Az amerikai kormány bejelentette szombaton, hogy visszaállított minden ENSZ-szankciót Iránnal szemben. A világ legtöbb országa elutasítja az egyoldalú lépést, illegálisnak tartja, és ebből az éles szembenállásból valószínűleg heves vita lesz a világszervezetben annak idei közgyűlési ülése előtt – állapította meg az AP amerikai hírügynökség.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter 30 nappal ezelőtt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újra be akarja vezettetni Irán ellen azokat az ENSZ-szankciókat, amelyek fokozatos feloldása szerepel az Iránnal megkötött 2015-ös nukleáris megállapodásban, mert szerinte Teherán megszegte kötelezettségeit. Ezért Washington a maga részéről elindította a szankció-visszaállítási mechanizmust, amelynek értelmében közép-európai idő szerint vasárnap hajnali egy órakor a maga részéről újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket.
Az amerikai kormány azzal is indokolja ezt, hogy a Biztonsági Tanács képtelen volt meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargót, amely 13 évig érvényben volt, és októberben lejár.
A Fehér Ház azt tervezi: hétfőn kiad egy rendeletet arról, hogy milyen módon akarja kikényszeríteni a szankciók betartását minden ENSZ-tagállam által, a külügy- és a pénzügyminisztérium pedig ismertetni fogja, hogy Washington milyen eszközökkel fogja büntetni a szankciókat be nem tartó magányszemélyeket és vállalkozásokat.
Az amerikai lépést azonban mereven ellenzi a Biztonsági Tanács többi tagja, és fogadkoznak, hogy nem vesznek róla tudomást. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államok 2018-ban felmondta a 2015-ös megállapodást, így már nem indíthatja el a szankció-visszaállítási mechanizmust. Washington szerint viszont azért indíthatja el, mert a szerződés aláírója volt, és mert tagja a BT-nek.
Irán szombaton levelet küldött a Biztonsági Tanácsnak, és ebben kijelentette, hogy az amerikai intézkedés semmis, nincs jogi érvénye, ezért teljesen elfogadhatatlan. Irán ENSZ-nagykövete szerint az Egyesült Államok csak még jobban elszigeteli magát a világban.
Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azt mondta szombaton az iráni állami tévében: „a nemzetközi közösségnek szembe kell szállnia az Egyesült Államok zsarnokoskodó szankcióival, különben maholnap maga is elszenvedője lesz ilyeneknek”, mint például az Északi áramlat gázvezeték esetében.
Vasárnap Teherán felszólította a világot, hogy „egyhangúlag” ítélje el „a felelőtlen amerikai lépéseket”. „Azt várjuk a nemzetközi közösségtől és a világ minden országától, hogy szálljanak szembe a Fehér Házban lévő rezsim felelőtlen lépéseivel, és szólaljanak meg egységes hangon” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő.
Úgy ítélve meg, hogy Washington „elszigetelt” és „a történelem rossz oldalán áll”, az iráni külügyi szóvivő leszögezte: Teherán azt az üzenetet küldte az Egyesült Államoknak, hogy térjen vissza a nemzetközi közösségbe és tartsa tiszteletben kötelezettségvállalásait.
Az orosz külügyminisztérium is elítélte vasárnap az egyoldalú amerikai bejelentést az ENSZ-szankciók újból érvényességéről, mondván, hogy a washingtoni állítások minden jogi alapot nélkülöznek.
„Az Egyesült Államok illegitim kezdeményezéseinek és lépéseinek jellegüknél fogva nem lehet a többi országra nézve nemzetközi jogi érvénye” – írták. Oroszország, Irán szövetségese azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy bohózatot játszik, és hangsúlyozta, hogy az amerikai kijelentések nem felelnek meg a valóságnak.
Washington magatartása „súlyos csapást mért az ENSZ Biztonsági Tanácsának tekintélyére”, és nyíltan megmutatta, hogy „semmibe veszi annak döntéseit és az egész nemzetközi közösséget” – olvasható a közleményben.
Oroszország teljes támogatásáról biztosította a BT tagjai többségének álláspontját, amely szerint Washington kezdeményezésének nincsen jogi érvénye. Hozzátette, hogy folytatják a 2015-ben megkötött atomalku megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket.
Mint nemrég megírtuk, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Bécsben ismertetett minapi jelentéséből kiderül: Irán a 2015-ös atomalkuban engedélyezettnél tízszer nagyobb mennyiségű dúsított uránnal rendelkezik. Az ügynökség becslései szerint az iszlám köztársaságnak mára több mint 2,1 tonna dúsított uránja van. A többhatalmi egyezmény értelmében Teherán legfeljebb csak kétszáz kilogramm dúsított uránnal rendelkezhet.
A NAÜ számos ellenőre tartózkodik Iránban, hogy felügyelje a 2015-ös atomalku betartását, amelyben az ázsiai ország atomprogramjának korlátok közé szorítását ígérte a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe. |
Közleményt adott ki a brit, a francia és a német külügyminiszter, valamint Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, amelyben leszögezték, hogy
az Egyesült Államoknak nincs joga visszaállítani az ENSZ-szankciókat Iránnal szemben,
miután két évvel ezelőtt felmondta az atomalkut. „Fáradhatatlanul dolgoztunk a nukleáris megállapodás fenntartása érdekében, és továbbra is így fogunk tenni” – írták.