A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze, Fatou Bensouda szerint folytatódhat az Izrael elleni, állítólagos háborús bűnöket feltárni kívánó büntetőjogi vizsgálat, az oslói egyezmény ellenére is – írja a The Jerusalem Post.
Izrael és szövetségesei korábban arra hivatkoztak, hogy az 1993-as oslói egyezmény nem ad lehetőséget a Palesztin Hatóság számára, hogy az ICC vizsgálatát indítványozza. Bensouda, a vizsgálatot lefolytató ügyész hétfőn tett nyilatkozatában kijelentette, hogy elutasítja az izraeli álláspontot a kérdésben.
Bensouda egyben aggodalmát fejezte ki az Izrael által Júdea és Szamária területére történő jogkiterjesztéssel (tehát az annektálással) kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy szerinte annak semmilyen jogi alapja nincs.
A főügyész azután fejtette ki véleményét, hogy május 27-én Izrael kérvényezte, hogy az ellene induló vizsgálatot az oslói egyezmény tükrében kezdeményezzék. Ezt követően az ICC megkérdezte a Palesztin Hatóságot, mi a véleménye az oslói egyezmény érvényességéről, azt a választ kapva Mahmúd Abbásztól, a Palesztin Hatóság elnökétől, hogy
az egyezményt a hatóság nem tekinti érvényesnek amióta Izrael bejelentette, hogy annektálni kívánja Ciszjordánia jelentős részét.
A Palesztin Hatóság egyben azt is kijelentette, hogy Abbász elnök közlése nem képezi jogi részét az Izrael ellen folyó vizsgálatnak. A palesztin vezetés szerint Izrael ellen akkor is indíthatnának jogi eljárást háborús bűnök kérdésében, ha az oslói egyezmény történetesen még érvényes volna, azt mutatva, hogy a Palesztin Hatóság alapvetően tartja magát az oslói egyezményben foglaltakhoz.
A hatóság azonban kijelentette, hogy ciszjordániai területek annektálása biztosan a végét jelentené az oslói egyezménynek.
A PH szerint a tervezett annexió lényeges szerződésszegést valósít mag a felek viszonyában, ami semmissé teszi az oslói megállapodás megmaradt elemeit és minden további egyezményt a felek között.
Bensouda elmondta, hogy most Izrael válaszára vár a kérdésben. Erre a zsidó államnak június 24-ig van lehetősége, de az is előfordulhat, hogy a válasz megtagadásával Izrael megerősíti, hogy nem ismeri el az ICC vizsgálatának jogosságát.
Mint arról a Neokohn is beszámolt, Izrael ellen a 2014-es és a 2018/19-es gázai határ menti zavargások ügyében indulhat vizsgálat.
Egy rövid közleményben Csehország, az ICC egyik tagja kinyilvánította, hogy az oslói egyezmény értelmében Izrael teljes körű biztonsági ellenőrzési hatalommal rendelkezik Ciszjordánia felett, bizonyítván ezzel, hogy nem létezik palesztin állam, mely az ICC-hez fordulhatna.
Bensouda, aki mind Izrael, mind a Gázát uraló Hamász terrorista szervezet ellen háborús bűnöket vizsgáló eljárást indítana, elmondta:
„Az állami gyakorlat azt mutatja, hogy a palesztin nép önrendelkezési jogától eltérő rendelkezései az oslói egyezménynek nem alkalmazandók.”
Mindez egy rendkívül kényes és nem egyértelmű jogi terület, mely Izraelnek esetlegesen lehetőséget biztosít arra, hogy a vizsgálat el se indulhasson. Izrael számára a vizsgálat elindítása ellen számos jogi lehetőség áll rendelkezésre, kétségkívül azonban az oslói egyezményre való hivatkozás jelentené a legszilárdabb védekezési stratégiát.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök július 1-től kezdődően hirdette meg mintegy 130, az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániában létrehozott izraeli település, valamint a Jordán-völgye fölött az izraeli fennhatóság kiterjesztését. A kormányfő Donald Trump amerikai elnök vitatott, palesztinok által elutasított közel-keleti béketervére hivatkozik.
