Peking pénteken felszólította Washingtont a délnyugat-kínai Csengtuban létesített amerikai konzulátus bezárására – adta hírül a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.
A kínai külügyminisztérium közlése szerint a lépéssel arra kívántak válaszolni, hogy az Egyesült Államok kedden váratlanul elrendelte Kína houstoni főkonzulátusának bezárását. „A Kína által foganasított intézkedés jogos és szükséges válasz az Egyesült Államok indokolatlan lépésére” – áll a kínai tárca közleményében.
Amerikai tisztségviselők a houstoni konzulátust ipari kémkedéssel és amerikai állampolgárok megfélemlítésével vádolták, az amerikai külügyminisztérium pedig amerikai szellemi tulajdon, valamint amerikaiak személyes adatainak védelmével indokolta a kínai külképviselet bezáratását.
Caj-Vej, Kína Houstonban állomásozó főkonzulja azonban a bizonyítékok hiányára mutatott rá a vádakkal kapcsolatban.
A Politico amerikai híroldalnak csütörtökön nyilatkozó Caj elmondta: konzulátusa „további értesítésig” nyitva marad, vagyis a jelek szerint nem tervezik betartani a helyi idő szerint pénteken délután 4 óráig kijelölt határidőt.
A houstoni kínai főkonzulátus épületének udvarán álló kukákból a bejelentés után hírügynökségi jelentések szerint magas lángok csaptak fel: videofelvételek tanúsága szerint egyértelmű, hogy a kínai diplomaták dokumentumokat égettek el. Lefilmeztek egy tűzoltóautót is, amely az épület előtt várt, de nem mehetett be oltani, mivel az épület kínai tulajdonban van.
A kínai külügyminisztérium már szerdán jelezte, hogy ellenlépésre készül, és politikai provokációnak nevezte az amerikai intézkedést. A pénteki közleményben úgy fogalmaznak: „a kínai-amerikai kapcsolatok jelenleg nem Kína reményei szerint alakulnak, és ezért az Egyesült Államok a felelős”.
A kínai külügyi tárca emiatt ismételten felszólította Washingtont, hogy azonnali hatállyal vonja vissza „hibás döntését”, és teremtsen megfelelő körülményeket ahhoz, hogy a kétoldali kapcsolatok helyreállhassanak. A közleményből nem derül ki, hogy a csengtui amerikai konzulátus bezárásának mikorra szabtak határidőt. A csengtui konzulátus hatáskörébe tartozik egyebek mellett a tibeti kérdés is.
Az Egyesült Államok a pekingi nagykövetség mellett a dél-kínai Kantonban (Kuangcsou), Sanghajban, valamint az északkeleti Senjangban működtet konzulátusokat. Kínának pedig a houstoni mellett San Franciscóban, Los Angelesben, Chicagóban és New Yorkban állomásoznak konzulátusai, Washingtonban pedig a nagykövetsége.
A két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban jelentősen megromlottak.
Az Egyesült Államok Kínát teszi felelőssé a koronavírus-világjárványért, és rendszeresen megvádolja szellemi tulajdon ellopásával, a hongkongi autonómia korlátozásával és a muszlim vallású ujgur népcsoport emberi jogainak megsértésével.
További ütközőpontokat jelent Tajvan, illetve Kínának a Dél-Kínai-tengert illető területi követelései.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy csütörtöki beszédében arra szólította fel az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy működjenek együtt az amerikai kormányzattal a Kínai Kommunista Párt „magatartásának” megváltoztatása érdekében. A kínai állami sajtó a Kínával szembeni amerikai fellépést javarészt az elnökválasztási kampány részeként értelmezi, és Kína társadalmi működésének, illetve politikai szándékainak félreértését látja benne.
Mike Pompeo kifejtette, hogy álláspontja szerint Hszi Csin-ping kínai vezető „igazán hisz a csődbe jutott totalitárius ideológiában”.
Arra sürgette a kínai emberek mellett az Egyesült Államok szövetségeseit is, hogy működjenek együtt az amerikai kormányzattal a Kínai Kommunista Párt „magatartásának” megváltoztatása érdekében. Ugyanakkor tartózkodott attól, hogy rendszerváltoztatásra ösztökélje a kínai állampolgárokat.
Élesen bírálta Pekinget a Hszincsiang tartomány nyugati vidékein létrehozott, általa „koncentrációs táboroknak” nevezett internálótáborokért is, ahová a muszlim vallású ujgur kisebbségieket zárják, kínai hivatalos álláspont szerint „nevelési célokból”.
Azt mondta, hogy maga is találkozott Hszincsiangból elmenekült ujgurokkal és kazahokkal.
A Peking szócsövének tartott Global Times egy csütörtöki vezércikkben úgy fogalmazott: „az Egyesült Államok a hetvenes évek elejétől áll kapcsolatban Kínával, és abban bízott, hogy a kapcsolatok révén kialakult piacgazdaság robbanásszerű fejlődése végül Kína politikai liberalizációjához vezet majd, ám csalódnia kellett”. A kínai kormányzat kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza, hogy Kína nem törekszik hegemóniára, és nem kívánja megváltoztatni az Egyesült Államokat.
