Egy ember, aki maceszt adott Románia egyik legantiszemitább politikusának

Aurel Vainer élete során a romániai zsidóság szörnyű üldöztetéseken ment keresztül, de ő a közösség vezetőjeként mégis optimista maradt. A 88 esztendős Aurel Vainer, a Romániai Zsidó Hitközösségek Szövetségének vezetője 15 év után a héten nyugdíjba vonult. A közgazdász hosszú évtizedeken keresztül szolgálta a helyi zsidó közösséget és 2004-ben még a parlamentbe is bejutott – számol be a Balkan Insight

Aurel Vainer mindig próbált átlépni a kulturális és etnikai ellentéteken és igyekezett megőrizni a helyi zsidó örökséget. Nemzetközi zsidó szervezetek segítségével több fontos zsidó épületet sikerült restaurálniuk.

Romániában a háború előtt több, mint 800 ezer zsidó élt, mára a közösség 5000 főre csökkent.

A zsidó vezetőt a Balkan Insight kérdezte életéről, a romániai antiszemitizmusról és a helyi zsidóság hányatott sorsáról. Vainer elmondta, hogy három parlamenti ciklusa alatt igyekezett mindenkivel jó kapcsolatba kerülni, ami szerinte jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy sok temetőt és zsinagógát sikerült állami segítséggel restaurálni.

A lap megkérdezte Vainert, hogy miért tartja fontosnak a zsidó örökség megőrzését egy olyan országban, ahol alig néhány ezer zsidó maradt.

„Szeretném, hogy az emberek lássák, hogy éltek itt zsidók, és hogy pozitív dolgokat hagytak maguk után, nem háborús erődítményeket, hanem zsinagógákat, temetőket, olyan helyeket, amikben van valami emberi jelleg”

– mondta Aurel Veiner, aki reméli nyugdíjazása után is lesznek olyanok, akik fontosnak tartják a zsidó örökség ápolását.

Vainer még a hírhedt nacionalista politikussal Corneliu Vadim Tudorral is igyekezett jó kapcsolatot ápolni, annak ellenére, hogy Tudor közismert volt antiszemita nézeteiről. Minden évben Pészah előtt Vainer maceszt (kovásztalan kenyeret) ajándékozott a parlamenti vezetőknek. Az egyik évben Tudor volt az egyik alelnök és a zsidó képviselő hozzá is bekopogtatott a kenyérrel. Vainer nevetve állapította meg a lapnak, hogy ugyan nem hiszi, hogy ezzel megnyerte a szélső-jobboldali politikus jóindulatát, de meglepően jó volt a kapcsolatuk.

Vainer szerint Románia története összetett. Az interjúban felidézte, hogy 2019-ben emlékeztek meg az 1941-es bukaresti progromról, és az ünnepségen az amerikai és az orosz tisztviselők összevesztek az országaik második világháborús szerepével kapcsolatban. Vainer szerint a romániai zsidók az amerikai felmentősereget várták, de ők soha nem jöttek el. Szerinte elvitathatatlan érdeme a szovjeteknek, hogy felszabadították a romániai zsidóságot és ez akkor is igaz, ha ezt követően diktatúrát hoztak létre.

Aurel Vainer 1932-ben született egy Stefanesti nevű kisvárosban a mai moldovai határ mentén. Az egyik első emléke az, hogy megjelennek náluk a román hadsereg katonái és bejelentik, hogy mivel zsidók az állam elkobozza az édesapjuk vagyonát.

A háború után tinédzserként csatlakozott a baloldali cionista mozgalomhoz a Dror Habonimhoz és felkészült rá, hogy Izraelbe alijázik. A hajó, amivel Izraelbe mentek volna megérkezett ugyan a kikötőbe, de a fedélzetre a kommunistákkal szövetségben levő Zsidó Demokratikus Bizottság tagjai szálltak fel, a cionista csoportot pedig a kikötőben hagyták. A hatóságok hamarosan betiltották a kivándorlást így Vainer Romániában ragadt.

„Elfogadtam a sorsomat” – mondta hozzátéve, hogy miután nem sikerült az alija arra szánta az életét, hogy a diaszpóra zsidóságát segítse.

Az aktivista irodájának a falán egy fotó található, amely két hászid rabbit ábrázol; Mattisyahu Friedmant és édesapját, Menachem Nochumot, akik Románia legismertebb hászid rabbijai voltak és Vainer szülővárosából származtak.

„Az élet megy tovább, néha vannak kilengések, amik aztán korrekcióra szorulnak. A végén úgy is a jó és az igaz fog győzni” – jelentette ki Aurel Vainer.

Sajátos csapdában volt Erdély zsidósága a két világháború között

A romániai pogromokhoz képest még Horthy Magyarországát is jogállamnak tartották – hangzott el a budapesti Holokauszt Múzeum rendezvényén.