Csak „mítosz”: a boszniai soros elnök genocídium-tagadása

Mítosznak nevezte a srebrenicai mészárlást Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség soros, szerb tagja a Glas Srpske című Banja Luka-i lapnak nyilatkozva.

A bosnyákok mítoszt gyártottak a srebrenicai eseményekből, és azt állítják, hogy ott népirtás történt ellenük, erre épül a nemzeti identitásuk – hangsúlyozta Milorad Dodik.

„Ahogyan a szerbeknek van koszovói mítoszuk, ők (a bosnyákok) srebrenicait csinálnak, mert nincs komoly nép mítosz nélkül” – fogalmazott Dodik. A boszniai soros elnök egy nappal a srebrenicai népirtás 24. évfordulója után nyilatkozott a boszniai szerb lapnak.

Reagált arra is, hogy Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője a csütörtöki megemlékezésen arról beszélt, a közeljövőben azért fog kampányolni, hogy a bosznia-hercegovinai parlament fogadja el a népirtás tagadását büntető törvényt.

Hozzátette: biztos abban, hogy a népirtás huszonötödik évfordulóján már bűncselekménynek fog számítani a Srebrenicában elkövetett népirtás tagadása.

Dodik szerint az Európai Unió erőlteti azt, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsák a népirtás tagadását.

„Miért kellene erről törvényt hozni? Azért, mert nem biztosak abban, hogy tényekkel tudják igazolni az állításokat. Ha népirtás történt, akkor nincs értelmes ember, aki ne fogadná el ezt a minősítést. Most viszont bírósági döntésekkel és politikai nyomással akarják kicsikarni ezt a minősítést”

– részletezte Milorad Dodik.

Nem ez az első eset, hogy Dodik „mítosznak” nevezi ezt a történelmi tényt. Dodik már egy áprilisi nemzetközi konferencián is kijelentette: a muszlim bosnyákok igyekeznek mitizálni az 1992-1995-ös boszniai háború utolsó hónapjaiban Kelet-Boszniában történteket.

Mint mondta, a bosnyákoknak mindaddig nem jutott eszükbe népirtásról beszélni, amíg Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség korábbi főképviselője el nem ültette bennük a gondolatot, hogy az embereknek egy ilyen mítoszra van szükségük.

„Lehetetlen, hogy a Srebrenicában történtekről szóló igazság csupán hét napról szóljon, mint ahogy azt a nemzetközi közösség képviselői kitalálták. Az igazságnak az egész háború idejét fel kell ölelnie, és még néhány korábbi történelmi folyamatot is”

– fogalmazott akkor a boszniai elnök.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.

Fotó: YouTube

„A kivégzések előtt az áldozatokat megfosztották minden azonosításra alkalmas tárgyuktól. A gyilkosok célja nem egyszerűen a srebrenicai férfiak kivégzése volt, a mészárlás az egész boszniai muszlim közösség ellen irányult. Dolgukat megkönnyítette, hogy ekkorra már a néhány ezres település lakossága a környékről ide menekülők miatt 40 ezer fölé duzzadt” — emlékeztet a Helsinki bizottság blogja.

A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők sok esetben később kihantolták és más helyre szállították a holttesteket, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat.

„A bosnyákokkal szembeni etnikai tisztogatásokban sok ezren haltak meg más helyszíneken (Bratunac, Brčko, Foča, Zvornik, Cerska, Snagovo stb.) is, de Srebrenica az áldozatok száma, a kivégzés hidegvérű brutalitása és a nemzetközi közösség tétlensége miatt is a délszláv háborúk kegyetlenségének és értelmetlenségének szimbólumává vált. Mostar, Szarajevó blokádja vagy Vukovár mellett Srebrenica borzalmainak képei is beleégtek az európai közösségi emlékezetbe” — írja a Helsinki Figyelő.

A boszniai soros elnök szerint a srebrenicai népirtás csak egy „mítosz”

Túlzónak titulálta a srebrenicai mészárlás muszlim megítélését Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség soros, szerb elnöke pénteken Banja Lukában egy, a témában szervezett a nemzetközi konferencián.