Netanjahut megpróbálták megbuktatni

Elbukott a Benjámin Netanjahu kormányfő vezette kormánykoalíció elleni bizalmatlansági szavazás, mert a kezdeményezők nem tudták megszerezni a törvényhozók többségének támogatását.

A miniszterelnök pártja, a Likud a voksolás után össztüzet zúdított az ellene szavazó, Naftali Bennet vezette jobboldali, Jobbra (Jamina) nevű pártra, amelyhez a közvélemény-kutatások szerint az utóbbi hetekben jelentős részben átpártoltak a korábbi Likud-támogatók.

Jaír Lapid, a parlamenti ellenzék és a Van Jövő (Jes Atíd) párt vezetője Benjámin Netanjahu menesztésére kérte a törvényhozókat pártjának „konstruktív bizalmatlansági” indítványával. Ha sikerült volna megszereznie 61 szavazatot, vagyis a 120 honatya többségének támogatását, akkor Lapíd vezetésével új kormány alakulhatott volna a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján. Lapíd erre szólította fel Beni Ganzot, a kormánykoalícióban részes Kék-Fehér párt elnökét.

Ganz azonban azt felelte, hogy nem támogatja a javaslatot, mert annak nincs esélye, ugyanis az általa vezetett Kék-Fehérrel együtt sem lenne együtt a parlamenti többség, mert a Kék-Fehérből kivált és A Föld Útja (Derech Erec) néven önálló frakciót alkotott két képviselő nem állt melléjük.

Noha a kormány túlélte az ellene meghirdetett voksolást, a tévé politikai szakértői mégsem jósolnak hosszú jövőt a jelenlegi

Knesszetnek, s úgy vélik, hogy a téli ülésszak egyben az utolsó is lesz a 23. parlament történetében, amely a belső ellentétek miatt várhatóan új választások kiírásával fog véget érni a következő hónapokban.

A kormány két vezető pártja, a jobboldali Likud és a centrista Kék-Fehér kapcsolata ugyanis egyre feszültebb, egymást vádolják a koalíciós egyezmény megszegésével, a koronavírus elleni küzdelem átpolitizálásával és az ország ismételt parlamenti választásokba kényszerítésével.

Chili Trupper, a Kék-Fehérhez tartozó kulturális és sportminiszter kijelentette, hogy Benjámin Netanjahu politikai, személyes okokból döntött a már több mint három hete tartó, súlyos gazdasági károkat okozó országos zárlatról, hogy ne haragítsa magára az ultraortodoxokat a csak vallásos és különösen fertőzött települések lezárásával, szerintük megkülönböztetésével.

A Kék-Fehér párt Ganz vezényletével a téli ülésszak kezdete előtt ultimátumot intézett a kormányfőhöz: ha az év végéig nem szavazzák meg a jövő évi költségvetést, akkor nem támogatják tovább a kormányt, és véget vetnek a májusban létrejött koalíciós kormányzásnak.

Az ülésszakot megnyitó Reuven Rivlin államelnök beszédében a vitatott kérdésekre utalva új rendőrfőparancsnok megválasztását sürgette, miután már két éve betöltetlen ez a jelenlegi helyzetben – a tömegtüntetések és a koronavírus-válság miatt – különösen fontos hivatal, valamint a jövő évi költségvetés gyors elkészítését kérte a kormánytól a következő évre a gazdasági stabilitás megteremtésére. „Elvesztettük az iránytűt”- mondta az államfő.

Netanjahu az ülésszakot megnyitó beszédében a második országos zárlat eredményességét hangsúlyozta a járvány visszaszorításában, és a helyi kommentátorok szerint tőle szokatlan módon nem támadta személyében sem Beni Ganzot, koalíciós pártelnök-társát, sem Jaír Lapidot, az ellenzék vezérét. A később felszólaló Naftali Bennet kijelentette, hogy az országos zárlat Netanjahu koronavírus-válságkezelésének kudarcát jelenti, és nem ad okot büszkeségre.

Az ellenzék hivatalos vezére, Lapid is eltért saját hagyományától, és viszonylag visszafogott hangon hívta fel a figyelmet a kormány féléves történetének kudarcaira, a koronavírus-járvány elleni küzdelemben elkövetett hiányosságokra, majd mindezért felszólított a jelenlegi kabinet feloszlatására.

A pragmatizmus dilemmája

A zárlatokba és az anyagi gondokba belefáradt szavazók megszólítására a maitól eltérő, békésebb belpolitikai diskurzus kialakítására lenne szükség – a miniszterelnök részéről is.