Párizs azt kérte vasárnap a muzulmán országok kormányaitól, hogy állítsák le a felhívásokat a francia termékek bojkottjára és a francia kormány elleni tüntetésekre, amelyeket „egy radikális kisebbség” kezdeményezett. A tárca a francia állampolgárok védelmének szavatolását is kérte a külföldi országoktól.
A muzulmán világban egymást követik a felhívások a francia termékek bojkottjára és tüntetésekre azóta, hogy Emmanuel Macron államfő a kegyetlenül meggyilkolt történelemtanár végső búcsúztatásán kijelentette, hogy Franciaország továbbra is publikálni fog Mohamed-karikatúrákat, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben.
„Nem fogjuk feladni a karikatúrákat” — jelentette ki az európai politikus, hozzátéve, hogy az „iszlamisták sosem fogják megkapni Franciaország jövőjét”. A francia elnök korábban azt mondta, hogy az iszlám világszerte válságba került, s a mecsetek és az iskolák szigorúbb ellenőrzését ígérte a külföldi befolyás visszaszorítására.
Samuel Patyt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak. A tettest a rendőrség röviddel a támadást követően lelőtte.
„A bojkott-felhívásoknak semmilyen tárgyi alapjuk nincsen, és azonnal véget kell nekik vetni, ahogy az országunk elleni minden támadásnak is, amelyeket egyébként egy radikális kisebbség kezdeményezett” – olvasható a francia külügyminisztérium közleményében.
A tárca szerint az elmúlt napokban több közel-keleti országban a francia élelmiszeripari termékek bojkottjára szólítottak fel, és a közösségi oldalakon időnként gyűlölködő hangnemben tüntetésekre szólítanak fel Franciaországgal szemben.
Ezek a felhívások Párizs szerint „kiforgatták a Franciaország által képviselt álláspontot a lelkiismereti, a vallási és a szólásszabadságról, valami a gyűlöletre való felhívás elutasításáról” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.
Vasárnap este Emmanuel Macron több Twitter-üzenetben is jelezte franciául, angolul és arabul, hogy Franciaország elutasítja a gyűlöletbeszédet és a nyitott „az értelmes vitára”.
„A szabadsághoz ragaszkodunk, az egyenlőséget szavatoljuk, a testvériséget mélyen megéljük” – írta az államfő. „Történelmünk a diktatúrák és a fanatizmusok elleni küzdelemről szól. Ezt folytatjuk” – tette hozzá.
Közleményében a külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy az elnök megszólalásai és a készülő törvénytervezet is „a radikális iszlamizmus elleni küzdelmet szolgálja, a franciaországi muzulmánokkal együtt, akik szerves részeit képezik a francia köztársaság történelmének és társadalmának”.
A francia külügyminisztérium jelezte, hogy mozgósította a diplomáciai hálózatát annak érdekében, hogy az adott országokban emlékeztesse és magyarázza el Franciaország álláspontját az alapvető szabadságjogok és a gyűlölet elutasításának kérdésében.
A Párizzsal szembeni hangulatkeltés élén a török elnök áll, aki azt üzente francia kollégájának, hogy vizsgáltassa ki az elmeállapotát. Recep Tayyip Erdogan azt kifogásolta, hogy Macron erőteljesebb fellépést helyezett kilátásba az iszlamistákkal szemben Samuel Paty tanár brutális meggyilkolását követően.
„Mit mondhatnék egy olyan államfőről, akinek fogalma sincs a vallásszabadságról, és aki így kezeli az országában élő különféle vallási kisebbségek több millió tagját?”
– kérdezte a török vezető az állami televízióban közvetített beszédében. Erdogan szerint Európának az iszlamofóbia lesz a veszte. „A fasizmus új szintre lépett Európában” – állította.
Macron elfogadhatatlanak nevezte Erdogan szavait. „Követeljük, hogy Erdogan változtasson politikai irányvonalán, mert minden vonatkozásban veszélyes. Nem bocsátkozunk haszontalan vitákba, és nem fogadjuk el a sértéseket” – tette hozzá. A francia elnök egyúttal bejelentette, hogy hazarendeli konzultációra Franciaország ankarai nagykövetét.
Macron megjegyezte: török kollégája nem fejezte ki együttérzését Paty meggyilkolása után. Emlékeztetett: Erdogannak egyéb offenzív megjegyzései is voltak az elmúlt napokban, például amikor a francia termékek bojkottjára szólította fel országa lakosságát.
A francia elnök rámutatott: Párizs és Ankara között Törökország szíriai offenzívája óta egyre több a feszültség, legyen szó Erdogan líbiai szerepvállalásáról, a földközi-tengeri földgázmezők miatti vitákról, vagy a hegyi-karabahi konfliktusban játszott szerepéről.
