Rákosi és Gerő zsidó származását firtatta, és óva intett a „más temperamentumú” népek bevándorlásától Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom vezetője a pártnak az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóján tartott megemlékezésén — számolt be a telex.hu.
A Mi Hazánk Mozgalom (MH) Corvin közben tartott ünnepségén Novák Előd, a párt alelnöke a nagyjából 170 fős hallgatóság előtt arról beszélt, hogy „szemmel láthatóan szélesedik a párt támogatóinak csoportja” — írja a hírportál.
„Az úgynevezett európai demokrácia elvesztette teokratikus hátterét” — erről már Kovács Attila református lelkipásztor beszélt az MH rendezvényén. „A magyarság egy olyan közösségnek nem mondható sokadalomhoz csatlakozott, amely mellőzi istent, így az nem is demokrácia” – tette hozzá a lelkész.
Az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke, Trencsényi László pedig azt taglalta, hogy Nagy Imre miniszterelnök „egy csekista volt”, aki „visszavonult Szuszlovhoz, Mikojanhoz és Szerovhoz, akik azt javasolták neki, hogy kössön tűzszünetet”, hogy a szovjetek addig rendezhessék soraikat.
Mint a telex.hu írja, az 56-os megemlékezésen Dúró Dóra könyvdarálása is szóba került. Vékony Csongor, a Mi Hazánk Ifjainak elnöke szerint „soha nem késő újból könyvet égetni. Meg kell semmisíteni a propagandagépezetet”.
Apáti István, az MH parlamenti képviselője szerint október 23. a nemzeti radikalizmus ünnepe is. Nagy sikernek könyvelte el, hogy az EP-választáson a párt megalakulása után kilenc hónappal már 3,3 százalékot ért el, ezzel bebizonyítva, hogy a Fidesztől jobbra is van élet.
Mint a telex.hu írja, az egyenes gerincű nemzet védelmében szólalt fel utolsóként Toroczkai László. A Mi hazánk elnöke gyorsan eljutott a zsidókhoz:
„Köves Slomó biztosan feljelent ezért is, de feltenném azt a költői kérdést, miért van az, hogy Rákosi és Gerő is zsidó származásúak voltak?” Az elnök szerint ez a XVIII.-XIX. századi betelepülés eredménye, amikor a zsidók és cigányok száma is gyakran megduplázódott.
„Ellenzünk minden olyan bevándorlást”, amelyben az adott „nép kultúrája, identitása és temperamentuma nagyon eltér a miénktől”. Toroczkai szerint akkor és ma is a mindenkori „ballib” célja, hogy „a bevándorlással megteremtse azt az erőt, amely összeroppantja a nemzetállamok egyenes gerincét.
„Ha Meseország mindenki, abban ott van a gonosz is” — mondta Toroczkai a telex.hu beszámolója szerint.
Gerő és Rákosi. Tisztelet emléküknek. Átvezették Magyarországot egy nagyon kritikus és nehéz időszakon. Náluk senki nem csinálta volna jobban.
A gulágon „üdülők” valószínűleg nem így látták. Idióta…
Nem attól vagy okos, hogy a töbséggel fújód ugyan azt a nótát. Agymosottakkal meg amúgy sem vitatkozom. Csendben maradtál volna, okos maradtál volna.
333. § Aki
nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista
rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni
cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben
tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A paragrafusoddal fordulj kérlek az Amerikai Egyesült Államokhoz, amely a Teheráni, Jaltai, Podszdami konferencián tárgyalóasztalhoz ült a Szovjetunióval, melynek Magyarország Rákosival és Gerővel a szövetségese lett. És támogatta a háború végéig a Szovjetuniót pénzel és technikával majd a végén elismerését fejezte ki úgy az USA min Nagy Británia a Szovjetúnió iránt. Erről dokumentumok vannak a neten, csak rá kell keresni. Dícsérték a Szovjetúniót, azt sem tudják hogyan. Egyébként az előtt a népírtás előtt, amit az USA végzett Koreában, Vietnámban, Salvadorban, Nicaraguában, és még egy csomó országban az előtt a kommunizmus csak elpirulna. A paragrafusodat úgy le nyomnám bármelyik bíróságon, mint a bélyeget, mint ahogy Vajnai Attila nyomta le a Vörös Csillag tiltásáért folytatott perét a Strasburgi bíróságon te kis tacskó.
