Áttörés Hegyi-Karabahban: megkezdődött a tárgyalás a tűzszünetről

Az azeri elnök szerint országa hadserege megváltoztatta a harctéren azt a status-quót, amely a konfliktus rendezésének alapját képezi. Iham Alijev hozzátette: áttörték és megsemmisítették a demarkációs vonalat.

Miközben Moszkvában megkezdődtek a tárgyalások Szergej Lavrov orosz, Zograb Mnacakanjan örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter között, az azeri elnök televíziós beszédet intézett a nemzethez.

„Én megváltoztattam a status-quót a harctéren. Demarkációs vonal? Nincsen. Mi áttörtük és megsemmisítettük” – mondta Ilham Alijev.

Aliyev emlékeztetett: az örmény erők harminc éven át betonépítményekkel erősítették meg ezt a demarkációs vonalat, de az azeri erők ezeket is szétverték most.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még kedden szólította fel a harcok beszüntetésére a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket, és péntekre meghívta Moszkvába Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin nem tervezi fogadni az örmény és az azeri diplomácia vezetőjét.

Harcok Hegyi-Karabahban. Fotó: MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét. Legalább háromszáz ember meghalt az összecsapásokban.

Örményország Oroszországgal, valamint Fehéroroszággal, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal együtt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB). A tömörülés titkára, Sztanyiszlav Zasz csütörtökön kijelentette, hogy az ODKB katonai támogatást nyújt Örményországnak, ha valós veszély fenyegeti területi épségét, vagy ha közvetlen támadás éri.

Azerbajdzsán Törökország támogatását élvezi, török vezetők szavai szerint „a tárgyalóasztalnál és a harctéren egyaránt”.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök egyébként pénteken Jerevánban tárgyalt az Eurázsiai Gazdasági Unió kormányfői tanácskozásán és ebből az alkalomból külön találkozott örmény hivatali partnerével, Nikol Pasinjánnal is.

Misusztyin együttérzését fejezte ki a hegyi-karabahi konfliktusban elszenvedett veszteségek miatt, azonnali tűzszünetre szólított fel és közölte, hogy Oroszország kész közvetíteni a rendezés érdekében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja másik két társelnökével — az Egyesült Államokkal és Franciaországgal — közösen.

Karabahi konfliktus: ki áll a kegyetlen kaukázusi háború hátterében?

Ha az azeriek valóban fel akarják szabadítani Karabahot, akkor azt tömegmészárlások és menenülthullám nélkül aligha tudják megvalósítani.