El kéne hagyniuk az amerikai zsidóknak a felsőoktatást?

A növekvő egyetemi antiszemitizmus hatására a zsidó közösség arról vitatkozik az Egyesült Államokban, hogy ott kellene-e hagynia az egyetemeket – írja Abraham H. Miller az Israel Hayom hasábjain közölt cikkében.

Miller szerint ugyan „lehet beszélni rendszerszintű és szerkezeti rasszizmusról, de az amerikai kampuszokon az afro-amerikaiaknak és más kisebbségeknek erős hangú képviselőik vannak”.

A szerző véleménycikkében úgy érvel, hogy a „legapróbb jelre is, miszerint a kampusz környezete nem lenne befogadó bármelyik kisebbség számára, az [egyetem vezetősége] a legerősebb módon lép fel, akár annyira, hogy még a szólásszabadság és a tudományos szabadság elveit is áthágják közben”.

A „nem-befogadó környezet” vádja mozgósítja az egyetemi bürokráciát és a diákközösség nagy részét, és az „interszekcionalitás” jegyében összezárnak, elítélik a rossztevőket, és megpróbálják eltávolítani őket az egyetemről.

„Hasonlítsuk ezt össze azzal a környezettel, amivel a zsidó diákok szembesülnek! Távozásra szólító üzeneteket kapnak az ajtó alatt. Hazug vádakkal kell szembesülniük az »Izraeli Apartheid Hét« során, ami az antiszemita atrocitások megnövekedéséhez vezetett, ideértve az erőszakot. Közlik velük, mint ahogyan megtörtént a San Francisco Állami Egyetemen, hogy nem látják őket szívesen, ha cionisták”.

Azzal is vádolhatják őket, idézi a szerző, hogy túl nagy befolyásuk van. Miller szerint egy muszlim oktató a California Egyetemen felsorolta az épületeket, amelyek zsidó adományozók után voltak elnevezve, mintha lett volna valami baja azzal, hogy zsidók támogatják az egyetemet. „Végtelen kísérleteket kell eltűrniük a hallgatói önkormányzatok részéről, melyek azt célozzák, hogy az egyetem bojkottálja Izraelt (…)”.

„Kevesen szólalnak fel értük. Az interszekcionális közösség egyetlen része sem védi meg őket. Az egyetemi bürokráciát nem érdekli, hogy befogadó-e velük szemben a közösség. Ha panaszkodnak a vezetőségnek, akkor az eredmény gyakran az, hogy közlik velük: ők a felelősek azért, mert zaklatják őket. A Közel-Kelet tanulmányok kurzusain gyakran palesztin-szimpatizánsok keltik az antiszemitizmuts, démonizálják Izraelt és a zsidókat”.

A szerző felteszi a kérdést:

„Itt lenne az ideje annak, hogy a zsidók elhagyják az egyetemet? Ez nem új kédés. Közel harminc éve a fundamentalista kereszények és konzervatívok ugyanezt a kérdést tették fel maguknak. Lehet beszélni sokszínűségről, de ritka dolog vezető pozícióban találni egy egyetemen egy fundamentalista kereszényt vagy konzervatívot. A környezetük erőteljesen igyekszik kitaszítani őket”.

Mivel Miller szerint az amerikai egyetemeken már nincsen „szellemi sokszínűség”, ezért új megoldások után kell nézni.

„Az egyetemeknek már nem kell tanterem, kollégium, büfé, szórakozóhely és sportcsapat. Már a koronavírus-kitörés előtt is felívelőben volt a távoktatás (…) Az Open University már most is ad doktori fokozatot online oktatáson keresztül. Mindig lesznek elit iskolák, jó hírnévvel, amik vonzani fogják a helyben tanuló diákokat, de a legtöbb másodrangú egyetem nem éri meg a hatalmas költséget, az eladósodást és az esztelen indoktrinácót a politikai korrektség és antiszemitizmus terén. A helyüket át fogja venni az internet”.

Miller szerint ezért a zsidóságnak anyagilag támogatnia kéne saját egyetemeinek kiépítését, olyan módon, ahogyan azt jónak látják. A szerző szerint továbbá adókedvezményt kellene adni a zsidó családoknak, akiknek gyermekei nem mehetnek el a közoktatásba annak rendszerszintű antiszemitizmusa miatt.

„A rendszer általánosságban nem akarja a mi gyermekeinket, és egyébként is nagyrészt össze fog omlani. Csak idő kérdése, hogy az egyetemek tégláinak helyét átvegye az internet.”

A szerző szerint a legjobb lenne, ha a zsidók megelőznék ezt a folyamatot, és okosan kihasználnák az internetet saját rendszerük felépítésére.

A teljes cikk itt olvasható.

Trump megvédené a zsidó egyetemistákat a diszkriminációtól

A szöveg nemcsak vallási, hanem etnikai kisebbségként is hivatkozik a zsidókra.