A tel-avivi tengerpartra testületileg egy hónap erejéig beköltöző párizsi zsidó közösségtől számítva lehet tudni, hogy augusztus van. A hofes hagadol ideje, amikor az egész ország a forróság tetőpontján szabadság-üzemmódra vált. Az utolsó napokban még az óvodák is bezárnak, a munkahelyek általában családbarát gyermekmegőrzővé válnak és ahogyan a hétköznapi élet minden területén, úgy a politikai életben is az uborkaszezon járja.
Legalábbis eddig így volt.
A vírushelyzet miatt manapság nincsenek augusztusi francia zsidó turisták (sem), a munkahelyek bezártak vagy a márciusi teljes zárlat feloldása után inkább ki sem nyitottak, így a szülők váltak családbarát gyermekmegőrzővé.
A szövevényes és az állandóan változó vírus terjedését korlátozó rendeletek és a minden családot sújtó gazdasági tényező ellenére, az egyik legnagyobb veszteség, hogy a külföldi nyaralás elmaradt. Helyette az izraeliek újra felfedezhették Erec Izrael valamint az egymást követő hazai belpolitikai válságok és a helyi extrák szépségeit, mint például a terrorléggömböket kísérő tűzgyújtáshoz a nyári szezon beköszöntével ismét kedvet kapó gázai szomszédokat vagy újabban északon, Libanon felől is csatlakozó “biztonsági konfliktusban” érdekelt felek társaságát.
Összességében elmondható, hogy idén nyáron az izraeliek legendás konfliktus túlélőképessége kiegészült a koronavírussal való együttélés képességével.
A helyzet stabilnak mondható.
Az elmúlt másfél év választásai és sikertelen kormányalakítási kísérletei mellett egyre inkább halványul a hónapokig az egész országot így vagy úgy lázban tartó Júdea és Szamária izraeli területei feletti szuverenitás kiterjesztésének emléke. Az ország egyesítését biztosító béketerv mellett vagy helyett a héber médiában jelenleg az arab-izraeli normalizáció köré vont újabb remények kerültek címlapra.
Donald Trump amerikai elnök közel három évvel ezelőtt jelentette be az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A szót tett követte, de a várt dominóhatás elmaradt. A napokban közös háromoldalú nyilatkozatban bejelentett Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok közötti diplomáciai kapcsolat felvétele előre borítékolható bónuszt jelentett az egyezményt tető alá hozó és a második ciklusára készülő Trumpnak.
Az Ábrahám-egyezmény egyedülálló közel-keleti diplomáciai értékei mellett, a zsidó állam számára leginkább kereskedelmi győzelmet jelent.
A várható előnyök ellenére a félig tele pohár dilemmáját jelenti az izraeli területek feletti szuverenitás kiterjesztésének felfüggesztése és Abu Dhabi hivatalos közleménye, miszerint az Emirátusok Tel Avivban fog külképviseletet nyitni, vagyis nem ismeri el Jeruzsálemet, mint a zsidó állam fővárosát.
A közös nyilatkozatot követő felgyorsult diplomáciai események várható izgalma azonban feldobta a víruskorlátozásokba valamint politikai perpatvarokba belefáradt izraelieket és mindenképpen friss áramlatot fog hozni a Közel-Keleten.
A pozitív nemzetközi visszhang és a még Trump ellen az őszi választásokon induló, Joe Biden elismerését is learató washingtoni bejelentés időzítése akarva – akaratlanul az izraeli koalíciós költségvetési válság közepette, egy majdnem újabb választás küszöbén történt.
Néhány órával a Knesszet önkioldó feloszlatása előtt azonban a haredi pártok közös nyilatkozatban üzentek a miniszterelnöknek, mondván, a Likud szándéka ellenére az ultraortodox pártok a Cví Hauser és Joáv Hendel által beterjesztett, a költségvetés határidejének meghosszabbítását támogató törvény mellett fognak szavazni a pénzügyi bizottságban is, amelynek elnöke Mose Gafni, a Jahadut Hatora parlamenti képviselője.
Az utolsó pillanatban, mint sokszor az izraeli politikai életben, fordult a kocka és az egész ország fellélegezhetett, legalábbis 120 nap erejéig. Addig is valamint a szeptemberi iskolakezdésig lehet pihenni és várni a napokban Izraelbe utazó Jared Kushnert, aki fel fogja avatni az első Tel-Aviv Abu-Dhabi kereskedelmi járatot.
A miniszterelnök rövid idejű cfáti családi pihenőre való elvonulása azonban korántsem jelentette a belpolitikai viharok felfüggesztését. Ezúttal Netanjahu kontra Beni Ganz védelmi miniszter és rotációs miniszterelnök helyett, Ronni Gamzu professzor és a haredi szektor, különösen a Jahadut Hatora között alakult ki feloldhatatlannak tűnő szakmai – vallási ellentét.
Az Egészségügyi Minisztérium már a hónap elején a Knesszet koronavírus-bizottsága előtt kijelentette, hogy
az umáni zarándoklat az egy helyen összezsúfolódó tömeg miatt idén “nem történhet meg”.
