A texasi Houstonban kedden délelőtt búcsúztatják el, majd helyezik örök nyugalomra a rendőri erőszak áldozataként Minneapolisban meghalt afroamerikai George Floydot. A demokrata párti törvényhozók átfogó rendőrségi reformról szóló törvényjavaslat benyújtására készülnek.
Floyd Észak-Karolinában született, Houstonban nőtt fel, és csak 2014-ben költözött az északi Minnesota államban lévő Minneapolisba, hogy munkát találjon.
Búcsúztatása helyi idő szerint kedden délelőtt 11 órakor kezdődik. Többen is beszédet mondanak, a fő búcsúbeszédet – csakúgy, mint a minneapolisi emlékünnepségen – Al Sharpton afroamerikai polgárjogi aktivista fogja elmondani.
Floyd koporsóját hétfőn délután ravatalozták fel a The Fountain of Praise templomban, és több ezren lerótták kegyeletüket előtte.
Tiszteletének kifejezésére megjelent a balesete miatt kerekesszékbe kényszerült Greg Abbott, Texas állam republikánus kormányzója is. A templom előtt várakozó újságíróknak a kormányzó elmondta, hogy a rendőrségi reformról szóló törvényhozási vitákba szeretné bevonni Floyd családtagjait is.
„George Floyd meg fogja változtatni az Egyesült Államok történelmét, nem halt meg hiába. Élete élő öröksége lesz Amerikának és Texasnak” – jelentette ki Abbott.
Szeretne magánúton is találkozni Floyd családtagjaival, hogy átadhassa nekik azt a texasi lobogót, amelyet halottjuk tiszteletére húztak fel az állam törvényhozásának épülete előtt – tette hozzá. A kormányzó arany- és bíborcsíkos nyakkendőt viselt Floyd tiszteletére, mert ezek voltak a férfi középiskolájának színei.
Az Egyesült Államokban több nagyvárosban – így például az észak-karolinai Fayetteville-ben, Floyd szülővárosában, vagy a kaliforniai Los Angelesben – kedden békés gyászmenetet tartanak Floyd emlékére. Los Angeles belvárosában hétfőn este csendes megemlékezést is tartottak. Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje hétfőn találkozott a Floyd család tagjaival.
A 46 éves George Floydot május 25-én négy rendőr igazoltatta, az úttestre szorították, megbilincselték, s az egyik rendőr, Derek Chauvin a nyakára térdelt. Csaknem kilenc percig térdelt rajta, miközben a férfi levegőért könyörgött, és az édesanyját szólongatta. A halottkém jelentése szerint már az ötödik percben belehalt a kínzásba.
Erőszakos halála hatására Amerika-szerte tüntetéssorozat robbant ki a rendőri erőszak és az afroamerikaiak hátrányos megkülönböztetése miatt. Több városban már napirenden van a rendőrség költségvetésének csökkentése vagy – mint éppen Minneapolisban – a rendőrség feloszlatása. Joe Biden hétfőn közölte: ellenzi a rendőri költségvetés csökkentését.
Az amerikai demokrata párti törvényhozók átfogó rendőrségi reformról szóló törvényjavaslat benyújtására készülnek – jelentette ki Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke hétfőn újságíróknak.
A házelnök elmondta: a várható törvénytervezet több képviselő által már megfogalmazott javaslatot is magában foglal, és elsősorban arra összpontosít, hogy megteremtse a jogi kereteket a rendőrök felelősségre vonásához, lehetővé tegye az országos rendőrségi adatok nyilvántartását és új kiképző-továbbképző programokat indítson a rendőröknek a faji megkülönböztetés leküzdésére.
„Ma az országos gyötrelem pillanata átalakul az országos cselekvés mozgalmává” – hangoztatta Pelosi az újságíróknak. Leszögezte: „nem elégedhetünk meg kevesebbel, mint gyökeres strukturális átalakítással”.
A demokraták törvénytervezete könnyítené a rendőrök elleni peres eljárást bárminemű helytelen viselkedés, fellépés, hátrányos megkülönböztetés esetén.
Jelenleg a szövetségi ügyészeknek bizonyítaniuk kell nemcsak azt, hogy a felelősségre vonandó rendőr túlzott erőt alkalmazott, hanem azt is, hogy szándékosan sértette meg áldozata alkotmányos jogait, vagyis tudatában volt annak, hogy törvényellenesen lép fel, és mégis így cselekedett.
Az előkészületben lévő törvényjavaslat úgy fogalmaz: az ügyészeknek elég lesz csak azt bizonyítaniuk, hogy a rendőr figyelmetlenségből, hanyagságból sértette meg az áldozat jogait. A szándékosság tényállása nem lesz bizonyítandó.
„Egy olyan hivatás esetében, amelynek gyakorlása során valakinek megvan a lehetősége, hogy öljön, szakmailag nagyon magasan képzett tisztségviselőkre van szükség, akik felelősséggel tartoznak a közösségnek” – nyilatkozta Karen Bass, kaliforniai demokrata párti képviselő, a kongresszusi Black Caucus (afroamerikai lobbicsoport) elnöke.
Közben először jelent meg a minneapolisi bíróság előtt a George Floyd halálát erőszakos fellépésével előidéző volt rendőr, Derek Chauvin.
A 44 éves volt rendőr, akit gyilkosság vádjával állítanak bíróság elé, egy különlegesen szigorú fegyházból a tárgyalóteremben kivetített képernyőn válaszolt Jeannice Reding megyei bíró kérdéseire.
A nagyon rövid ideig tartó meghallgatás során a bírónő megállapította az óvadék végleges összegét. Vagy 1 millió 250 ezer dollár, s ennek kifizetése esetén Chauvin feltételek nélkül szabadlábon védekezhet, vagy a múlt héten már megállapított 1 millió dollár, ekkor viszont az exrendőrnek el kell fogadnia bizonyos feltételeket.
Chauvin és ügyvédje, Eric Nelson az 1 millió dolláros óvadékot és az ezzel járó feltételeket fogadta el. Ezek között szerepel, hogy a volt rendőr nem hagyhatja el Minnesota állam területét, nem léphet kapcsolatba Floyd családjával és le kell adnia a lőfegyverét.
Beszédében Matthew Frank ügyész kiemelte Chauvin bűncselekményének „nyilvánvalóan óriási társadalmi hatását”. A következő bírósági meghallgatást június 29-re tűzték ki.