Ennyire nem lehetsz hülye, te szerencsétlen. … A háború után is felhőtlen volt a kapcsolatuk?
Ennyi az érved, az nagyon sok. Azokat pocskondiázod, akik egyenlő esélyt adtak nagyszüleidnek, szüleidnek és millióknak egy egyellőbb igazságosabb élethez.
Amúgy megszöktél vagy megengedik az ápoltaknak, hogy netezzenek?
Jól van, elengedtelek. Jó világértelmezésrt és törzsfejlődést 🙂
Te már nem fogsz fejlődni, szép lassan kihal a fajtád. Már nem vagytok sokan. Nem nagy baj.
Átvezették az országot a sötét oldalról a még sötétebb oldalra.
Torockai költői-kérdezte azt, hogy
A hülye kérdésére egy hülye válasz : azért mert az édesanyjuk zsidó volt.
Toroczkai nem uszított, csak tényeket közölt.
„Mi az, hogy maga csak a tényeknek hisz, akkor maga antiszemita!”
„Ellenzünk minden olyan bevándorlást”, amelyben az adott „nép kultúrája, identitása és temperamentuma nagyon eltér a miénktől”- kozolte a tenyt Toroczkai baratod.
Errol szolt, tobbek kozott, a numerus clausus. Egy olyan nep ellen hoztak, amelynek a kulturaja…stb. nagyon eltert a „tieteketol”: szorgalmasak, tudasra szomjasak, muveltek…stb. Valoban egyszerubb megszabadulni toluk, mint tanulni es dolgozni. Ez persze nem antiszemitimus, dehogy…ez csak a hulye, tehetsegtelen, frusztralt idiotak vedekezese. Kozejuk tartozol te is, kis, szerencsetlen Vernyugger :-)))
A numerus clausust először az Egyesült Államok egyetemein vezették be, mert a zsidó hallgatók elárasztották azokat. Ez a jelenség európában is megfigyelhető volt, Magyarországon fokozott mértékben. A numerus clausus önvédelmi rendelkezés volt, amely megakadályozta a magyar jelentkezők nagymértékű kiszorítását. Ezen lehet szörnyűlködni, lehet sivalkodni, de az indokait figyelembe kell venni. https://uploads.disquscdn.com/images/29ce51b94035e7cee74fe8f6162746ddb656c3e2675ded23655964a50d078aa2.jpg
Attol, hogy Kolcsey is antiszemita volt, te meg buszke lehetsz ra, hiszen ez resze a „jo magyarsagnak”. De ettol meg Kolcsey is csak egy szerencsetlen, hulye tarsasag impotenciajat probalta egy mas nepre haritani. Errol irtam korabban, ezt teszi Toroczkai baratod is.
Ugyan már.Miért lett volna Kölcsey antiszemita?hol, ki ir erröl?Ezt még a kádári iskolákban sem emlitették, soha, sehol.Mi erre a bizonyiték, hol található? by cabalist
Az idezett sorok ezt bizonyitjak. (Nezd meg Vernyugger hozzaszolasat.)
Szevasz, megnéztem az összest töle.Kölcsey nincs megemlitve .Ir Kádárrol, Rákosirol, stb….by cabalist
Nezd meg azt, amire valaszoltam.
Amugy teljesen lenyegtelen. Azt probaltam neki elmagyarazni, hogy akar,ilyen szellemoriastol idez antiszemita teziseket, az meg nem igazolja azok igazsagat.