Az előző években mintegy 30 000 zarándok, elsősorban Izraelből gyűlt össze a zsidó újévre az ukrajnai Umánban, a breszlevi Náchmán rabbi (1772-1810), a haszidizmus alapítójának temetkezési helyén.
Az elmúlt napokban egyre dagadó konfliktus egészségügyi, külügyi és nemzetbiztonsági szintű üggyé vált. A hatóságok úgy gondolták, hogy első körben a zarándoklat egészségügyi kockázatát hangsúlyozó nyilvános kampányokkal bátortalanítanák el a breszlevi haszidokat az umáni utazástól. A következő fokozat az ukrán kormány meggyőzése lett volna arról, hogy tiltsa meg az izraeliek belépését az országba. Végső megoldásként felmerült, hogy a zsidó állam egyszerűen törölné az összes Ukrajnába tartó járatát.
Amint az új választások rémképe pillanatnyilag lekerült a terítékről, Jáákov Litzman lakásügyi miniszter (Jahadut Hatora) határozottan elutasította Gamzu a zarándoklatot ellenző állásfoglalását és lemondásra szólította fel a professzort az ukrán vezetésnek írt leveléért.
„Ronni Gamzu professzor ukrán elnöknek szóló levelével, mely a breszlev-követők utazását ellenzi, túllépi a hatáskörét, és megkerüli azt a politikai útvonalat, amely a miniszterelnök, az egészségügyi miniszter és a koronavírus-kabinet hatáskörébe tartozik”
– nyilatkozta Litzman mondván, hogy az utazás felfüggesztése helyett
megoldást kell találni a zarándoklat szabályainak és feltételeinek meghatározására a fertőzés veszélye nélkül.
Gamzu professzor azonban hajthatatlan, ahogyan az érintett országok hatóságai is, és otthon maradásra szólította az izraeli breszlev haszidokat, miközben a helyi héber médiában megjelent riportoknak ellentmondva, Benjamin Netanjahu miniszterelnök hárította az ukrán elnök állítását, miszerint kormánya arra kérte volna országát, hogy korlátozza az izraeliek beutazását a Tisri-ünnepek idején Umánba.
Miki Zohárra (Likud) a koalíció elnökére a különböző politikai válságok súlyosbítása terén mindig lehet számítani. A Netanjahu által kinevezett Gamzu professzor, mint a kormány megbízottja és az umani polgármester szakmai véleményére szándékosan ellentmondva, Zohar Twitteren vázolta a megoldást vagyis 6000 breszlevi haszid számára hintette el az umáni zarándoklat reményét, természetesen “megfelelő biztonsági előírások“ betartása mellett.
A breszlevi rabbik támogatását élvező tervnek megfelelően a szigorúan ellenőrzött járatok pilótái negatív koronateszt ellenében oda-vissza megtehetik az utat majd Izraelbe való visszatérésük után két hetet karanténban kellene tartózkodniuk. Zohár csak arra nem tért ki részletesen, hogy a 6000 zarándok hogyan fog átmenni Izraelben és a leszállás után egyenként a koronateszten és a kétnapos kötelező karanténon és ha minden jól alakul, akkor hazatérésük után szintén hogyan fognak tömegesen újabb teszteket és karantént bevállalni.
A vita lezárását Alexander Sabraj, Umán polgármestere a 12-es csatornának nyilatkozva úgy képzeli el, hogy végső esetben „lezárom a várost”, azt is hozzátéve, hogy személy szerint nem hisz senkiben, aki mindenféle dokumentumokkal próbálja elhitetni vele, hogy nem fertőzött.
Egy közvélemény-kutatás szerint a helyiek elutasítják a zarándoklat megrendezését a vírusfertőzés esetleges továbbterjedése miatt és a hatóságok sincsenek felkészülve ilyen nyomásra, ezért az ukrán kormány valószínűleg végül be fogja tiltani a „vörösnek” minősített hetven ország, köztük Izrael állampolgárainak belépését az országba.
A koronavírus-kabinet várhatóan vasárnap fog összeülni és dönteni Gamzu professzor indítványairól többek között az umáni kiutazás engedélyezéséről, a Tisri-ünnepekre vonatkozó részleges vagy teljes zárlat lehetőségéről és az ország különböző veszélyességi zónákra való felosztásáról. A kormány megbízottjának mindhárom esetben az ultraortodox pártok ellenállásával kell megküzdenie.
Jelenleg a napi regisztrált fertőzöttek száma közelít a kétezerhez, a halottak száma közel kilencszáz és a súlyos betegek száma négyszáz felett van.
Egy biztos Gamzu csatája a koronakabinetben új választásokhoz nem fog vezetni. Az is biztos, hogy Gamzu elmondása szerint az egy főre jutó fertőzési ráta a világon Izraelben az egyik legmagasabb és annak ellenére, hogy a professzor legutóbb a 12000 jesiva bóher beutaztatása kapcsán saját magának ellentmondva végül zöld utat adott, ezúttal várhatóan nem lesz más választása, mint lemondani.
