A délszláv háborúban nyolcezer bosnyák férfi és fiú lemészárlásával járó népirtás továbbra is nyitott seb Európa szívében – jelentette ki Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésének a srebrenicai mészárlás 25. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésén.
A magyar uniós biztos kijelentette, Európa nem felejtette el, hogy mi történt Srebrenicában. Nem felejtette el azt sem, hogy szégyenletes kudarcot vallott, és felelősséggel tartozik, amiért nem volt képes megállítani a tömeggyilkosságot.
„Srebrenica arra emlékeztet, hogy közös felelősségünk annak megakadályozása, hogy ilyen újra megtörténhessen. Kötelességünk, hogy örökre emlékezzünk Srebrenicára és az, hogy elszámoltassuk azokat, akik felelősek ezért a háborús bűnért” – fogalmazott.
Aláhúzta: a politikai vezetőknek az igazságot és az igazságszolgáltatást kell választaniuk. Nem engedhető meg, hogy a konfliktusban részes szembenálló felek bármelyike másként vélekedjen a történtekről.
Kijelentette, huszonöt évvel ezelőtt az alapértékeket, az emberi élet, a méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség tiszteletben tartását sértették meg. Az unió továbbra is ezeket az értékeket képviseli a Nyugat-Balkánon. A nemzetközi bíróságok döntésének végrehajtása rendkívül fontos a megbékélés érdekében, és fontos az uniós csatlakozás és integráció szempontjából is. Az unió támogatja Nyugat-Balkán országait az európai úton, hogy békés jövőt építhessenek, amelyhez a múlt elismerése segítséget jelent. Megbékélés hiányában nem lesz hosszútávú béke, stabilitás és fejlődés a térségben – húzta alá.
| A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon. |
„Arra kérem a régió országait, ebbe az irányba tegyenek lépéseket, hogy a múlt sebeit begyógyíthassuk és a jövő felé tekinthessünk” – fogalmazott Várhelyi Olivér.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője közös nyilatkozatukban kijelentették: a srebrenicai mészárlás a modern európai történelem egyik legsötétebb fejezete.
„Az esemény erőteljes emlékeztető arra, hogy minden esetben szilárdan álljunk ki az uniónk alapját képező egyetemes értékek, különösen az emberi méltóság mellett” – fogalmaztak.
Európa szégyene. Ölbe tett kézzel nézte a mészárlásokat. Csak amerikai nyomásra volt hajlandó valamit tenni de a főerőt az amerikaiak adták.
Persze az ENSZ csődje is. Ezek a békefenntartó missziók annyit érnek mint halottnak a csók. Az izraeli-szír fegyverszüneti vonalon szolgálatot teljesítő ENSZ erők némi lövöldözés után elmenekültek a biztonságos Izraelen keresztül.
Az ENSZ biztonságos területté nyilvánította Srebrenicát, a vérengzést azonban mégsem akadályozta meg, annak ellenére, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen.
A hágai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy Hollandia is felelőssé tehető azon körülbelül háromszáz boszniai muzulmán haláláért, akit szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról.
A bíróság szerint az elhurcoltaknak körülbelül 10 százalék esélyük lett volna a túlélésre, ha a bázison maradhatnak, ezért az elszenvedett veszteségek 10 százalékában állapították meg Hollandia felelősségét. Ez azt jelenti, hogy a túlélők és a rokonok valószínűleg csak néhány ezer euró kártérítésre számíthatnak Hágától.
Ebbe egy holland kormány is belebukott.
A kontingens holland parancsnoka kitüntetést kapott mert hiánytalanul vitte haza csapatát.
A felelősség azonban nem az övé hanem az ENSZ és Európa politikusaié
…”Kijelentette, huszonöt évvel ezelőtt az alapértékeket, az emberi élet, a méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség tiszteletben tartását sértették meg.”…
Nohát! Ezt mind egyszerre? Így szokott ez kezdődni. A baj, hogy „ez” sem hiszi azt amit mond.. Mert ha el hinné, akkor legalább joggal gondolható róla (meg a hozzá hasonlókról), hogy agyilag izé…de szó sincs róla…Az ENSZ meg olyan, mint mint a „szülőanyja”, a Népszövetség…Apropó! Azt a bizonyos nyolcezer „bosnyákot” Afganisztánból „importálták” azok, akik az egészért felelősek…