Növekszik a munkanélküliség Németországban. A nem német állampolgárságúak közül különösen sokan vesztették el a munkahelyüket az utóbbi hónapokban.
A migránsok munkanélkülisége elérte a 34 százalékot, míg a németeké 6,1 százaléknál van, ami 2,8 millió német munkanélkülinek felel meg.
Ezenfelül legalább hétmillióan rövidített munkaidőben dolgoznak. Hogy ezek az emberek valaha is vissza fognak-e térni a teljes munkaidőhöz, az több mint kétséges, valószínűbb, hogy a rövidített munkaidő a munkahely megszűnésének első fokozata.
A külföldi munkanélküliek Szíriából, Irakból, Afganisztánból, Iránból, Eritreából, Szomáliából és Pakisztánból származnak, összesen majdnem 300 ezer személyről van szó, akik most munkanélküli segélyből élnek.
A migránsok közül 2019-ig maximálisan 35 százaléknak, vagyis 400 ezer embernek volt valaha valamilyen munkahelye, 58 százalékuk eddig is szociális segélyből élt, a szíriaiak esetében 74 százalék.
A dolgozó migránsok legtöbbje valamilyen képzésben vett részt, vagy nagyon alacsony képesítést igénylő munkahelyet töltött be. Ezek a munkahelyek szűntek meg elsőként a koronaválság következtében: a vendéglátóiparban, a köztisztasági és biztonsági intézményekben valamint általában a semmilyen képzést nem igénylő foglalkozások terén.
Ez azt jelenti, hogy már most, a gazdasági válság elején, gyakorlatilag megszűnt a bevándoroltak foglalkoztatottsága.
Csak emlékeztetőül jegyeznénk meg, hogy Merkel fő érve a korlátlan bevándorlás mellett (azonkívül hogy színes társadalmat szeretne) az volt, hogy a német gazdaságnak állítólag munkaerőre van szüksége.
Ehelyett most az a helyzet állt elő, hogy a migránsok ellátását szinte teljességgel az adófizetők, illetve a munkanélküli-biztosításba befizető még dolgozó németek állják. E fejlődés fényében nem nehéz megjósolni, hogy az olyan események mint a „fiatalemberek” stuttgarti fosztogatásai, a jövőben mindennapjaink részévé fognak válni.
A kormány válasza erre a fejlődésre kétirányú volt. Egyrészt fontolgatják, hogy esetleg megszüntetik a Nyugat-Balkánról jövő bevándorlást. Ezen az úton tavaly mintegy 27 ezer (!) ember érkezett Németországba, vagyis itt minden bizonnyal nagyon hatásos intézkedésről lenne szó. Azonban több mint kétséges, hogy még ezt a látszatintézkedést is megvalósítják-e, hiszen a nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták eddig minden a migráció csökkentésére irányuló intézkedést megakadályoztak, és a jövőben is meg fognak akadályozni.
Maradt tehát a másik reakció, mégpedig annak meghirdetése, hogy a jövő évben az emelkedő infláció ellenére az ország nyugati felében egyáltalán nem lesz nyugdíjemelés, a különösen alacsony nyugdíjakból élő keletnémetek 0,7 százalékos emeléssel számolhatnak. Régi kormánybölcsesség: azoktól kell elvenni, akiktől lehet.
| A munkanélküliség további növekedését várják Németországban a járványügyi korlátozások miatt bekövetkezett helyzetben vezető német pénzintézetek gazdasági elemzői.
„A munkanélküliek száma az elkövetkező hónapokban az újabb elbocsátások és a felvételek csökkenése miatt emelkedni fog” – mondta Fritzi Köhler-Geib, a KfW állami fejlesztési bank vezető közgazdásza. „Az elkövetkező hónapokban mindenekelőtt arra kell fordítanunk a figyelmet, hogy a kialakuló munkanélküliség ne okozzon tartós hátrányt és így ne állandósulhasson” – figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy ezt különösen igaz a fiatalabb, szakképzetlen generációkra. A járványvédelmi helyzetben ugyanis a szakképzés nemcsak gazdasági korlátokba ütközik, hanem olyan gyakorlati nehézségekbe is, mint a távolságtartási előírások. A Deutsche Bank szerint júniusban mintegy hárommillió munkanélkülivel lehet számolni Németországban, ami 180 ezres növekedés az előző havihoz képest. A részmunkaidős foglalkoztatottak száma május végén közel nyolcmillió volt. (MTI) |
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.