Slomo Havlin Izrael-díjas fizikus szerint társadalmi szempontból háromszor hatékonyabb lenne, ha az először csak korlátozott számú koronavírus elleni vakcinából előszőr nem az időseket oltanák, hanem a sok emberrel találkozó szuperterjesztőket – írja a The Times of Israel.
Nincs értelme az idősek oltását elsőre sorolni, sokkal inkább a szuperterjesztő fiatalok oltása rövidítheti meg a nyájimmunitás felé vezető utat – mondja az elismert tudós.
Az egészségügyi ellátórendszerek világszerte már azt tervezik, hogyan osszák szét a vakcinából érkező első szállítmányokat. A Pfizer múlt héten, a Moderna most hétfőn jelentette be, hogy a vakcináik ígéretesen teljesítenek a teszteléseken.
Mindenhol várhatóan az idősek és a veszélyeztetettek kaphatják meg elsőként a vakcinát, ahogyan Izraelben is, amely a két amerikai gyártóval is megállapodott a szállításokról.
A közösség egészsége szempontjából a „társadalmi pillangók” elsőként való oltása jobb befektetés lenne – mondja a fizikus, aki idős kora ellenére fenntartja véleményét, hogy nincs értelme az öregekkel kezdeni az oltást.
„Sokkal hatékonyabb lenne a potenciális terjesztőket immunizálni. Ebben az esetben nem tudnának másokat fertőzni, és a járvány sokkal gyorsabban enyhülne”
– mondta a kutató a lapnak.
A 78 éves tudós úgy véli, ez a legyorsabb út a nyájimmunitás felé, és tisztában van azzal, hogy javaslatával nem lesz népszerű.
Havlin erről készült tanulmányát, amely alátámasztja javaslatát, még ellenőrzik, de várhatóan hamarosan megjelenik a National Science Review tudományos lapban.
Nem számít, hogy milyen gyorsan dolgoznak a vakcinagyártók, minden ország több tételben kapja meg az oltóanyagot. Izraelbe például a jövő év első negyedévében csak 100 ezer ember oltásához elég vakcina várható.
Havlin szerint, ha nincs elegendő oltóanyag, és a lakosság egészét akarják védeni, akkor az általa javasolt módszer a leghatékonyabb. Világszerte bebizonyosodott, hogy a fertőzések jelentős százalékáért a szuperterjesztőként emlegetett kevés ember a felelős, akik sokat mozognak.
„Akik nem mozognak sokat, mint én, megfertőződhetnek, de sokakat nem igazán tudnak megfertőzni. Tehát nekem jó, ha megkapom a vakcinát, de nemzeti szinten már nem igazán hatékony, ha én kapom”
– magyarázza a professzor.
Ez az érv, bár hiányzik a nyilvános szakmai vitákból, akadémiai körökben néhányszor már felvetődött. A Johns Hopkins Egyetem és a Dél-Kaliforniai Egyetem három egészségügyi szakértője egy szeptemberi cikkében azzal érvelt, hogy az időseknek meg kellene várniuk, amíg a potenciális terjesztők megkapják a vakcinát. Állításuk azonban nagyon kidolgozatlan volt, nem készültek statisztikák a módszerben rejlő előnyök bemutatására.
Havlin egy komplett modellt épített fel, amelyben bemutatja a potenciális szuperterjesztők elsőként való oltásának előnyeit, és javaslatot is tesz ennek a kivitelezésére.
Következtetése szerint a társadalom háromszoros előnyre tesz szert abban az esetben, ha az idősek és sebezhetők helyett a szuperterjesztőket oltja először.
Ez nagyon nagy különbség szerinte. Ha 10 vagy 20 százalékos lenne, akkor lehetne azt mondani rá, hogy nem fontos, de itt jelentős a különbség. A társadalomban ugyanis sok embernek kevés találkozása van, míg egy szűk rétegnek nagyon sok.
Havlin szerint ezeket a sokat találkozó embereket könnyű azonosítani. Mobiltelefon adatokból például nagyon egyszerű lenne, de adatvédelmi okokból ez nem tűnik járható útnak.
Ugyanakkor meg lehet határozni olyan munkaköröket, ahol sok a találkozás. Számos országban tervezik is az egészségügyi dolgozók oltását, a fizikus ezen felül javasolja még a tanárok, bolti dolgozók és mások bevonását ebbe a körbe, minden szakmát, ahol sok emberrel találkoznak.
Politikailag nem könnyű ilyet támogatni, megvalósítani, ezzel Havlin is tisztában van.
„Bibi hogyan mondaná el például, hogy nem ad oltást az időseknek? Sokan nem értenék meg”
– mondja a fizikus, aki ugyanakkor meg vagy győződve módszere hatékonyságában.