Nikol Pashinján azt mondta, csak idő kérdése, hogy Törökország „imperialista ambíciója” Izrael ellen irányuljon. Pashinján szerint Izrael összeállt Törökországgal, terroristákkal és szíriai zsoldosokkal, támogatva Azerbajdzsánt az Örményországgal folyó jelenlegi konfliktusban, de végül elszenvedője lesz ennek a szentségtelen szövetségnek – áll a The Jerusalem Postnak hétfőn adott exkluzív interjújában.
Pashinján Jerevánból tolmácson keresztül, a Zoomon adta az interjút, melyben ostorozta a jeruzsálemi vezetést Azerbajdzsán felfegyverzése miatt, amely szerinte „népirtás az örmények ellen”.
Azerbajdzsán és Örményország közt a vitatott régióért folytatott harcok hatodik hete tartanak, a becslések szerint mindkét oldalon a halálesetek száma 1500 és 5000 között lehet.
Míg Izrael hivatalosan nem kommentálta a harcokat, és a külügyminisztérium megpróbálja Izrael szerepét eltusolni a konfliktusban, Pashinján szerint Izrael nagyon aktívan részt vesz abban, „mert az izraeli drónokat nagyon is aktívan használják a hegyi-Karabah ellen indított háborúban.”
Örményország október elején – alig két héttel azután, hogy Tel Avivban nagykövetséget nyitott – konzultációra visszahívta izraeli nagykövetét, hogy tiltakozzon az ellensége felé történő fegyvereladások ellen.
„Úgy gondolom, Izraelnek a következőkre kell gondolnia” – mondta a miniszterelnök. „Zsoldosok, iszlám terroristák és Izrael most alapvetően ugyanazon az oldalon állnak. Valóban kényelmes helyzet ez?”
„Izraelnek azon is el kellene gondolkodnia” – tette világossá az örmény miniszterelnök- „hogy valóban ugyanazon az oldalon akar-e lenni a konfliktusban Törökországgal, amely állítása szerint szíriai zsoldosok ezreit költöztette Azerbajdzsánba, hogy harcoljanak hegyi-Karabah ellen.”
Reuven Rivlin izraeli államelnök nem sokkal azután, hogy Örményország visszahívta nagykövetét, felhívta örmény kollégáját és humanitárius segítséget ajánlott fel.
Arra a kérdésre, hogy érdekli-e országát az izraeli humanitárius segítség, Pasinján keserűen válaszolt: „Humanitárius segítségnyújtás egy olyan ország részéről, amely fegyvereket ad el zsoldosoknak, amelyeket azután békés polgári lakosság támadására használnak? Azt javaslom, hogy Izrael tevékenységének logikus folytatásaként küldje el ezt a segélyt a zsoldosoknak és a terroristáknak.”
Izrael az elmúlt évtizedben Azerbajdzsán legnagyobb fegyverellátójaként jelent meg, őt Oroszország és Fehéroroszország követi. Izrael számára stratégiai elhelyezkedése miatt is fontos Azerbajdzsán, hiszen az Irán határán fekszik illetve Izrael olajszükségletének nagy részét biztosítja.
Izrael kapcsolatai Örményországgal, mely szoros kapcsolatban áll a szomszédos Iránnal, valamint Oroszországgal, az elmúlt években felmelegedtek. A nagykövet visszahívását megelőzően a két ország viszonyát szívélyesnek lehetett jellemezni.
Pasinján szerint Törökország és a szíriai zsoldosok részvétele a konfliktusban súlyosan bonyolította a helyzetet: „Jelenlétük a régióban nemcsak hegyi-Karabahot fenyegeti, de Irán is kijelentette, hogy fenyegetésnek tekinti azt, és Oroszország is hasonlóan gondolkozik.”
Az örmény miniszterelnök elmondta, hogy míg korábban csak közvetett bizonyítékok voltak arra vonatkozóan, hogy Törökország szíriai zsoldosokat mozgósít Azerbajdzsánban, most konkrét bizonyítékok állnak rendelkezésre, mivel a karabahi erők nemrégiben két zsoldost elfogtak.
„Egyikük vallomást tett, és azt mondta, egy török irányítású szíriai menekülttáborban él. Leírta, hogyan vették fel és hogyan lépték át Törökország határát egy hivatalos ellenőrzési ponton, anélkül, hogy bárki kérdést tett volna fel nekik vagy ellenőrizte volna őket. Pasinján elmondta, hogy a zsoldosoknak havi 2000 dollárt ígérnek.
Az örmény miniszterelnök szerint ami különösen veszélyes ebben a helyzetben, és miért kell a nemzetközi közösségnek fellépnie ellene, az az, hogy ez egy új török modus operandit képvisel abban a célban, hogy „visszaállítsa az Oszmán Birodalmat, bármilyen furcsán hangzik is ez.”
Ezt a „mechanizmust” a török irányítás alatt álló szíriai lakosság köréből zsoldosok toborzásával érik el Ankara külpolitikai céljainak előmozdítása érdekében. Már korábban próbálkoztak ilyesmivel Líbiában, és most nyilvánvaló, hogy hasonlót tesznek hegyi-Karabahban, „és ki tudja, hol próbálják majd ezt követően” mondta.
„Ez egy teljesen új mechanizmus, amely különböző helyeken és módon nyilvánulhat meg” mindaddig, amíg a nemzetközi közösség nem reagál.
„Nagyon örülök, hogy sok közel-keleti ország, köztük sok arab ország, megfelelően értékeli a helyzetet és nevén nevezi azt, megértve, hogy ez milyen veszélyt jelent a nemzetközi békére és stabilitásra” – mondta.
Pasinján elmondta: „változások zajlanak a nemzetközi biztonsági rendszerben, és ezek a változások a háborúskodás elemeit is tartalmazzák. A zsoldosok is részt vesznek ebben a háborúban, mely többféleképpen is megnyilvánulhat – például oly módon, amit, hegyi-Karabahban látunk, vagy amelyet Bécsben vagy Nizzában, Franciaországban látunk, ahol terrorcselekményeket kíséreltek meg az iszlamisták.”
A világnak értékelnie kell Törökország tevékenységét, és le kell vonnia a szükséges következtetéseket, mert külpolitikájának ezt az új módját másutt is alkalmazni fogja – jósolta Pasinján.
„Izraelnek pedig fel kell tennie a kérdést – nem harcol-e de facto a zsoldosok mellett hegyi-Karabah ellen? Azt gondolom, hogy ennek konkrét következményei lesznek, és szembe kell nézni ezekkel a következményekkel. ”
Pasinján szerint csak idő kérdése, hogy Törökország „imperialista ambíciója” Izrael felé irányuljon.
Arra a kérdésre, hogy vajon Törökország mikor mozgósítja a szíriai zsoldosokat Jeruzsálem ellen, a miniszterelnök azt mondta, nem állít semmilyen közvetlen veszélyt, sokkal inkább felhívja a figyelmet a „politikai környezet és politikai légkör megváltozására, valamint a hiányosságokra, amelyek megjelentek a nemzetközi biztonsági rendszerben. És ha vannak hézagok, folyosók és kiskapuk, valaki megpróbálja majd kihasználni azokat.”