OK, egyetértek. cabalist
Kölcsey Ferenc magyar volt, tehát a saját népét tartotta szeme előtt, s számos megállapítást tett Szatmár vármegye kapcsán „A szatmári adózó nép állapotáról” című 1830-as munkájában, annak problémáiról, melyek közé sorolta ezt is.
Az a baj, hogy Kölcsey nem kínált fel megoldást a problémára, az az nem mondta, hogy milyen törvényeket kellene hozni,tehát mi módon lehetne szabályozni a pálinkafőzdéket, kocsmákat és a nép ezúton történő eladósodását, míg más helyen élt felvetéssel.
„A pálinkafőzést pedig úgy kell tekintenünk, mint egyedül a zsidók élelme módját, akik amennyit a közteherből magokon viselnek, két annyit terhelnek vissza a föld lakóira. S hogy a kereset ezen ága nagyon csekély, mutatja azon 313-ból álló kevés szám, amennyire az adózó
nép pálinkafazékai az idei dicális öszveírásban feltétettek. Mert ha ezen számot háromszorosan vesszük is, mégis az adózó nép csak mintegy huszonnegyed részének adna jövedelmet. Ide nem értvén azt, hogy a zsidókon kívül lévő fazékbirtokosok legfeljebb is csak három esztendőben egyszer teremni szokott kevés szilvájokat főzik ki parányi edényeiken;
következőleg azokat mint kereset módját nem használják. (…) A marhával kereskedés tulajdonképpen (ha az egy-két kupecet, kik időről időre néhány kevés számú marhát ez ez vagy amaz kis vásárra hajtogatnak, kivesszük) a mészárszékeket árendáló zsidók kezében van: s ezek kezén forognak a mi többnyire igen nyomorúlt korcsmáink is, melyeknek körében
határoztatik egész borral és pálinkával való kereskedésünk.”
Továbbá, az idézet nem pontos, ugyanis az szövegkörnyezetéből ki van ragadva, s annak második fele, pedig egy Kölcsey által idézett másik személyé, így szól az a bizonyos utolsó bekezdés:
„Egy van csak, amit még figyelembe hozni bátor vagyok. Az t. i. hogy az adózó nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet, mint a zsidók szemlátomást való szaporodása. Az 1804-diki populáris öszveírás 2290 zsidó férjfiat számlál, az 1826-dikiban pedig 2872 találtatott ezen nemes megye kebelében; következőleg a zsidó népesség 582 férjfival, s ha az asszonyokat is ide számláljuk, legalább is 1164 lélekkel szaporodott, még pedig azon időben, mely alatt a keresztyén adózó nép száma több mint 16 ezerrel kevesedett meg. Senki sincs a Tekintetes Vármegye itt ülőtagjai közül, akinek a zsidók ezen szaporodására a szomszéd Galíciának sorsa eszébe ne jusson. Távol vagyok attól, hogy azon rémítésekre menjek vissza, melyeket Eisenmengernek s a hasonlóknak tudósításai terjesztettek el. De bátran említem azt az iszonyú rajzolatot, melyet Pr. Schulze Galiciának az Izrael fiai által történt lesüllyedéséről, az egész ausztriai birodalom láttára, előállított. Méltán mondja ő, hogy amely országban a zsidók megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll. S maga az a nevezetlen ugyan, de köztiszteletben álló politikus, aki a zsidókat Franciaországba visszahívatni tanácslá, világosan megintette a hozzánk hasonlókat, mondván: nem kicsiny és szegény státusba való a zsidó, hanem nagyba és gazdagba. Itt segíti az industriát, ott megöli.”
Egyébként, ha valóban érdekli, akkor olvassa el azt teljes egészében.
https://mek.oszk.hu/06300/06367/pdf/kolcsey2.pdf
Kölcsey Ferenc (az akkor széles körben elterjedt) antijudaizmussal esetleg vádolható, de antiszemitizmussal nem, a különbség lényeges, s ezen írásán kívül a zsidóságot nem „támadta” vallásában (itt konkrétan vélt valós ok-okozati összefüggéseket talált), s semmilyen más formában sem.
