Franciaország háborúban áll az iszlamista ideológiával, ezért számítani kell a nizzaihoz hasonló újabb támadásokra — mondta Gérald Darmanin francia belügyminiszter. Jean-Yves Le Drian külügyminiszter szerint pedig a francia állampolgárok és érdekek mindenhol veszélyben vannak külföldön.
„Olyan ellenséggel harcolunk, aki egyszerre van kívül és belül” — mondta Darmanin.
A három áldozattal járó csütörtöki nizzai merénylet elkövetője egy 21 éves tunéziai férfi volt, aki szeptember 20-án érkezett az olaszországi Lampedusa szigetére. Októberben átszállították a dél-olaszországi Bariba, aztán eltűnt a hatóságok szeme elől. A férfi csütörtök reggel vonattal jutott el Nizzába.
A támadót a helyszínre kiérkező rendőrök meglőtték, és jelenleg kórházban van. Állapota életveszélyes.
Az esettel összefüggésben őrizetbe vettek egy 47 éves férfit is — tájékoztattak igazságügyi források. Az illető állítólag kapcsolatban állt az elkövetővel.
Jean-François Ricard terrorellenes főügyész azt mondta: a nyomozók szeretnék kideríteni, voltak-e bűntársai a támadónak, és pontosan hogyan jutott el a dél-franciaországi városba.
A vérengzés ügyében a tunéziai hatóságok is nyomozást indítottak az elkövető ellen. A tunéziai törvények szerint az ország bármely állampolgára ellen eljárást indíthatnak, aki kül- vagy belföldi terrorcselekmény elkövetésében vett részt — mondta az észak-afrikai ország egyik igazságügyi szóvivője.
A hatóságok szeretnék kideríteni, hogy az elkövetőnek voltak-e bűntársai Tunéziában.
A francia állampolgárok és érdekek mindenhol veszélyben vannak külföldön — jelentette ki a védelmi tanács ülését követően Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter.
„Minden külföldön tartózkodó francia állampolgárnak a (legmagasabb szintű) merénylet miatti sürgős üzenetet küldtük el, bárhol is legyenek, mert a veszély mindenhol jelen van” — mondta a miniszter.
„A virtuális gyűlölettől gyorsan jutunk el a tényleges erőszakig, ezért úgy döntöttünk, hogy minden szükséges intézkedést meghozunk az érdekeink és az állampolgáraink védelmére” — tette hozzá.
A bejelentés szerint a francia nagykövetségek utasítást kaptak, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseket minden francia érdekeltségű épület és intézmény körül (nagykövetségek, konzulátusok, iskolák).
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a nizzai Notre-Dame-bazilikában három áldozatot követelő dzsihadista támadás előtt két héttel Samuel Paty francia történelemtanárt azért ölte meg, majd fejezte le egy csecsen iszlamista, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján.
Az oktatási intézmények ezért kiemelt védelmet kapnak.
„Úgy döntöttünk, hogy csak akkor adunk engedélyt az iskolák megnyitására, ha az óvintézkedéseket megerősítették, és vigyázni fogunk egyszerre a szülőkre, a tanárokra és az iskolásokra is” — mondta a miniszter az őszi szünet utáni hétfői iskolakezdésre utalva.
A tárcavezető elmondta, hogy a szükséges óvintézkedéseket a helyi hatóságok együttműködésével hozza meg a francia diplomácia, és „általában mindenhol segítséget kapunk”.
Amióta Emmanuel Macron francia elnök a lefejezett tanár végső búcsúztatásán kiállt a szólásszabadság és a Mohamed-karikatúrák közlésének joga mellett, valamint jelezte, hogy megvédi országa értékeit és a vallás szabadságát a radikális iszlamista törekvésekkel szemben, egyre több franciaellenes felhívást jelent meg a muzulmán világban, és számos helyen radikálisok tüntetéseken szólítottak fel a francia termékek bojkottjára.
Franciaországban iszlamista szélsőségesek 2015 óta több terrortámadást is végrehajtottak, ezekben több mint 250-en vesztették életüket.
A merényletek közül az egyik legsúlyosabb szintén Nizzában történt: 2016. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe egy ugyancsak tunéziai származású férfi. A támadásban 86-an vesztették életüket, az elkövetőt végül lelőtték.
Legutóbb Samuel Paty francia történelemtanár fent említett meggyilkolása keltett felzúdulást világszerte, és kiélezte a feszültséget a Nyugat és a muszlim világ között.
A nizzai Notre-Dame-bazilikában három áldozatot követelő iszlamista támadás a negyedik alkalom volt az elmúlt öt évben, hogy egy dzsihadista merénylő katolikus templomot választ célpontul.
Közben a Le Monde című francia napilap által megkérdezett katolikus vezetők és gondolkodók egyöntetűen elítélték, hogy egy vallás és Isten nevében követnek el keresztények ellen támadásokat, ugyanakkor nem bírálták az iszlámot.
A francia püspöki konferencia (CEF) közleményében kiemelte, hogy a csütörtökön meggyilkolt emberek „egy ellenséges jelképet testesítettek meg” a gyilkos számára, ugyanakkor arra kérte a híveket, hogy ne engedjenek a félelemnek „az áruló és vak fenyegetéssel szemben”.
Miközben Michel Aupetit párizsi érsek közleményében úgy vélte, hogy „keresztények fizetik a legnagyobb árat a gyűlöletért és a barbarizmusért”, Dominique Lebrun, Rouen érseke a La Croix című katolikus napilapnak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a „felháborodás nem kíméli meg a katolikusokat sem”, ő viszont azért imádkozik, hogy ez az érzés ne legyen uralkodó.
„Nem kizárólag minket céloznak, más vallásokat is, és a nemzet más jelképeit is: az iskolát, a rendőri erőket és még a nemzeti ünnepet is. Nem gondolhatjuk azt, hogy mi vagyunk a célpontban” — mondta a katolikus vezető.
Jean-Pierre Filiu, a párizsi Politikatudományi egyetem, a Sciences Po tanára szerint egymás között „a dzsihadisták a keresztényekről csak mint keresztesekről beszélnek” a középkori keresztes hadjáratokra utalva.
„Számukra a keresztény célpontok stratégiai célt jelentenek. A templomokra támadva a dzsihadisták a kereszteseket arra akarják rábírni, hogy indítsanak hadjáratot a nem dzsihadista muzulmánok ellen azért, hogy azok utána ellenük forduljanak. A templomok, mint más egyéb célpontok, a távoli ellenség jelképei. Így próbálnak meg a dzsihadisták mindenkit az összes muzulmán ellen fordítani” — vélte a politológus.
