Franciaország háborúban áll az iszlamista ideológiával, ezért számítani kell a nizzaihoz hasonló újabb támadásokra — mondta Gérald Darmanin francia belügyminiszter. Jean-Yves Le Drian külügyminiszter szerint pedig a francia állampolgárok és érdekek mindenhol veszélyben vannak külföldön.
„Olyan ellenséggel harcolunk, aki egyszerre van kívül és belül” — mondta Darmanin.
A három áldozattal járó csütörtöki nizzai merénylet elkövetője egy 21 éves tunéziai férfi volt, aki szeptember 20-án érkezett az olaszországi Lampedusa szigetére. Októberben átszállították a dél-olaszországi Bariba, aztán eltűnt a hatóságok szeme elől. A férfi csütörtök reggel vonattal jutott el Nizzába.
A támadót a helyszínre kiérkező rendőrök meglőtték, és jelenleg kórházban van. Állapota életveszélyes.
Az esettel összefüggésben őrizetbe vettek egy 47 éves férfit is — tájékoztattak igazságügyi források. Az illető állítólag kapcsolatban állt az elkövetővel.
Jean-François Ricard terrorellenes főügyész azt mondta: a nyomozók szeretnék kideríteni, voltak-e bűntársai a támadónak, és pontosan hogyan jutott el a dél-franciaországi városba.
A vérengzés ügyében a tunéziai hatóságok is nyomozást indítottak az elkövető ellen. A tunéziai törvények szerint az ország bármely állampolgára ellen eljárást indíthatnak, aki kül- vagy belföldi terrorcselekmény elkövetésében vett részt — mondta az észak-afrikai ország egyik igazságügyi szóvivője.
A hatóságok szeretnék kideríteni, hogy az elkövetőnek voltak-e bűntársai Tunéziában.
A francia állampolgárok és érdekek mindenhol veszélyben vannak külföldön — jelentette ki a védelmi tanács ülését követően Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter.
„Minden külföldön tartózkodó francia állampolgárnak a (legmagasabb szintű) merénylet miatti sürgős üzenetet küldtük el, bárhol is legyenek, mert a veszély mindenhol jelen van” — mondta a miniszter.
„A virtuális gyűlölettől gyorsan jutunk el a tényleges erőszakig, ezért úgy döntöttünk, hogy minden szükséges intézkedést meghozunk az érdekeink és az állampolgáraink védelmére” — tette hozzá.
A bejelentés szerint a francia nagykövetségek utasítást kaptak, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseket minden francia érdekeltségű épület és intézmény körül (nagykövetségek, konzulátusok, iskolák).
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a nizzai Notre-Dame-bazilikában három áldozatot követelő dzsihadista támadás előtt két héttel Samuel Paty francia történelemtanárt azért ölte meg, majd fejezte le egy csecsen iszlamista, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján.
Az oktatási intézmények ezért kiemelt védelmet kapnak.
„Úgy döntöttünk, hogy csak akkor adunk engedélyt az iskolák megnyitására, ha az óvintézkedéseket megerősítették, és vigyázni fogunk egyszerre a szülőkre, a tanárokra és az iskolásokra is” — mondta a miniszter az őszi szünet utáni hétfői iskolakezdésre utalva.
A tárcavezető elmondta, hogy a szükséges óvintézkedéseket a helyi hatóságok együttműködésével hozza meg a francia diplomácia, és „általában mindenhol segítséget kapunk”.
Amióta Emmanuel Macron francia elnök a lefejezett tanár végső búcsúztatásán kiállt a szólásszabadság és a Mohamed-karikatúrák közlésének joga mellett, valamint jelezte, hogy megvédi országa értékeit és a vallás szabadságát a radikális iszlamista törekvésekkel szemben, egyre több franciaellenes felhívást jelent meg a muzulmán világban, és számos helyen radikálisok tüntetéseken szólítottak fel a francia termékek bojkottjára.
Franciaországban iszlamista szélsőségesek 2015 óta több terrortámadást is végrehajtottak, ezekben több mint 250-en vesztették életüket.
A merényletek közül az egyik legsúlyosabb szintén Nizzában történt: 2016. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe egy ugyancsak tunéziai származású férfi. A támadásban 86-an vesztették életüket, az elkövetőt végül lelőtték.
Legutóbb Samuel Paty francia történelemtanár fent említett meggyilkolása keltett felzúdulást világszerte, és kiélezte a feszültséget a Nyugat és a muszlim világ között.
A nizzai Notre-Dame-bazilikában három áldozatot követelő iszlamista támadás a negyedik alkalom volt az elmúlt öt évben, hogy egy dzsihadista merénylő katolikus templomot választ célpontul.
