Közösségi jogot sértenek az olyan rendeletek, amelyek megtiltják az állatok kábítás nélküli, vallási szertartások által előírt különleges módszer szerinti levágását — jelentette ki az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Gerard Hogan kiemelte, hogy a tagállamok elfogadhatnak az európai uniós jogban foglaltaknál szigorúbb szabályozást, azonban tiszteletben kell tartaniuk a vallási szertartások tekintetében előírt kivételeket.
Ebből kiindulva megengedhető az állatok kábítás nélküli, vallási rituális levágása.
Belgium flamand régiójában jogszabály írja elő, hogy minden állatot el kell kábítani a levágása előtt. Ez gyakorlatilag törvényen kívül helyezte a zsidó kóser és a muszlim halal vágási hagyományokat. Emiatt különböző zsidó és iszlám egyesületek megtámadták ezt a rendeletet, annak teljes vagy részleges megsemmisítése érdekében.
Hogan szerint az uniós jog kimondja, hogy az állatokat levágásuk előtt általában el kell kábítani, azonban ez alól kivételt képeznek a vallási szertartások által előírt különleges vágási módszerek.
Hozzátette: ez a kivétel lehetővé teszi a vallás szabad gyakorlásának érdekében a kóser és halal vágást, amelynek keretében az állat kábítás nélkül leölhető.

Megjegyezte, bár az ilyen szertartások nem egyeztethetők össze az állatok jólétének modern fogalmaival, de olyan szakpolitikai döntésről van szó, amelyben az EU-nak van jogalkotási illetékessége.
Zsidó és muzulmán vallási szervezetek szerint a kóser és a halal vágás, amelynek keretében gyors mozdulattal átvágják az állat nyaki ütőerét, kevesebb szenvedést okoz, mint a kábítás maga.
Belgiumban a zsidó és muszlim közösség egyébként összefogott a rituális vágás betiltásának megakadályozása érdekében.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul, függetlenül eljárva javaslatot terjesszen az Európai Bíróság elé a rábízott ügy megoldására vonatkozóan. Indítványa nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.