Erdogan szombaton Isztambulban fogadta a Hamász delegációját, ami jelzi, hogy a törökök fenyegető magatartása már több, mint retorika.
Miközben Izrael azt ünnepli, hogy nagy valószínűséggel történelmi fordulóponthoz érkezett a zsidó állam és az Öböl-államok kapcsolata, addig Törökország egyre ádázabb ellenséggé kezd válni – írja a The Jerusalem Post publicistája, Seth J. Frantzman.
Az elmúlt hónapokban Erdogan egyre keményebb retorikát használt Izraellel szemben, amelyet egy alkalommal a náci Németországhoz hasonlított, és többször fenyegetőzött azzal, hogy felszabadítja a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet. Az izraeli sajtó beszámolója szerint a zsidó állam titkosszolgálata egyre fenyegetőbbnek tekinti a török magatartást.
A Times of Israel egy cikkében nemrég azt elemezte, hogy Joszi Cohen, a Moszad vezetője úgy gondolja,
az iráni ajatollahok uralma törékeny és a valódi fenyegetést Törökország jelenti.
A januárban az IDF éves értékelésében a törökök először szerepeltek úgy, mint akik „kihívást” jelenthetnek.
Az izraeli-török kapcsolatok a 2010-es évekre romlottak meg, miután a török vezetés iszlamizálódni kezdett, és egyre erőteljesebben támogatta a palesztin terrorszervezeteket. A mélypontot az jelentette, mikor Izrael megállította a gázai blokádot áttörni készülő Mavi Marmara flottillát. Az esetet követően a törökök megszakították a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. Ugyan 2015-ben újra fogadták egymás nagyköveteit, a viszony ellenséges maradt.
Miután az arab országok mind passzívabbnak mutatkoztak a palesztin kérdésben, a török vezetés egyre inkább azon igyekszik, hogy az ügy bajnokának mutassa magát.
Erdogan rendszeresen fogadja a Hamász vezetőit és a beszámolók szerint nemrég még török állampolgárságot is adományozott a terrorvezéreknek. A török elnök szombaton is fogadta a Hamasz delegációját – írja egy másik cikkében Santzman.
A török vezetés szemét az is szúrja, hogy Izrael és Görögország szerződést írt alá egy új gázvezetékről, valamint nemrég Egyiptom is szerződött a görögökkel. Erre válaszul Ankara szíriai zsoldosokat szállított Líbiába és azt akarja elérni, hogy a líbiaiak követeljék a Földközi-tengernek azon részeit, ahol a görögök a vezetékeket tervezik lefektetni.
A líbiai konfliktus a muszlim világon belül is sok ellentétet szül, hiszen Egyiptom és az Arab Emírségek egy bengázi központú frakciót támogatnak, míg a törökök egy ezzel ellentétes csoportot akarnak a hatalomba segíteni. Törökország a Muszlim Testvériség által uralt országokat próbálja egy koalícióba szorítani.
A Hamász delegáció fogadása egy nappal Mike Pompeo külügyminiszter izraeli látogatása előtt történt, az események ilyetén időzítése valószínűleg szándékos lépés volt a török vezetés részéről.
Az amerikaiak egyelőre nem határolódtak el a törököktől – akik mellesleg a NATO szövetség részei – annak ellenére sem, hogy egyre szorosabb kapcsolatot ápolnak Iránnal, és nemrég légvédelmi rendszert vásároltak Oroszországtól.
A Hamász delegációjának fogadása mögött az is állhat, hogy a törökök legitim politikai aktorokként kívánják elismertetni a terrorcsoport vezetését.
