Brit lapértesülések szerint egészségügyi okok miatt közeleg az orosz elnök aktív pályafutásának vége. A Kreml viszont cáfolja, hogy Vlagyimir Putyin akár már jövő januárban lemondana, hiszen”kiváló egészségnek örvend”.
Élettársa, az egykori tornásznő, Alina Kabajeva és két felnőttkorú lánya is arra kéri Putyint, hogy januárban mondjon le — állítja Valerij Szolovej professzor, akit a brit Daily Mail idézett.
A 68 éves orosz elnök ugyanis Parkinson-kórban szenved
— állította Szolovej.
A professzor, aki a Kreml kritikusának számít, arra is utalhatott, hogy egy ideje olyan bizonytalan eredetű felvételek keringenek az online térben, amelyek Putyint a korábban megszokottól eltérő fizikai állapotban mutatják.
Az orosz elnökről ugyanis hivatalba lépése kezdetén, vagyis több mint 20 éve, olyan imázs formálódott, amely azt sugallja, hogy a hol félmeztelenül lovagló-horgászó, hol dzsúdózó, jégkorongozó politikus ereje teljében van.
Most ennek látszik ellentmondani az a híresztelés, hogy gyógyszereket szed, remeg a lába, ujjai mozgását sem tudja teljesen koordinálni. Az állapota hasonlatos a Parkinson-kór elszenvedőinek tüneteihez.
Szolovej szerint családja mindenki másnál nagyobb befolyással lehet Putyinra, aki már meg is kezdte utódjának keresését, és terveit jövő év elején — már januárban — be is fogja jelenteni.
„Ez az egész egy nonszensz. Az elnök kiváló egészségnek örvend”
— fakadt ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki nyomatékosította: Vlagyimir Putyinnak esze ágában sincs lemondani.
Az elnökkel kapcsolatos találgatásoknak az lehet a forrása, hogy Putyin új törvénytervezetet készít elő, amely garantálhatná számára a politikai védettséget. Élethosszig tartó szenátori posztot tölthetne ugyanis be.
Szolovej szerint hamarosan új kormányfőt nevezhetnek ki, aki Putyin kijelölt utódja lehet.
A tervek szerint Putyin, illetve az összes jövőbeni orosz elnök hivatalból történő távozása után három hónappal a Szövetségi Tanács tagjává válhat majd, és a posztot élete végéig betöltheti, hasonlóan a brit felsőház lordjaihoz.
Ilyen módon Putyin mentességet élvezne a korrupciós vádakkal szemben, amelyek végigkísérték pályafutását egészen az 1990-es évektől, amikor szentpétervári alpolgármester volt.
Orosz ellenzékiek akkoriban azzal vádolták Putyint, hogy több tízmillió dollár értékben sikkasztott el pénzt, ám a nyomozást a város elöljárója leállíttatta.
Ha elfogadják az új törvényt, akkor azt csak az orosz parlament mindkét házának kétharmados többségével lehetne visszavonni.
A nemzetközi bíróságok döntésére azonban természetesen nem lesz kihatással az, ha Putyin élethosszig tartó mentelmi jogot kap hazájában.
Külföldi szakértők szerint ugyanis az orosz elnök felelőssé tehető azért, hogy 2014 nyarán Kelet-Ukrajna fölött a Moszkva által támogatott szakadárok lelőtték a malajziai utasszállítót, amelynek a fedélzetén lévő 298 ember közül senki nem élte túl a katasztrófát.
A nemzetközi nyomozók szerint gépet Buk típusú légvédelmi rakétával lőtték le, amelyet az orosz hadsereg bocsátott a szakadárok rendelkezésére.
Putyin népszerűsége egyébként idén jelentősen megcsappant a koronavírus-járvány rossz kezelése és a növekvő szegénység miatt.
Az orosz alkotmányt pedig csak nemrég módosították, így Putyin akár 2036-ig is hatalmon maradhat, ráadásul kiterjedt jogkörökkel.
