A legtöbb szakértő szerint viszont mára teljesen erőtlenné vált az iszlamista terrorszervezet.
Mekkora valószínűsége van annak, hogy az Iszlám Állam (ISIS) megvalósítja a közösségi médiában közzétett fenyegetését, és valóban támadásokat intéz a szaúdi olajvezetékek vagy más építmények ellen, bosszúból azért, hogy a királyság elérhetővé tette Izrael számára légterét? — teszi fel a kérdést a The Jerusalem Post oldalán.
A lap ugyanis felidézi, hogy nemrég a Telegramon jelent meg egy rejtélyes hangüzenet, ami szerint Szaúd-Arábia súlyos válaszra számíthat a szervezet részéről, amiért a királyság támogatta Bahrein és az Egyesült Arab Emírség kapcsolatrendezését Izraellel.
A szakértők szkeptikusak
Miközben a fenti kérdésre senki nem tudhatja a biztos választ, több szakértő jelezte, hogy szerinte a felhívás után sem kell jelentős reakcióra számítani a terrorcsoport részéről.
„Az ISIS nagyon szeretne erősnek tűnni, de már elveszítette a felszerelését és az egykori önkénteseinek a szolgálatát” — mondta Dr. Oded Eran, a tel-avivi Nemzetbiztonsági Intézet kutatója, utalva a 2019. márciusi összecsapásokra, amik után az Iszlám Állam végleg elveszítette területe nagy részét Szíriában.
Az egykor jordániai és EU-s nagykövetként is tapasztalatokat szerzett szakértő szerint ráadásul az ISIS „feltámadásához” szükséges lenne a Szaúd-Arábiában élő északi törzsek támogatására is, ami még a szervezet fénykorában sem volt meg.
„Mindenesetre a szaúdi biztonsági szolgálatok felkészültek, és óvatosak a régióból érkező veszélyek, fenyegetések miatt” — fogalmazott az izraeli szakértő.
Ezen az állásponton van Brian G. Williams, a Massachusetts Egyetem iszlám történelemprofesszora is, aki szerint az ISIS mára föld alá szorult, és csak egy árnyékháborút vív. „A grandiózus ígéretek alaptalanná váltak, a dicsőség és vonzerő elmúlt” — véli Williams.
Kiskapuk mégis lehetnek
Noha az ISIS hatóerejét többen minimálisra becsülik, mégis vannak, akik azokra a folyamatokra figyelmeztetnek, amik Mohammed bin Salman koronaherceg vezetésével kezdődtek Szaúd-Arábiában.
Jelentős gazdasági és társadalmi reformok zajlanak, amik változásokat okoznak a fennálló „status quót” illetően, ez pedig új törésvonalakat és instabilitást is okozhat a közeljövőben.
„Nem könnyű megmondani, hogy Mohammed bin Salman komoly belső fenyegetettséggel néz-e szembe, vagy csak fenyegetettnek érzi magát” — összegezte a helyzetet Roby Barrett, a washingtoni Middle East Institute szakértője.
| Egy héttel ezelőtt az Európai Unió Tanácsa – a terrorizmus elleni küzdelem jegyében – további egy évvel meghosszabbította az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetekkel összeköttetésben álló természetes vagy jogi személyekre, szervezetekre és vállalkozásokra vonatkozó szankcióit. Az EU azért hosszabbította meg a büntetőintézkedéseket, mert a felsorolt terrorszervezetekkel összeköttetésben álló emberek vagy szervezetek továbbra is fenyegetést jelentenek.
A korlátozások között pénzeszközök és egyéb pénzügyi eszközök befagyasztásával kapcsolatos intézkedések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések szerepelnek. (MTI) |