A Hegyi-Karabahban folytatódó összecsapásokról számolt be az azeri védelmi minisztérium. A tárca internetre feltett közleménye szerint a front teljes hosszában jelenleg is harcok dúlnak, különböző hevességgel.
Akárcsak előző nap, péntekre virradóra is az arcvonal agderini, fizuli-dzsebraili és gubadlini szakaszán voltak összecsapások. Ezeken a területeken az örmény erők ágyúkból, aknavetőkből és kézi fegyverekből vették tűz alá az azeri védelmi állásokat.
Az azeri hadsereg komoly csapásokkal válaszolt a támadásokra, sikerült megsemmisíteni több ellenséges állást, elfoglalni néhány magaslatot – írták.
Közben nem zárta ki a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah kulturális autonómiáját Ilham Aliyev azeri elnök a Nikkei című japán lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az AzTV azeri hírtelevízió idézett.
„Az önrendelkezésnek különböző fajtái vannak, ahogy a közösségeknek is. Például lehetséges kulturális autonómia. Ezt látjuk a fejlett európai országok esetében is, amikor az emberek bizonyos jogokkal rendelkeznek önkormányzataikban, illetve közösségeikben. Az Azerbajdzsán területén élő örmények is rendelkezhetnek hasonló kapcsolatokkal” — mondta az azeri államfő.
Aliyev egyben hangsúlyozta: országa területén nem fogja engedni egy második örmény állam létrehozását.
Kijelentette azt is, hogy Baku sosem fog engedélyezni egy önrendelkezésről szóló referendumot Hegyi-Karabahban.
„Nem lesz semmiféle népszavazás Hegyi-Karabahban. Sosem fogunk ebbe beleegyezni. A tárgyalások során sem egyeztünk bele ilyesmibe, és most, hogy visszaszereztük a térség nagyobb részét, szó sem lehet erről” — hangoztatta az azeri vezető.
Kijelentette, hogy az önrendelkezés fontos tényezője a nemzetközi jognak, de nem sértheti Azerbajdzsán területi egységét. Úgy fogalmazott, hogy az örmények „már önrendelkeztek”, hiszen saját állammal rendelkeznek.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti az enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára hivatkozik, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik.
A harcok szeptember 27-én újultak ki a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban. Azerbajdzsánban és Örményországban hadiállapotot vezettek be, mozgósítást rendeltek el. Jereván és az egyes jelentések szerint Törökország támogatását élvező Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel kétszer is, október 10-től, majd október 17-től kezdődő humanitárius tűzszünetben állapodott meg a foglyok és a halottak kicserélése érdekében, de a fegyverek így sem hallgattak el.
