A szudáni demokratikus folyamatokat méltatta kartúmi látogatásán kedden Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Szóba került az ország levétele a terrorizmust támogató országok listájáról is.
Az amerikai diplomácia vezetője Twitteren úgy vélekedett, az afrikai országban jelenleg zajló demokratikus átalakulás „csak egyszer adódik egy generációban”.
Abdalla Hamdok szudáni miniszterelnök méltatta a külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait,
Izraelre kitérve mindazonáltal leszögezte: a Szudánban 2022-ben tartandó választásokig nem kívánnak a két ország kapcsolatainak rendezésével foglalkozni.
A Szudánt átmenetileg irányító katonai tanács azt közölte, hogy Pompeo találkozott Abdel-Fattah al-Burhanival, a tanács vezetőjével, de részleteket nem árult el.
Elemzők emlékeztetnek rá, hogy 15 év óta először látogat amerikai külügyminiszter az afrikai országba, hozzátéve, hogy Washington vélhetően e gesztussal kívánja jelezni a szudáni demokratikus folyamatok iráni támogatását, illetve igyekszik rávenni Kartúmot, hogy normalizálja kapcsolatait Izraellel.
A külügyminiszter Szudánból az Egyesült Arab Emírségekbe és Bahreinbe utazik.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Burhani február 3-án találkoztak Ugandában, ahol megállapodtak abban, hogy országaik normalizálják a kapcsolataikat. A találkozót Hamdok élesen bírálta.
Mindazonáltal augusztusban a szudáni külügyminisztérium bátornak nevezte az Egyesült Arab Emírségeket, amely békemegállapodást kötött a zsidó állammal, s a tárca megerősítette, hogy kapcsolatot tart fenn Izraellel.
Az ellenséges viszony rendkívül hosszú időszakra nyúlik vissza Szudán és Izrael között:
a Kartúmban 1967. szeptember 1-én megtartott arab csúcsértekezlet „három nem” néven elhíresült döntése értelmében az arab országok nem ismerik el a zsidó államot, nem tárgyalnak vele, és nem kötnek békét Izraellel.
A Szudánt csaknem 30 éven át irányító Omar el-Besír elnököt 2019 elején, hónapokon át tartó tömegtüntetéseket követően mozdította el hivatalából az ország hadserege, majd hosszú hónapokon át tartó patthelyzet alakult ki, mert a Besír ellen tiltakozók és az ellenzék nem akarta elfogadni, hogy hosszabb távon a katonaság vezesse az országot, és a tüntetések folytatódtak, míg végül az ellenzéknek sikerült megállapodnia a hadsereggel a hatalom megosztásáról.
A szudáni vezetés kiemelten fontosnak tartja, hogy az afrikai ország lekerüljön a terrorizmust támogató országok listájáról, s feloldják az emiatt ellene hozott szankciókat, hogy ezáltal újraindíthassák a gazdaságot.
Szudán ellen 1997-ben hozott az Egyesült Államok gazdasági szankciókat, mert felelőssé tette a kartúmi kormányt iszlamisták, köztük Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének támogatásáért.
