A koronakrízis következtében erősödhet az ultraortodoxok munkavállalási kedve

A hosszú otthonmaradás megmutatta az ultraortodox közösség tagjainak az internet előnyeit, és sokan azt is látják, hogy szükség van rájuk a munkaerőpiacon.

Az izraeli ultraortodox lakosság majd fele szegénységben él, ezt a helyzetet rontotta tovább a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés. A karantén kezdetével számos rabbi – főként a lányiskolák esetén – engedélyt adott az online oktatásra. Ezt úgy tudták elérni, hogy olyan informatikai rendszereket alkalmaznak, ahol a tanulók csak a kívánt weboldalak érhetik el, megóvva őket a nem kívánt tartalmaktól. Ez kis dolognak tűnik, azonban fontos fejlemény lehet az ultraortodox lakosság foglalkoztatására nézve – írja a Haaretz.

Az ultraortodox lakosságot különösen keményen érintette a vírus, miközben már a vírus előtt is e családok 42%-a szegénységben élt.

Ennek ellenére a munkanélküliség miatti intézkedések a lakosság ezen szegmensét érintik a legkevésbé.

„Az állam jó intézkedéseket hozott a munkanélküliség ellen, azonban többre volna szükség”

– mondta Yulia Eitan, a munkaügyi minisztérium munkanélküliség leküzdésével foglalkozó osztályának vezetője.

„Sokan, akiknek nincs végzettségük, gyorsan elveszítették munkájukat, ezért képzésekre van szükség” – mondta a szakember, aki szerint a krízis egyben lehetőséget is teremtett az ultraortodoxok számára.

„Látjuk a változás folyamatát. A munkaerő piacra való bejutás vágya miatt még nem kell lemondani a Tóráról és a vallásos életről”

– állítja.

Egy két kutatóközpont által közösen elvégzett tanulmány szerint az ultraortodoxok 42%-a szívesen lépne a munkaerőpiacra a krízist követően, míg 26% állította, hogy a feleség mindenképpen visszamenne dolgozni.

„A hosszú otthonmaradás megmutatta az ultraortodox közösség tagjainak az internet előnyeit, a hírekhez való hozzáférés és az online vásárlás hasznát és így tovább. Jelentősen megugrott az internettel rendelkező ultraortodox háztartások aránya” – áll a Malach és Gorbatt intézetek jelentésében.

„Az ultraortodox lakosság kérdése a vírus előtti időkben is napirenden volt. A közösség növekszik, becslések szerint 2065-re a lakosság egyharmadát teszik majd ki”

– mondta Nitsa Kaliner, a haredi közügyekkel foglalkozó intézet vezetője.

„A haredi lakosság látja, hogy szükség van rájuk a munkaerőpiacon, kiváltképp a nőkre. Ez egy lehetőség, hasonló ugrást tapasztalhattunk 2002-ben is”

– hangsúlyozta Kaliner.

Azonban a szakember óvatosságra is int, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy „minden bizonnyal a szakképesítés hiánya miatt az ultraortodoxoknak tovább tart állást találni másokhoz képest”.

Yulia Eitan szerint az izraeli társadalomnak és gazdaságnak szüksége van az ultraortodox munkaerőre, Itzik Shmuli, új munkaügyi miniszter pedig elhivatott arra, hogy minden erejével támogassa és segítse az ultraortodoxok munkában való elhelyezkedését.

Megférnek majd egymás mellett a vallásos és szekuláris izraeliek?

Már a koronavírus-járvány előtt is „kölcsönös gyanakvás” jellemezte a két közösség kapcsolatát, erre keres megoldást a Times of Israel bloggere.