Mint arról a Neokohn is beszámolt, Joe Biden megválasztott elnök Anthony Blinkent jelölte meg januárban felálló kormánya külügyminisztereként. A Times of Israel cikkében Blinken zsidósággal kapcsolatos kérdésekhez és Izraelhez fűződő viszonyát elemzi.
A cikk szerint Blinken egy holokauszt-túlélő mostohafia, akinek otthoni történetei alakították világnézetét, majd politikai döntéseit, többek között a Közel-Keletet érintő kérdésekben.
Az 58 éves Blinken több mint egy évtizede Biden egyik legközelebbi politikai tanácsadója, és Donald Trump elnök „America First”-programjának kritikusa, mely program szerinte a nacionalista célokat helyezi előtérbe a nemzetközi diplomáciával szemben.
Több beszámoló szerint szerint Blinken meg fog próbálni újból csatlakozni számos nemzetközi megállapodáshoz, amelyekből Trump elnök kilépett, így például a párizsi klímaegyezményhez és az iráni nukleáris megállapodáshoz (amely Izrael számára jelentős diplomáciai következményekkel jár).
Blinken alatt a külügyminisztérium egészen bizonyosan más külpolitikai korszakot nyit meg, beleértve az Izraelt érintő kérdéseket is. Bidenhez hasonlóan Blinkennek is szoros kapcsolatai vannak az országgal.
Blinken New Yorkban született, ahol fiatal kora nagy részét töltötte. Apja, Donald társalapítója az E.M. Warburg Pincus & Company (ma Warbug Pincus) befektetési vállalkozásnak, és négy évig az Egyesült Államok magyarországi nagykövete volt Bill Clinton kormánya alatt. Soros György magyarországi Közép-Európai Egyetemén található egy archívum (OSA Archives), amit a most 95 éves Donald Blinkentről 95 és második feleségéről, a holokauszt-túlélő Veráról neveztek el.
Donald Blinken nagyapja, Meir Blinken neves jiddis író volt, akinek történeteit az 1980-as években megjelent könyvben publikált és amelyhez Ruth Wisse ismert jiddiskutató írta a bevezetőt.
Tony Blinken édesanyja, Judith második házasságában Samuel Pisarhoz ment férjhez. Pisar szintén holokauszt-túlélő és ügyvéd, aki dolgozott többek közt John F. Kennedy amerikai és több francia elnöknek. A három koncentrációs tábort túlélő Pisar az ENSZ-nél is dolgozott, Leonard Bernstein kérésére „Kádis-beszélgetés Istennel” címmel librettót és díjnyertes emlékiratot írt holokauszt-élményeiről.
Blinken elmondta, hogy Pisar tapasztalatai nagyban befolyásolták elképzeléseit arról, hogy az Egyesült Államoknak a globális színtéren milyen szerepet kell játszania.
Az alábbi történetet Blinken gyakran felidézi:
„Egy nap, amikor mostohaapámék bujkáltak, egy mély, morajló hangot hallottak. Ahogy mostohaapám kinézett, olyan látványt tárult elé, amelyet még soha nem látott – nem a rettegett vaskeresztet, vagy horogkeresztet látott, hanem egy tankot egy ötágú fehér csillaggal. Talán ostoba módon kirohant. Tudta, mi az. Odaért a tankhoz, annak teteje kinyílt és egy nagy termetű afro-amerikai katonával nézett farkasszemet. Letérdelt, és elmondta a három szót, amit angolul tudott, és amelyet anyja tanított neki a háború előtt: »Isten áldja Amerikát.« Ekkor a katona beemelte a tankba, a szabadságba, Amerikába. Ezzel a történettel nőttem fel – arról, hogy mi a hazánk és mit képvisel”.
Blinken diplomáciai karrierje évtizedekre nyúlik vissza: karrierjét a nemzetbiztonsági tanácsban kezdte Clinton vezetése alatt. Blinkent kinevezték a szenátus külkapcsolati bizottságának személyzeti igazgatójává is, amelyet George W. Bush éveiben Biden vezetett.
2008-ban Biden felkérte Blinkent, hogy segítsen alelnöki kampányában. Amikor Bident Barack Obama alelnökévé választották, Blinken követte és nemzetbiztonsági tanácsadói közé került. 2014-ben Obama Blinkent John Kerry alatt helyettes külügyminiszterré emelte.
