Vádat emeltek Németországban egy grúz állampolgárságú csecsen férfi feltételezett gyilkosa ellen. A gyanú szerint Oroszország küldte a bérgyilkost tavaly nyáron Berlinbe. A német kormány büntetőintézkedéseket fontolgat Moszkva ellen.
Újabb mélypontra kerültek a német-orosz kapcsolatok, miután a német ügyészek vádat emeltek Zelimhan Hangosvili feltételezett gyilkosa ellen. A német szövetségi ügyészek szerint a vádlott, Vagyim K. alias Vagyim S. „2019. július 18. előtt egy pontosan nem ismert napon utasítást kapott Oroszország központi kormányának egyik hatóságától arra, hogy likvidálja a csecsen származású grúz állampolgárt” — áll az ügyészek közleményében.
Mint arról mi is beszámoltunk, az áldozatot, a 40 éves egykori csecsen lázadó parancsnokot közvetlen közelről lőtték kétszer fejbe fényes nappal a berlini Kleiner Tiergarten parkban, amely csak néhány perc sétára található a német parlamenttől, illetve kancellári hivataltól.
A bérgyilkos biciklivel érkezett, és hangtompítóval ellátott Glock 26-os pisztolyával hátulról lőtt rá az áldozat testére. Miután az összecsuklott, a vádlott kétszer fejbe lőtte Hangosvilit, aki a helyszínen meghalt. Valószínűleg ez volt az első, Moszkva által elrendelt merénylet német földön a hidegháború óta.
A megdöbbentő, államilag kitervelt és végrehajtott gyilkosság miatt a német kormány újabb büntetőintézkedéseket fontolgat Moszkva ellen. Az egyik kormányzati szóvivő szerint Berlin „fenntartja magának a jogot a további lépésekre”, és „nagyon komolyan” veszi az ügyet.
A Bécsben tartózkodó német külügyminiszter, Heiko Maas pedig közölte, hogy „ismét bekérették az orosz nagykövetet annak érdekében, hogy újfent nyilvánvalóvá tegyék a német álláspontot az orosz félnek”.
A Tiergarten parkban történt gyilkosságot elemzők a Szergej Szkripal egykori orosz kém elleni merényletkísérlethez hasonlítják. Szkripalt 2018 tavaszán a dél-angliai Salisbury-ben tömegpusztító fegyverrel, idegméreggel próbálták meggyilkolni az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU ügynökei.
Németország tavaly decemberben két orosz diplomatát is kiutasított, miután az ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy Moszkva rendelte el a gyilkosságot. A Kreml alaptalannak és ellenségesnek nevezte a vádakat, és válaszul két német diplomatát kiutasított.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a gyilkosság után az áldozatot olyan harcosnak nevezte, aki „rendkívül kegyetlen és vérszomjas”, és aki a Kaukázusban a szeparatisták oldalán harcolt az orosz hadsereg ellen, de részt vett a moszkvai metró elleni bombatámadásokban is. Moszkva egyébként saját állítása szerint kérte Hangosvili kiadatását Németországtól.
A Bellingcat oknyomozó portál szerint Hangosvili gyilkosa az 54 éves Vagyim Kraszikov volt, aki Kazahsztánban nőtt fel még a Szovjetunió fennállása alatt, onnan költözött később Szibériába.
Oroszország és a Nyugat kapcsolatai Putyin harmadik elnöki ciklusa (2012-2018) alatt mérgesedtek el elsősorban a Krím egyoldalú elcsatolása és a kelet-ukrajnai agresszió miatt, de a szíriai orosz katonai beavatkozás is sok bírálatot kapott a rengeteg civil áldozat miatt.
Emellett a nyugati országokban elkövetett merényletek is óvatosságra intik a nyugati kormányokat (az elmúlt években tucatjával történtek gyanús halálesetek, köztük egykori csecsen lázadók, kiugrott orosz ügynökök és ellenzékiek haltak meg gyanús körülmények között), de orosz földön is rendszeresen gyilkolnak meg ellenzéki politikusokat, illetve újságírókat.
Angela Merkel német kancellár mindeddig igyekezett óvatosan egyensúlyozni, és viszonylag jó kapcsolatokat ápolni Putyinnal, de azért nem rejti véka alá rosszallását sem.
A német-orosz kapcsolatoknak azonban sokat ártott a berlini gyilkosság, illetve a májusban nyilvánosságra hozott hekkertámadás, amelyet gyaníthatóan szintén oroszok követtek el német kormányzati intézmények ellen. Mint kiderült: 2012 és 2015 között az orosz katonai hírszerzés hekkerei még a kancellár képviselői irodájának a levelezéséhez is hozzáfértek.
