Erkölcstelen, irreális és rasszista az a palesztin igény, hogy a zsidók tűnjenek el Júdea és Szamária területéről – írja Tamir Wertzberger, a Likud külügyi koordinátora a Mandineren.
Akik valódi békét szeretnének látni Izrael és a palesztinok között, azoknak támogatniuk kell a közelgő izraeli annektálást
– véli a szerző, aki megemlíti, hogy a beígért, július elsejei dátumon már túl vagyunk, és egyre erősebben követelik Izraelben a bejelentett lépéseket.
Közben erősödik a nemzetközi kritika, az EU egyre hangosabban figyelmezteti Izraelt a lehetséges következményekre.
Wertzberger szerint érdemes tisztázni:
az annektálás nem csak erkölcsös és jogos lépés, de egyedül ez tudja megőrizni a békét a régióban.
Miután arab szomszédai sokáig provokálták és fenyegették Izraelt, a zsidó állam megelőző csapást mért Egyiptomra. 1967-ben, a hatnapos háború során Izrael elfoglalta Gázát Egyiptomtól, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet Jordániától és a Golán-fennsíkot Szíriától.
A palesztinok még csak nem is voltak tényezők, és sosem birtokolták azokat a földeket, amelyeket Izrael elfoglalt. Izraelnek még csak közös határa sem volt 1967-ben a palesztinokkal, mivel nem létezett palesztin állam
– jegyzi meg a szerző.
A háború után Izrael két okból népesítette be ezeket a területeket: az egyik ok az ideológia, mely szerint a történelmi zsidó földekhez joga van a zsidó népnek. A másik a biztonság.
A későbbi, oslói szerződések két legfontosabb kikötése, hogy létrejött a Palesztin Hatóság, és hogy Ciszjordánia három részre lett osztva. Az A területek palesztin többségűek, és a Palesztin Hatóság gyakorolja az önkormányzatot és a biztonsági felügyeletet. A B területeken zsidó és palesztin települések is vannak: itt a Palesztin Hatóság gyakorolja az önkormányzatot, és Izrael felügyeli a biztonságot. A C területen zsidó többség van, és itt Izrael gyakorolja az önkormányzatot és a biztonsági felügyeletet.
Ma hivatalosan félmillió zsidó él Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, a többségük a C területen. Tehát
amikor annektálásról beszélünk, akkor a C terület zsidó többségű részeiről van szó. Akkor mi is a gond?
– kérdezi Wertzberger.
Akik azt akarják, hogy Izrael vonuljon vissza a ’67-es határok mögé, lényegében félmillió zsidó erőszakos eltávolítását akarják. Ez tökéletesen illeszkedik Mahmud Abbász palesztin elnök megfogalmazásába, miszerint egy „palesztin államot” akar, ami „mentes a zsidóktól”.
Az EU és a palesztinok elképzelése szerint csak akkor lesz béke Izrael és a palesztinok között, ha a zsidók eltűnnek Ciszjordániából. Ez az elvárás nem csak erkölcstelen, de rasszista is. Az elképzelés, miszerint Izrael ilyen bűnt követne el saját népe ellen, az őrültség egy új szintje. Ennek az őrültségnek véget kell vetni, mert amíg az EU és a nemzetközi közösség támogatja a palesztinok irreális és erkölcstelen álláspontját, addig a palesztinoknak nem lesz okuk elfogadni a valóságot, és új megoldások után nézni – írja a Likud nemzetközi koordinátora.
A teljes cikk itt olvasható.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.