Orbán: Budapesten kell kialakítani Kertész Imre hagyatékát, mert ez az ő városa

„Hatalmas intellektusú ember volt, akit nem lehet beskatulyázni” – hangzott el a Nobel-díjas íróról elnevezett intézet megnyitóján.

Kertész Imre hatalmas intellektusú ember volt, akit nem lehet beskatulyázni és nem is volt kérdés, hogy a hagyatékát nem Berlinben, hanem Budapesten kell kialakítani, mert ez az ő városa – mondta az MTI szerint Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Kertész Imre Intézet megnyitóján.

A kormányfő több idézetet is felelevenített a 2016-ban elhunyt Nobel-díjas írótól, így például azt, amelyben Kertész Imre az antiszemitizmust fertőzésnek, pandémiának, ideológiai járványnak, „szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozásának” nevezi.

„Akkor még nem volt arról szó, hogy antiszemita jelölteket baloldali képviselőjelöltnek el lehet indítani” — fogalmazott a miniszterelnök, utalva arra, hogy a vasárnapi tiszaújvárosi időközi parlamenti választáson induló ellenzéki jelölt, Biró László egyebek mellett Judapestnek nevezte Budapestet.

A politikai szándék nem teszi az erkölcstelenséget elfogadhatóvá

Bíró László őszinte megbánása azzal válik hihetővé és megbocsájthatóvá, ha az okozott kárt jóváteszi. Indulásként minden közfunkciójából szálljon ki – írja Kőbányai János.

Orbán Viktor arra a gondolatára is emlékeztetett Kertész Imrének, miszerint „olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik”. Közölte: az író szavai szerint „a liberális szellem, amely eredetileg a legjobbat akarta, a posztmodern elvtelenségével az értelmiséget a nihilizmusba, a tömeget a tanácstalanságba vezette”.

A miniszterelnök egyúttal felidézte, hogy amikor Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat, heves, nem túl színvonalas viták zajlottak Magyarországon, különösen a jobboldal és inkább annak radikálisabb része úgy gondolta, ugyan óriási siker a Nobel-díj, de „minden relatív, micsoda nagy írók nem kaptak” például a két világháború között, és azt is mondták, nyilván azért kapta Kertész Imre a kitüntetést, mert regénye, a Sorstalanság holokauszttárgyú.

Ez a vita beskatulyázta Kertész Imrét „egy olyan fiókba, ahová ő soha nem vágyakozott és nem is volt semmi indoka, hogy oda bezárják”, az ő mély intellektusát ugyanis nem lehet korlátok közé szorítani — jelentette ki Orbán Viktor.

Szélesebb közönség és társművészeti programok

Schmidt Mária, az intézményt működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója elmondta: három évvel ezelőtt merült fel az a gondolat, hogy Kertész Imre hagyatékának máshol nem őrzött részét saját intézményben dolgozzák fel. Beszámolója szerint Orbán Viktor az első pillanattól támogatta ezt az elképzelést.

Schmidt Mária elmondása szerint a Kertész Imre Intézet a kutatók mellett a szélesebb közönséget is várja irodalmi és társművészeti programokkal, de kutatói és fordítói ösztöndíjprogramokat is rendszeresen hirdet.

A Kertész Imre Intézetnek otthont adó, Benczúr utca 46. szám alatti, elhanyagolt állapotú, szecessziós villát a közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2 milliárd forintból újította fel. Az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.

A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, valamint az alkotó szellemi örökségét ápolja.

Csillagos ház lett a Kertész Imre Intézet: ötcsillagos

Évi 600 millióból gazdálkodhatnak, oktatási és kulturális rendezvényeket szerveznek. A kutatók október 23-a után kezdhetik el munkájukat.