Hiánypótló szándékkal szerveznek kiállítást a brit fővárosban, ahol a holokauszt eddig kevésbé ismert hőseinek tetteit mutatják be.
Több ezer eddig még be nem mutatott dokumentumból, feljegyzésekből, fotókból és visszaemlékezésekből válogatták annak a kiállításnak az alapanyagait, amely a héten nyílik Londonban a Wiener Holocaust Könyvtárban — írja a The Guardian.
Tucatnyi cionista hős történetén keresztül akarják bemutatni, hogy a világégés alatt a gettóba vagy koncentrációs táborba terelt zsidóságnak volt egy ellenállást mutató oldala is, egy harcos, bátor és végsőkig elszánt hősies karaktere is.
Az augusztus 6-tól november 30-ig tartó ingyenes kiállítás vezető kurátora szerint azért is fontos a most nyíló tárlat, mert Angliában a holokauszttal kapcsolatos oktatási anyagokban szinte alig szerepel ez a narratíva, pedig Barbara Warnock szerint sok tízezer zsidó — csak a Szovjetunióban 30 ezer — , többségükben cionista ellenálló harcolt a nácizmus és kollaboránsai ellen.
„Amikor a témában ellenállókról, partizánokról hallani, akkor most még a legtöbben a francia földalatti mozgalmakra gondolnak, és eszükbe sem jut, milyen sok zsidó is kivette részét a küzdelmekben. (…) Pedig azokban a vészterhes időkben is nagyon sokan tanúsítottak ellenállást, még a legkilátástalanabb helyzetekben is. Vagyis nem igaz, hogy nem volt ellenállás” — hangsúlyozta a brit lapnak adott nyilatkozatában a kutató.
A lap részletesen mutat be három-négy cionista ellenállót, akik közül elsőként a lengyel Tosia Altman történetét veszi górcső alá. Magyar olvasó számára azért is rezonálhat különlegesen Altman sorsa, mert nagyon hasonlít Szenes Hannáéra.
Ő is fiatalon, vakmerő merészséggel próbált segíteni bajbajutott sorstársain. Hamis papírokkal jutott be különféle gettókba, hogy fegyvereket juttasson oda és felkelésre buzdítsa a többieket. Akárcsak Szenest, Altmant is kivégezték, miután elkapták, alig volt 24 éves.
A kiállítás kurátora arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenállásnak többféle változata volt, és mindegyik hősies a maga nemében, ezért is kell róluk beszámolni.
A nácik végső szándéka a zsidók totális dehumanizálása és fizikai megsemmisítése volt. Warnock szerint a zsidók közül nagyon sokan próbáltak ellenállni azzal, hogy még a fenyegetettség közepette is folytatták vallási, oktatási közösségi aktivitásukat. Sokan saját titkos naplójukat írva is igyekeztek megőrizni emberi önérzetüket.