Ezekben az években Blinken komolyan részt vett a közel-keleti politika kialakításában, ideértve az egyesek szerint mérföldkőnek számító iráni megállapodás kialakításában is.
Blinkent centristának és intervencionistának nevezték, és azt mondták róla, hogy nagy hatással volt Biden külpolitikai szemléletének kialakítására.
Blinken Oroszországot Amerika ellenségének tartja, segített Obama álláspontját kialakítani Vlagyimir Putyin Krím-félszigetet elfoglaló lépésére.
Az idők során a Demokrata Párton belüli egyes törvényhozók és az érdekvédők megpróbálták a pártot balra tolni Izrael-kérdésekben, így a haladók, köztük Bernie Sanders, azt javasolták, hogy az Izraelnek nyújtott támogatást bizonyos politikai döntésekhez kell kötni.
A Trump-kormányzat az utóbbi években jobbra tolta az Egyesült Államok politikáját, Tel-Avivból áthelyezte az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe, és éppen a múlt héten jelentette be, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is antiszemitának tartja Izrael bojkottálására irányuló BDS mozgalmat.
Blinken ebben a kérdésben is centrista. Azt mondta, hogy a Biden-adminisztráció nem fogja politikai feltételekhez kötni az Izraelnek nyújtott támogatást, megtartja a jeruzsálemi nagykövetséget, és határozottan támogatja Izraelt az Egyesült Nemzetek Szervezetében – egy olyan testületben, amely gyakran ítéli el a zsidó államot az emberi jogok állítólagos megsértése miatt anélkül, hogy elítélné az olyan diktatúrákat, mint Szíria vagy Kína. Májusban Biden azt írta, hogy „határozottan” elutasítja a bojkott, elidegenítés és szankciók-mozgalmat (BDS), és Blinken támogatta ezt az álláspontot.
Blinken kinevezésének örülni látszanak a Demokrata Párt centrista képviselői, de még Bernie Sanders külpolitikai tanácsadója, Matt Duss is egyetértésének adott hangot, aki azt tweetelte, hogy „nagyszerű volna, ha a diplomácia vezetője rendszeresen foglalkozna progresszív kérdésekkel”. Rashida Tlaib progresszív képviselő, aki Izraellel szembeni kritikái miatt vált ismertté azt válaszolta, hogy örül a kinevezésnek addig, amíg Blinken „nem próbál elhallgattatni, amikor élek alkotmányos jogommal és felszólalok Netanjahu politikája ellen. ”
Blinken eredményei akkor is kivívták az izraeli politikusok tiszteletét, ha nem mindig értett egyet velük. Michael Oren, az Egyesült Államok volt izraeli nagykövete Blinkent „egyedülálló intelligenciával” bíró embernek nevezte 2015-ben írt könyvében, még akkor is, amikor Blinken bírálta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt a telepek bővítésének kérdésében.
Oren vasárnap este Twitter-üzenetében azt írta, hogy „nem is lehetett volna Bidennek jobb választása” Blinken kinevezésénél.
Ha később majd esetleg feszültség támadna az izraeli és az amerikai vezetés között, nem valószínű, hogy tudunk majd róla – írja az izraeli lap.
Biden és Blinken ugyanis úgy látja, hogy a politikai viták zárt ajtók közt kell, hogy maradjanak. Blinken ezt az álláspontot az Obama-kormány éveiben is szorgalmazta, sokszor eredménytelenül.
A Trump-kormány fontosnak tartotta az Egyesült Államok határainak lezárását és az illegális bevándorlás elleni fellépést a Trump zsidó származású tanácsadója, Stephen Miller által meghatározott politikában.
Biden azt mondta, hogy a bevándorláshoz való hozzáállása jelentősen más lesz. Blinken egy 2016-os videóban a „Szezám utca” egyik szereplőjével lefolytatott beszélgetésben azt mondta a menekültekről, hogy úgy kell kezelni őket, mint „téged vagy engem”.
„Mindannyiunknak van mit tanulnunk a másiktól, még akkor is, ha elsőre úgy tűnik, hogy nincs sok közös bennünk” – hangoztatta Blinken a cikk szerint.
