Már a nemzetközi zsidó sajtó is a Bíró László-üggyel, illetve a Mazsihisz felemás reakciójával foglalkozik.
„Orbán Viktor miniszterelnök, aki egyike Európa legfontosabb nacionalista és bevándorlás-ellenes politikusainak, gyakran kapja meg a vádat, hogy túl gyengekezű a szélsőjobboldali antiszemitizmussal szemben” – kezdi cikkét a lap riportere, Cnaan Lipshiz.
Most azonban a lap szerint furcsa fordulat történt, mert Orbán maga fogalmazza meg ezt a vádat az „ország legnagyobb zsidó csoportja”, a Mazsihisz ellen.
A JTA szerint Orbán nemrég kritizálta a Mazsihiszt, mert szerinte az nem szólalt fel elég hangosan Bíró László jelöltsége ellen, aki „a múltban több antiszemita állítást tett”. Orbán idézi a Mandiner portál lapunk által is szemlézett hírét, miszerint a miniszterelnök gyengének és erőtlennek tartotta a zsidó szervezet fellépését a jelölttel szemben.
A Mazsihisz arról tájékoztatta a JTA-t, hogy a vád hamis, mivel több hónapja kritizálták Bíró jelöltségét.
A cikk itt felidézi Bíró antiszemita kijelentéseit és „Judapestezését”, majd idézi a Mazsihisz JTA-hoz eljuttatott közleményét, miszerint a zsidó szervezet „elítélte és elítéli Bíró megjegyzéseit”.
A JTA szerint a példátlan vita arra utal, hogy Orbán egyre inkább hajlandó pártpolitikai célokra használni a magyar zsidóságot, miközben egy „váratlan szövetség” fenyegeti a Fidesz hatalmát.
A cikk összefoglalja, hogy „tavaly” a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció (más pártokat a cikk nem említ – A szerk.) „közös blokkot” (sic!) alkottak a Jobbikkal, melynek antiszemita és rasszista múltjára a cikk utal. „Azóta a baloldali pártok arra buzdították szavazóikat, hogy szavazzanak a Jobbik jelöltjeire, ha azok a leginkább esélyesek, és fordítva”.
Lipshiz utal rá, hogy a borsodi időközi választáson a Fidesz jelöltje szoros meccsben tudta csak megverni Bírót.
A cikk ezt követően felemlegeti az Orbán-kormánnyal szemben megjelent kritikákat, többek között a nacionalista és kirekesztő politikát, a Soros-ellenes kampányt és a német megszállás emlékművét.
„Azonban nem minden magyar-zsidó csoport osztozik a kritikában. Az EMIH, a Chabadhoz köthető zsidó szövetség elutasítja a Mazsihisz kritikájának nagy részét, megvédve a kormány bevándorlásellenes politikáját, és elvetve a vádat, hogy a Soros-ellenes kampány antiszemita volt”.
A Mazsihisz a cikk szerint azzal támadja az EMIH-et, hogy Fidesz-párti, mert ingatlanokat és pénzeket kap a kormánytól, ám a cikk arra is utal, hogy a Mazsihisz több milliárd forintnyi támogatást kap a kormánytól egyházként.
„A két zsidó csoport meg van osztva a Bíró-botrány kapcsán is. A Mazsihisz reakciója »gyenge volt« – nyilatkozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a JTA-nak.”
A cikk szerint Köves úgy fogalmazott,
„nem csak nem ítélték el a Jobbikot és Bírót elég keményen, de néhány tisztviselőjük korábban személyesen vett részt a Jobbik választási kampányaiban. Sajnos világi vezetők csoportja magához ragadta ezt a tiszteletre méltó közösséget és a saját politikai előnyeiket tartják szem előtt a zsidóság érdeke helyett”.
A cikk felemlegeti, hogy 2018-ban a hódmezővásárhelyi zsidó hitközség azóta elhunyt elnöke, Erdélyi Miklós támogatásáról biztosította a Jobbik helyi jelöltjét. A Mazsihisz akkor elhatárolódott Erdélyitől.
A Mazsihisz a Bíró-ügyben kapott kritikák kapcsán tisztázta, hogy a szervezet pártsemleges vallási csoport, illetve augusztusi cikkeket citált, melyek szerint elítélte Bíró antiszemitizmusát.
A Mazsihisz elnöke, Heisler András „nem kíván részt vállalni a pártpolitikában”, közölte a csoport, és megköszönte az Orbán-kormánynak a pénzügyi támogatást a zsidó intézmények számára, illetve megköszönte a zsidóság relatív „fizikai és vallási biztonságát”, továbbá az „antiszemita jelenségek egységes elítélését és az Izrael állam melletti konzekvens kiállást”.