Betonpárnák, ember nagyságú táskarádió, esernyők az utcák felett és graffitik, minden mennyiségben, például a Mahane Jehuda piac csaknem 360 redőnyén, házfalakon. Izrael fővárosa tele van köztéri művészeti alkotásokkal. Szalai Viktor idegenvezető az Izraeli Nagykövetség szervezésében tartott online túrát.
Jeruzsálem az egyik legkozmopolitább város Izraelben, a világ alig néhány helyeinek egyike, ahol az ősi és az új egymásra hatva él együtt különleges módon. Ez olyan oldala Jeruzsálemnek, amelyet sok odalátogató nem tapasztal meg – mondta bevezetőjében Itay Tavor nagykövethelyettes a Zoom-on szervezett online eseményen, majd át is adta a szót a 13 éve Jeruzsálemben élő Szalai Viktornak, hogy bemutathassa az érdeklődőknek a város kevésbé ismert oldalát.
Elöljáróban annyit, hogy Jeruzsálemben, a többi izraeli városhoz képest később jelentek meg a graffitik. Ennek az egyik oka a vallási törvényekkel magyarázható. Az alkotásokban gyakori az emberábrázolás, ami tiltott. A vallásos városban sokáig ezért nem engedték. A tízparancsolatban is benne van a tiltás, ami szobrok készítésére vonatkozik, ez a bálványimádás tilalma.
A síkbeli képek esetében már nem egyértelmű a helyzet, bizonyos irányzatok szerint lehet, mások szerint még ezt sem. Dávid király szobrát is eltüntették korábban, de talán éppen ezért, hogy valami művészet mégis legyen közterületen, a falfestményekkel, és a nem embert vagy állatot ábrázoló szobrokkal megbékéltek – mondja Szalai Viktor.
Az 1921-ben alapított Talpiot városnegyedben két éve döntött úgy a városvezetés, hogy engedélyezik a graffitiket, ezzel hangulatosabbá téve a városrészt. A negyed alapításakor épp hiány volt jeruzsálemi kőből, ezért felmentést kaptak a máig hatályban lévő törvény alól, hogy csak a városból származó kőből épülhetnek az épületek külső burkolatai. Ezért van itt sok vakolt fal, amely lehetővé teszi a falfestést.
Teljes házfalakat festettek meg a művészek. Megjelennek vallási, történelmi motívumok, de politikai témák is. A gyárnegyed a 70-es években épült, irodaházak is készültek, nagy vakolt oldalfalakkal. A falakra izraeli művészek mellett külföldi, például brazil graffitisek is festettek.
Egyes képeken az izraeli-palesztin konfliktus is megjelenik témaként, az élet napi kihívásai, poszt-apokaliptikus és cyberpunk alkotások mellett. De a graffitik mellett más köztéri műalkotások és kiállítások is megtalálhatóak itt.
A központban, a Jaffóból oda vezető Mamilla sétálóutcában, amely az óvárost köti össze a belvárossal, számos figyelemre méltó alkotás található A környék eredetileg kereskedőnegyednek épült – mondja az idegenvezető. Több helyen oroszlán motívum jelenik meg a szobrokban. Ez onnan ered, hogy kezdetben Júda törzsének, majd Júdeának, mára pedig egész Jeruzsálemnek ez a jelképe.
A városháza előtt egy árnyékos, fákkal övezett helyen hatalmas párnák vannak kitéve, de közelebbről már jól látszik, hogy betonból vannak. Mellettük egy embernagyságú táskarádióból szól az izraeli zene.
Szalai Viktor a főbb utcákat esernyőkkel díszítő alkotásokat is bemutatja, amelyek amellett, hogy nagyon jól néznek ki, még árnyékot is adnak az arra járóknak.
Szalai Viktor a központi Mahane Jehuda piacra is elkalauzolja az érdeklődőket a kisfilmjében. A 360 üzlet többségének redőnyén található valamilyen graffiti, amelyek a zárás után válnak láthatóvá, feldobva a piacból bulinegyeddé alakuló városrész hangulatát.
Az alkotásokon itt is megtalálhatóak a vallási, politikai témák, vallási vezetők, egyéb hírességek. Az egyik ilyen például az iráni születésű Ovadia Josef, aki 1973 és 83 között volt Izrael szefárd főrabbija, de Mózesről sem feledkeztek meg, a kőtáblákkal a kezében. Érdekes még a fejre állított David Ben-Gurion, Izrael első miniszterelnöke (1948-1954).
Még az ortodox Mea Shearim negyedben is vannak érdekességek a falon, de itt inkább szövegek. Már rögtön a negyed elején egy felhívás látható, hogy milyen ruhában illik belépni oda. Az ortodox zsidók közül sokan nem használják az internetet, nincs tévéjük és rádiójuk, ezért itt a plakátokkal, feliratokkal oldják meg a tájékoztatást.
Graffitik Jeruzsálem arab részein is feltűnnek, de ott sokkal inkább dominálnak a vallási témák és a zöld szín, az iszlám jellemző színe – mondja Szalai Viktor. Ezek mellett fiataloknak szóló falfestmények is vannak, valamint focival és politikával is foglalkoznak a graffitik.
