Az Egészségügyi Világszervezet megbízottja szerint az országoknak nem szabad a lezárásokat „elsődleges megoldásként” használni a járvány megfékezésére.
Az ENSZ szervezet különleges megbízottja dr. David Nabarro azt nyilatkozta, hogy a WHO nem támogatja a lezárásokat, annak ellenére, hogy korábban még arra figyelmezették az országokat, hogy ne siessenek a nyári újranyitásokkal – számolt be a Yahoo News ausztrál oldala.
„Mi az Egészségügyi Világszervezetben nem támogatjuk azt, hogy az országok elsődleges megoldásként használják a lezárásokat”- nyilatkozta dr. Nabarro a brit Spectator magazinnak.
Az WHO képviselője azt is elmondta, hogy a lezárások elsősorban a szegényebb rétegeket érintik rosszul.
„Nézzék mi játszódik le a szegénységi statisztikákban. Úgy tűnik a szegények száma jövőre megduplázódik. S valószínű, hogy a gyermekéhezés is szintén megduplázódik” – mondta a WHO különleges megbízottja.
Dr. Nabarro arra is rámutatott, hogy a turizmusból élő térségeket különösen megviselte a járvány.
A megjegyzések meglepően hatnak, annak fényében, hogy az Egészségügyi Világszervezet még márciusban a mostani nézetek szöges ellentétét hirdette.
Tedros Adhanom Ghebreyesus a WHO vezetője tavasszal még arra kérte az országokat, hogy legyenek óvatosak az újranyitással, építsenek ki megfelelő tesztelési rendszert, nehogy a megnyitás után azonnal újra le kelljen zárniuk.
Dr. Nabarro szerint azonban a lezárás csak végső megoldás lehet.
„Az egyetlen eset, mikor a lezárásnak van értelme, az az, ha egy ország arra használja, hogy időt nyerjen, újraszerveződjön, újracsoportosuljon, kiegyenlítse a forrásait, megvédje a kifáradt egészségügyi dolgozóit, de igazából ha lehet, jobb lenne nem bezárni”
– mondta az orvos.
A meglepő nyilatkozat azután került nyilvánosságra, hogy egy csoport epidemiológus és egészségügyi szakember kiadott egy lezárás ellenes nyilatkozatot és petíciót. A Nagy Barrington Nyilatkozat szerint a lezárások „katasztrofális következményekkel járnak a közegészségre mind rövid, mind pedig hosszútávon.”
A deklaráció azt állítja, hogy a lezárások a gyerekkori oltások csökkenéséhez vezetnek, hozzájárulnak az érrendszeri betegségek negatív kimeneteléhez, lecsökkentik a rákvizsgálatok számát, s rombolják az emberek mentális állapotát. Az aláíró orvosok szerint mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az elkövetkezendő években magasabbak lesznek a halálozási számok.
A nyilatkozat a „fókuszált védelem” megoldást javasolja, amely a veszélyeztetettek védelmére koncentrál, miközben az óvintézkedéseket érvényben hagyná, de „azoknak, akik nem veszélyeztetettek, azonnal meg kell engedni, hogy a szokásos módon (a járvány előtti mederben) folytassák az életüket.”
A Science Media Center megszólaltatott néhány orvost, akik azt mondták a nyilatkozattal kapcsolatban, hogy bár megértik az aláírók aggodalmát, de szerintük nem kínálnak kivitelezhető megoldást. Dr. Simon Clarke a Reading Egyetem mikrobiológus professzora szerint
a nyilatkozat arra épít, hogy ha a társadalom passzívan áll a járványhoz, akkor létrejön a nyájimmunitás, erre azonban egyelőre nincs tudományos bizonyíték.
A legtöbb ország valamennyi időre bevezetett karantén intézkedéseket. Az egyik legszigorúbb lezárást Ausztráliában vezették be, ahol még kijárási tilalom is volt. Kínában pedig oda-vissza lezárásokat alkalmaztak, ami azt jelenti, hogy néhány hétre lezártak, majd néhány hétre újra szinte teljesen kinyitottak.
