Az indoklás szerint az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) azon erőfeszítéseiért kapja az elismerést, amelyeket annak érdekében tett, hogy az éhínséget ne használják fel háborús fegyverként.
Ezt Oslóban jelentette be a norvég Nobel-bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen.
A bizottság indoklásában azt írta: a koronavírus-járvány csak súlyosbította többmillió ember éhezését szerte a világon, emiatt a testület azzal a felhívással fordul a kormányokhoz, hogy anyagilag támogassák a WFP-t és a többi segélyszervezetet olyan mértékben, hogy gondoskodni tudjanak az éhezők élelemmel való ellátásáról, minthogy az ENSZ-szervezet becslése szerint egy éven belül 265 millió éhező lesz a világon.
„Mindaddig, amíg nincs oltóanyag a vírus ellen, az élelem a legjobb vakcina a káosz ellen” — írták.
„A bizottság az idei díjjal arra a többmillió emberre szeretné ráirányítani a világ figyelmét, aki éhezik, illetve fenyegeti az éhínség. A Világélelmezési Program többoldalú együttműködés keretében kulcsszerepet játszik az élelmezésbiztonság és ezáltal a béke megteremtésében. Nap mint nap tesz a népek testvériségének elősegítésért, ami része volt Alfred Nobel szándékának.
A WFP tavaly 88 ország százmillió lakosát segítette élelemmel. A világjárvány okozta további nehézségek ellenére az idén képes volt fokozni erőfeszítéseit” — olvasható az indoklásban.
Reiss-Andersen ehhez hozzátette, hogy az élelmet és az élelemhiányt nemcsak fegyverként, de konfliktusok gerjesztőjeként is fel lehet használni. „Szerintem a világ egyik legősibb konfliktusgerjesztő eszköze, hogy egy terület elfoglalásához ki kell éheztetni annak lakosságát”, amit például gazdaságaik felégetésével lehet elérni.
„A világjárvány rámutat arra, hogy nagy válsággal állunk szemben, és ugyanabban a csónakban evezünk. A nemzetközi szolidaritásra és a többoldalú együttműködésre most nagyobb szükség van, mint valaha” – tette hozzá.
A Nobel-bizottság indoklásban olvasható még: „Az éhínség és a fegyveres konfliktusok közötti összefüggés egy ördögi kör: a háború élelmiszerhiányt és éhínséget okozhat, de az élelemhiány is előidézője lehet felszínalatti konfliktusoknak, amelyek erőszakhoz vezethetnek.
Azonban mindaddig nem számolható fel az éhínség, amíg véget nem vetünk a háborúknak és fegyveres konfliktusoknak.”
A díj 10 millió svéd korona (335 millió forint) pénzbeni jutalommal és egy aranyéremmel jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át.
Az idei díjra nagyon sok jelölés érkezett az AP hírügynökség beszámolója szerint: 221 magánszemélyt és 107 szervezetet jelöltek a február 1-jei határidőig, köztük Donald Trump amerikai elnököt és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.