Kölcsey Ferenc magyar volt, tehát a saját népét tartotta szeme előtt, s számos megállapítást tett Szatmár vármegye kapcsán „A szatmári adózó nép állapotáról” című 1830-as munkájában, annak problémáiról, melyek közé sorolta ezt is.
Az a baj, hogy Kölcsey nem kínált fel megoldást a problémára, az az nem mondta, hogy milyen törvényeket kellene hozni (tehát mi módon lehetne szabályozni a pálinkafőzdéket, kocsmákat és a nép ezutón történő eladósodását), hogy a nép e módon történő romlása megállítható legyen, míg más helyen élt felvetéssel.
„A pálinkafőzést pedig úgy kell tekintenünk, mint egyedül a zsidók élelme módját, akik amennyit a közteherből magokon viselnek, két annyit terhelnek vissza a föld lakóira. S hogy a kereset ezen ága nagyon csekély, mutatja azon 313-ból álló kevés szám, amennyire az adózó
nép pálinkafazékai az idei dicális öszveírásban feltétettek. Mert ha ezen számot háromszorosan vesszük is, mégis az adózó nép csak mintegy huszonnegyed részének adna jövedelmet. Ide nem értvén azt, hogy a zsidókon kívül lévő fazékbirtokosok legfeljebb is csak három esztendőben egyszer teremni szokott kevés szilvájokat főzik ki parányi edényeiken;
következőleg azokat mint kereset módját nem használják. (…) A marhával kereskedés tulajdonképpen (ha az egy-két kupecet, kik időről időre néhány kevés számú marhát ez ez vagy amaz kis vásárra hajtogatnak, kivesszük) a mészárszékeket árendáló zsidók kezében van: s ezek kezén forognak a mi többnyire igen nyomorúlt korcsmáink is, melyeknek körében
határoztatik egész borral és pálinkával való kereskedésünk.”
Továbbá, az idézet nem pontos, ugyanis az szövegkörnyezetéből ki van ragadva, s annak második fele, pedig egy Kölcsey által idézett másik személyé, így szól az a bizonyos utolsó bekezdés:
„Egy van csak, amit még figyelembe hozni bátor vagyok. Az t. i. hogy az adózó nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet, mint a zsidók szemlátomást való szaporodása. Az 1804-diki populáris öszveírás 2290 zsidó férjfiat számlál, az 1826-dikiban pedig 2872 találtatott ezen nemes megye kebelében; következőleg a zsidó népesség 582 férjfival, s ha az asszonyokat is ide számláljuk, legalább is 1164 lélekkel szaporodott, még pedig azon időben, mely alatt a keresztyén adózó nép száma több mint 16 ezerrel kevesedett meg. Senki sincs a Tekintetes Vármegye itt ülőtagjai közül, akinek a zsidók ezen szaporodására a szomszéd Galíciának sorsa eszébe ne jusson. Távol vagyok attól, hogy azon rémítésekre menjek vissza, melyeket Eisenmengernek s a hasonlóknak tudósításai terjesztettek el. De bátran említem azt az iszonyú rajzolatot, melyet Pr. Schulze Galiciának az Izrael fiai által történt lesüllyedéséről, az egész ausztriai birodalom láttára, előállított. Méltán mondja ő, hogy amely országban a zsidók megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll. S maga az a nevezetlen ugyan, de köztiszteletben álló politikus, aki a zsidókat Franciaországba visszahívatni tanácslá, világosan megintette a hozzánk hasonlókat, mondván: nem kicsiny és szegény státusba való a zsidó, hanem nagyba és gazdagba. Itt segíti az industriát, ott megöli.”
Egyébként, ha valóban érdekli, akkor olvassa el azt teljes egészében.