Közben a Le Monde című francia napilap által megkérdezett katolikus vezetők és gondolkodók egyöntetűen elítélték, hogy egy vallás és Isten nevében követnek el keresztények ellen támadásokat, ugyanakkor nem bírálták az iszlámot.
A francia püspöki konferencia (CEF) közleményében kiemelte, hogy a csütörtökön meggyilkolt emberek „egy ellenséges jelképet testesítettek meg” a gyilkos számára, ugyanakkor arra kérte a híveket, hogy ne engedjenek a félelemnek „az áruló és vak fenyegetéssel szemben”.
Miközben Michel Aupetit párizsi érsek közleményében úgy vélte, hogy „keresztények fizetik a legnagyobb árat a gyűlöletért és a barbarizmusért”, Dominique Lebrun, Rouen érseke a La Croix című katolikus napilapnak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a „felháborodás nem kíméli meg a katolikusokat sem”, ő viszont azért imádkozik, hogy ez az érzés ne legyen uralkodó.
„Nem kizárólag minket céloznak, más vallásokat is, és a nemzet más jelképeit is: az iskolát, a rendőri erőket és még a nemzeti ünnepet is. Nem gondolhatjuk azt, hogy mi vagyunk a célpontban” — mondta a katolikus vezető.
Jean-Pierre Filiu, a párizsi Politikatudományi egyetem, a Sciences Po tanára szerint egymás között „a dzsihadisták a keresztényekről csak mint keresztesekről beszélnek” a középkori keresztes hadjáratokra utalva.
„Számukra a keresztény célpontok stratégiai célt jelentenek. A templomokra támadva a dzsihadisták a kereszteseket arra akarják rábírni, hogy indítsanak hadjáratot a nem dzsihadista muzulmánok ellen azért, hogy azok utána ellenük forduljanak. A templomok, mint más egyéb célpontok, a távoli ellenség jelképei. Így próbálnak meg a dzsihadisták mindenkit az összes muzulmán ellen fordítani” — vélte a politológus.
Honnan indult legutóbb, s hol tartunk most? Jöjjön egy részlet innen: dzsihadfigyelo.com/Fjordman: Az Eurabia-kod 1. resz (Teljes angol forrás: chromatism.net/fjordman/eurabiacode.htm )
(…) 2006-ban a Haaretz izraeli napilappal készített interjúban Bat Ye’or elmagyarázza, hogy Charles de Gaulle francia elnök az afrikai és a közel-keleti gyarmatok elvesztése, valamint a nemzetközi szintéren a francia befolyás csökkenése felett érzett elkeseredésében hogyan határozta el az 1960-as években, hogy stratégiai szövetséget hoz létre az arab és muzulmán világgal azért, hogy versenyezni tudjon az Egyesült Államok és a Szovjetunió dominanciájával.
„Ez Európa teljes átalakulása, amely szándékos politika eredménye. Most egy olyan teljesen megváltozó Európa felé tartunk, amely egyre jobban iszlamizálódik és amely az arab és muzulmán világ politikai csatlósává kezd válni. Az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szövetségre lépnek az arab világgal, amely miatt elkötelezték magukat amellett, hogy elfogadják az Egyesült Államok és Izrael irányába tanúsított arab és muzulmán megközelítést. Nem csak a külpolitika tekintetében, hanem olyan kérdésekben is, amelyek belülről érintik európai társadalmat, mint a bevándorlás, a bevándorlók integrációja és az az elképzelés, hogy az iszlám része Európának.”
• dzsihadfigyelo.com/mit-fognak-tenni-a-muzulmanok-ha-mar-eleg-erosek-lesznek (egy muzulmán jogtudós előadásában)
• dzsihadfigyelo.com/2011/10/12/a-francia-kulvarosok-„onallo-iszlam-tarsadalmakka”-kezdenek-valni/
• dzsihadfigyelo.com/2017/10/24/europa-kovetkezo-vilaghaboruja-franciaorszagban-kezdodik/
dzsihadfigyelo.com/miert-harcolunk-az-iszlam-ellen?
(Vagyis nem annyira az iszám ellen kell harcolunk, inkább nyugati embertársaink iszlámmal kapcsolatos nemtudását és tájékozatlanságát kell megszüntetnünk.)
Lehet, mégsem kellett volna őket beengedni az országukba? Lehet, mégsincs olyan, hogy multikulti csak káosz van helyette?
„„Olyan ellenséggel harcolunk, aki egyszerre van kívül és belül” — mondta Darmanin.”
Ezt magatoknak köszönjétek.