiben döntés születik erről, akkor figyelembe kell venni a Szerződésekben előírt megfelelő eljárásokat, beleértve a kormányközi konferencia összehívását is ahhoz, hogy kitárgyalására kerüljön a Szerződés szükséges módosítása.
Elhatároztuk, hogy ezekben a kérdésekben összehangoljuk az álláspontjainkat. Sem Lengyelország, sem Magyarország nem fog olyan javaslatot elfogadni, amely elfogadhatatlan a másik fél számára” — áll Orbán Viktor és Mateusz Morawieczki közös nyilatkozatában.