Kölcsey Ferenc (az akkor széles körben elterjedt) antijudaizmussal esetleg vádolható, de antiszemitizmussal nem, a különbség lényeges, s ezen írásán kívül a zsidóságot nem „támadta” vallásában (itt konkrétan vélt valós ok-okozati összefüggéseket talált), s semmilyen más formában sem.
Nem vagyunk egyformák.
Neked Kölcsey Ferenc nevéről a zsidózás, nekem a magyar himnusz jut az eszembe.
Azt sem tudod, miről szól a numerus clausus.
Bocsánat, de mi a véleménye erről:
http://www.alija.hu/
Máshol ezt ovlashatom:
„Izrael és az etnicitás
Izrael Állam egyszerre nemzetállam és bevándorló állam; továbbá zsidó és demokratikus állam. Ezt a berendezkedést Sammy Smooha (1997) etnikai demokráciának (ethnic democracy) nevezi. Ezekben a demokráciában mindig van egy kitüntet jelentőségű mag (core), vezető, meghatározó, domináns, uralkodó vagy éppen államalkotó nemzet. Az ilyen állam etnikai kérdésekben nem semleges, hanem a politikai közösség magvát alkotó etnikum kollektív érdekeit szolgálja, ugyanakkor más nemzetiségű állampolgárainak az individuális jogait teljes mértékben elismeri és biztosítja. Smooha hangsúlyozza, hogy az etnikai demokrácia alapvetően különbözik az etno-nacionalizmustól vagy az ún. Herrenvolk demokráciától, amely valójában nem tekinthető demokráciának.
…
Legális bevándorlás
Izrael etnocentrikus alapú bevándorlást folytat. Az alija a cionizmus egyik központi fogalma, ami végül az ún. visszatérési törvényben csúcsosodott ki. Ez bármely zsidónak jogot ad az Izrael államban történő letelepedésre, az ehhez nyújtott állami segítségre, valamint az izraeli állampolgárságra. A visszatérési törvény úgy rendelkezik, hogy Izrael befogadja mindazokat, akiknek legalább egyik nagyszülője zsidó volt. Ez a törvény biztosítja a letelepedést a bevándorlók nem zsidó hozzátartozóinak is.
A rabbinikus hagyomány a bevándorlási törvénynél szigorúbban definiálja a zsidóságot: az zsidó, aki zsidó anyától származik vagy a vallási előírások szerint áttért zsidó hitre. Ezért lehetnek olyan személyek, akik a visszatérési törvény alapján zsidók, miközben vallási értelemben nem azok. Ennek az elvi különbségnek különösen az ex-szovjet térségből érkezők (olim) adtak gyakorlati jelentőséget. „A közel másfél millió oroszajkú izraeli között három-négyszázezerre tehető a nemzsidók száma”.
Az ortodoxok a visszatérési törvény szigorítását javasolják: a bevándorlás feltétele legyen a zsidó szülő, házastárs vagy gyerek. Ez a változtatás a zsidó nép érdeke, mondta Meir Lau. „Izraelt meg kell tartanunk zsidó államnak.” A liberális és szekuláris alapon állók viszont ellenzik a változtatást. ,,Közöljük ezekkel az emberekkel, hogy elég jók voltak ahhoz, hogy zsidóként meghaljanak, de ahhoz nem, hogy Izraelben zsidóként éljenek?” Ők inkább az áttérés megkönnyítésében látják a megoldást. Tehát a „ki a zsidó?” kérdés Izraelben is felmerült.
…
Tanulságok
A gazdag és erős országok bár bevándorlási célpontok, de nem mondhatnak le arról a jogukról, hogy meghatározzák, hogy kivel akarnak együtt élni. Izraeli politikusoktól sohasem halljuk azt a kijelentést, hogy a bevándorlás megállíthatatlan. Izraelnek nemcsak ereje van ahhoz, hogy megállítsa az illegális migrációt, hanem politikai akarata is, noha a bevándorlás szempontjából az ország pozíciója sokkal rosszabb, mint az Európai Unió helyzete.
