Több éves lobbizás után a napokban hivatalossá vált: minden marokkói állami általános iskolában lesznek olyan történelemórák, ahol a zsidóságról fognak tanulni.
„Csaknem 14 éves kemény munka, elszántság és kitartás után a marokkói judaizmus végre bejutott a helyi oktatási rendszerbe”
– fogalmazott közleményében a marokkói zsidóság kulturális szervezete, a Mimouna Egyesület.
A nemzeti tantervbe beemelt tananyaggal minden általános iskolás gyermek megismerheti, miként élt az országban a szefárd zsidóság hosszú évszázadokon keresztül.
Az ország jelenlegi királya ezzel követte nagyapját, aki a második világháborúban megvédte országa zsidó lakosságát a nácikkal szemben.
A pluralizmus és a tolerancia elősegítésével az új tananyag tovább erősíti Marokkó vallási szélsőségek elleni küzdelmét, amely világhírű — vonta le a következtetést a Moroccoworldnews.com hírportál.
„Ez VI. Mohamed király legújabb intézkedése a zsidó-marokkói örökség megőrzése érdekében. Mindezzel azt is kinyilvánította, hogy a zsidóság a marokkói identitás szerves része” — írták a bejelentést üdvözlő közleményükben az Amerikai Szefárd Szövetség és az Amerikai Zsidó Szervezetek Elnöki Konferenciája vezetői.
Az, hogy a király jóváhagyta a tananyagot, azt jelenti, hogy „tartós az elkötelezettség a pluralista múlt elismerése és a folytatás jövőbeni biztosítása iránt” — fogalmazott Malcolm Hoenlein és Jason Guberman, a szervezetek két vezetője.
„Ennek az erőfeszítésnek a középpontjában a megértés erősítése és a muszlimok és a zsidók közötti kapcsolat erősítése áll”
— tették hozzá. A király ENSZ-nek küldött üzenetét is ideidézték a vezetők, melyben az uralkodó arról beszélt, hogy
„az antiszemitizmus nem kizárólag a zsidó nép problémája, hanem egy olyan társadalmi betegség, amely a csalódottságból, kudarcból és az együtt élés sikertelenségéből ered”.
Marokkó egykor a muszlim világ legnagyobb zsidó közösségének adott otthont. Egykor több mint 300 ezer zsidó élt az észak-afrikai országban.
Történelmük a föníciai karthágói állam idejéig nyúlik vissza: több mint 2500 évvel ezelőtt ott éltek, vagyis jóval korábban annál, hogy az arabok megérkeztek a Közel-Keletről i. sz. 680-ban.
A második világháború alatt a jelenlegi király nagyapja, V. Mohamed megvédte országa zsidó lakosságát.
A néhai uralkodó szilárdan ellenállt az Európát elárasztó antiszemita hullámnak a vészkorszak idején, amikor Marokkó francia protektorátus volt. A kollaboráns Vichy-kormányzat azt követelte V. Mohamedtől, hogy ő is hasonló szellemben hozzon törvényeket, és az országban élő mintegy negyedmillió zsidót deportálja európai haláltáborokba.
Az uralkodó azonban nem volt hajlandó bevezetni a sárga csillag kötelező viselését a zsidók számára, sem az állampolgárságuktól, illetve vagyonuktól történő megfosztásukat nem rendelte el.
„Nincsenek zsidó állampolgárok, nincsenek muzulmán állampolgárok. Mindannyian marokkóiak.”
— üzente a király a náci rezsimnek.
1941-ben egy marokkói állami ünnepségen — amelyre a király meghívta az országa összes fontosabb rabbiját is — francia tisztviselőknek arról beszélt, hogy „nem helyeslem az új antiszemita törvényeket, és nem vagyok hajlandó azonosulni olyan intézkedéssel, amellyel nem értek egyet.
Megismétlem, ahogy a múltban is tettem: a zsidók az oltalmam alatt állnak, elutasítok minden megkülönböztetést, amelyet népem tagjai között kellene tenni”
— emlékeztetett a marokkói hírportál a király példás kiállására.
Ma kevesebb mint 2000 ember alkotja az észak-afrikai ország zsidó közösségét, amelynek tagjai elsősorban Casablancában élnek. A világ minden tájáról származó zsidók rendszeresen utaznak Marokkóba zarándoklatra.
Van mit felfedezniük.
Az utóbbi évtizedben ugyanis az „Élet házai” program keretében állami segítséggel 167 zsidó sírkertet és 12 600 sírt állítottak helyre az ország 40 tartományában. Sőt a király ragaszkodott ahhoz, hogy az ország új alkotmányában is elismerjék a zsidóság szerepét Marokkó történelmében.
