A kutatók nem számítottak kiemelkedő felfedezésre, amikor ásatásokat kezdtek a jeruzsálemi óváros mellett fekvő Dávid városában, azonban három, az első Szentély korából származó oszlopfőt találtak, melyek sokat elárulnak az izraeli főváros 2700 évvel ezelőtti életéről.
„Még most is rendkívül izgatott vagyok. Mondtam is magamban, hogy biztos túl sokat voltam a napon és álmodom” – mondta Jákov Billig, aki mintegy 30 éve kezdte az ásatásokat Dávid városában – írja a The Jerusalem Post.
A három különleges kidolgozású kődarab azért egyedülálló, mert összeköti a dávidi dinasztia Jeruzsálemének időszakát azzal a későbbi periódussal, amelyben az ország kettészakadt, amelynek eredményeként egy Jehuda nevet viselő déli, és egy északi királyság jött létre, melynek neve Izrael volt.
Az oszlopfőket díszítő, a királyságra utaló szimbólum megegyezik a mai izraeli öt sékeles érmén is megtalálható mintával.
Az ásatáson más fontos leletek is felszínre kerültek, így például egy korabeli mellékhelyiség is, amely akkor csak a gazdagok háztartásaira volt jellemző. A leletek a szakértők becslése szerint az időszámítás előtti 7. századból származnak, az Ezékiás (Hezekiá) király uralkodása és Jeruzsálem babilóniai ostroma, majd elpusztítása közötti időszakból.
Billig szerint a területen eddig előkerült további leletek jellemzően a második jeruzsálemi Szentély időszakából származnak. A régészprofesszor meg van győződve arról, hogy további kutatással más fontos leletek is előkerülhetnek.
„Ez az eredmény egészen rendkívüli”
– mondja Doron Spielman, a Dávid Városa Alapítvány elnöke.
„Nem minden nap találunk olyasmit, amihez a világon élő mintegy négymilliárd – az identitását valamilyen módon a Bibliához, az ősi Jeruzsálemhez és ahhoz a gondolathoz köti, hogy érdemes felfedezni a Bibliát és feltárni a föld alatt megbúvó régészeti leleteket, amelyeket aztán a konkrét helyhez társíthatunk – kapcsolódni tud” – tette hozzá Spielman.