Természetesen legális formában sem lehet mindenkit befogadni, ezért válogatni kell a jelentkezők között. Egy külföldi állampolgár jogszerűen általában két alapvető ok miatt nyerhet befogadást: a saját sanyarú helyzete miatt, ahogy a menekültek vagy pedig a befogadó társadalom várható előnyei miatt, ahogy a gazdasági bevándorlók. Ez utóbbi esetben a befogadó országok különböző pontrendszerekkel próbálják felmérni a jelentkezők várható gazdasági hasznosságát. Azonban ennél a szelekciónál homályban marad az a kérdés, hogy egy gazdasági bevándorló: integrálódni akar vagy arra törekszik, hogy saját kultúrája szerint éljen magasabb színvonalon, mint otthon. Nem mindegy. Népek, nemzetek és kultúrák sorsa múlhat ezen a különbségen.
Izrael példája megmutatja, hogy lehetséges egy harmadik befogadási ok, nevezetesen az etnikai azonosság. Az etnocentrikus bevándorlási politika azt jelenti, hogy a befogadó állam előnyben részesíti az őshonos etnikummal megegyező etnikumú bevándorlókat. Izrael bevándorlási politikájának a sikere empirikusan is bizonyítja, hogy az integráció szempontjából sokkal fontosabb a bevándorlók identitása, mint a szaktudása.
Ha ezt a tanulságot alkalmazzuk az Európai Unió esetére, akkor a következő téziseket fogalmazhatjuk meg. A régóta alacsony termékenységi rátával rendelkező Európai Uniónak tömeges bevándorlásra van szüksége. Európai felmenőkkel és európai identitással rendelkező nem-európai állampolgárok integrációja oldható meg a legkönnyebben. Ezért meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy ezek az emberek viszonylag egyszerűen visszatelepülhessenek Európába. Ennek a speciális bevándorlásnak a részleteit egy visszatérési törvényben lehetne megfogalmazni. Emellett persze továbbra is be kell fogadni a politikai menekülteket és a pótolhatatlan szaktudással rendelkező gazdasági bevándorlókat.”
https://barankovics.hu/izrael-bevandorlas-politikaja/
Ne értsen félre, nekem nincs bajom az izraeli bevándorlás politikával. Minden államnak joga van megválasztania, hogy kiket fogad be sorai közé. Csak azt nem értem, hogy miért baj az, ha egy hasonlót egy magyar fel mer vetni?
A másik dolog, hogy jön ide a numerus clausus? Eme utóbbira nem szükséges válaszolnia, ugyanis könnyen elkanyarodhatunk a lényegtől, amiért írtam a hozzászólásomat, mivel csak a bevándorlás politikát tartom a lényegnek, amiről szerintem érdemi vitát lehetne folytatni (olvastam a többi hsz-t szóval sok mindent bele lehet magyarázni a témába, ami végül egyfajta „sárdobálásban” csúcsosodik ki).
Igen és a barikádokon/a kivégzettek között is voltak zsidó származásúak, például 56-ban. Szeles Erika Kornélia képét még a Jobbik is használta egyik megemlékezésén plakát formájában. Mit is mondott most ezzel a gerőzéssel, rákosizással Toroczkai?
Pff, ha magyar lennék akkor mélységesen szégyelném magam amiatt, hogy egy nemzethez tartozom ezekkel a Toroczkai László, Dúró Dóra, Novák Előd, Vékony Csongor féle sejthalmazokkal – valamint Mi Hazánk Mozgalom bunkó szimpatizánsaival!
Tehát marad neked a Momentum és a DK az összes nem magyar tagjával, az országot idegen érdekeknek kiszolgáló programjával. Nem az a baj, hogy semmi közöd a magyarsághoz, hanem az hogy hangulatot teremtessz azok ellen, akik féltik és egységet akarnak teremteni a széthúzó tájidegen züllesztőkkel szemben!
Tajidegen…ezt meg nem hallottam. De a teremtesz szot eleg egy sz-szel irni, melymagyarkam :-)))
Ez a véres nyugdíjas Szálasi babérjaira pályázik.
A Nemzetvezető ontotta magából az olyan szavakat mint :
életösszhang
életzürzavar
honképes
Kárpát-Duna Nagyhaza
konnacionalizmus
talajgyökeres
Ha egy napon belül lefordítod ezeket a szavakat magyarra, akkor elnyered a Tájrokon díj lovagkeresztjét és a vele járó, kiemelt pénzdíjat (egy forint húsz fillér).
Jó munkát!
Ezt a konnacionalizmust sem hallottam meg. Lehet, hogy elirtad, es helyesen kohnnacionalizmus? Ilyet sokat ismerek errefele :-)))
Az Európai Nagytér több, egy-egy vezetőnép által irányított nemzeti életteret fog át.
Európában a német, az olasz és a magyar a vezetőnépek, amelyek világnézetileg rokon mozgalmakat teremtettek és csak együtt hozhatják létre az egyesült Európai Nagyteret.
A Kárpát-Duna Nagyhaza keretében, a magyar vezetőnép irányításával, Magyarföld, Tótföld, Ruszinföld, Erdély, Vajdaság, Horvátország, Vendvidék, Őrvidék és Fiume vennének részt.
Ez a Hungarista Állam az Európai Nagytér része lenne.
Az egymásra utalt nemzetek együttélését Szálasi konnacionalizmusnak nevezte.A Tájrokon lovagkeresztre érdemtelen.
Magatartás ötös
Matematika ötös
Szálasitan elégtelen.
Osztályismétlésre utasítva.
Igen,én is szégyellem magam,Gyurcsány,Dobrev,Cseh és a többi hazaáruló miatt.
Igen és a barikádokon/a kivégzettek között is voltak zsidó származásúak, például 56-ban. Szeles Erika Kornélia képét még a Jobbik is használta egyik megemlékezésén plakát formájában. Mit is mondott most ezzel a gerőzéssel, rákosizással Toroczkai?
Hogy a magyar tortenelemben minden rosszert a zsidok a felelosek…beleertve a deportalasokat is.
Logikus. Tehát az ilyen-olyan diktatúrák mögé besoroló magyarok nem felelősek semmiért, avagy minden magyar felelős mindenért, ha már a zsidók egy masszaként vannak kezelve általuk. Értem.
Létezik egy olyan elmélet, miszerint Sztálin azért „tett” zsidó származásúakat az elfoglalt országok élére, mert azoknak nincs hazafias kötődésük, inkább internacionalista beállítottságúak mint az adott nemzet fiai. Ez a saját környezetére is vonatkozott, csak elvétve találunk mellette valódi oroszt. Nem csak nálunk volt megfigyelhető a zsidó dominencia: Csehszlovákiát Klement Gottvald, Lengyelországot August Zaleski, az NDK-t Otto Grotwohl, Romániát csak azért nem Ana Pauker vezette, mert még idejében kiszorította Gheurgiu-Dej. De nem kell időben messzire mennünk, a Kádár kormány is nagyrészt kóser volt. Egy anekdota szerint Nasszer egyiptomi elnök így kiáltott fel meglátva a repülőtéren a tiszteletére felsorakozott magyar kormánytagok arcát: Allah segíts, fogságba estem!
Torockai nyilvánvalóan téved.Csak nem az a baj, hogy a zsidók—hagyományaikból következően—tanuló és tanitó nép,–a tanulás mint vallási parancs- annak ellenére, hogy nem un. hittéritő.Ezért azt mondom: inkább jöjjön ezer zsidó, mint egy mohamedán.Ők legalább képesek megvédeni az országot, ahol laknak.Miskolc iparát—például–zsidó emberek virágoztatták fel…sajnos tudjuk, hogy hol és hogyan végezték.by cabalist
Én Mi-Hazánk-Mozgalomozás-sal ünnepeltem. Kvittek vagyunk.