Szerbia is elfogadta az IHRA antiszemitizmus-definícióját

Szerbia a legújabb ország, amely elfogadta a Nemzetközi Holokauszt Emlékbizottság (IHRA) által 2016-ban megalkotott antiszemitizmus-definíciót – írja a The Algemeiner.

A belgrádi izraeli nagykövetség a Twitteren tette közzé, hogy üdvözli a szerb kormány döntését, amellyel elfogadta az IHRA munkadefinícióját az antiszemitizmusról.

„Ez segíteni fogja Szerbiát ennek a veszélyes jelenségnek a felismerésében és üldözésében”

– írta a nagykövetség.

„Köszönjük Szerbiának, hogy csatlakozott a definíciót elfogadó országok és szervezetek egyre bővülő táborához. Meg kell határoznunk az antiszemitizmust, hogy megfelelően tudjunk harcolni ellene”

– írta a B’nai B’rith International a Twitteren a hírre reagálva.

No Title

No Description

A második világháború előtt Szerbiában körülbelül 30 ezer zsidó élt. A közösség kétharmadát a nácik meggyilkolták. A háború után a túlélők többsége Izraelbe költözött. Jelenleg körülbelül ezer zsidó élhet az országban.

„Az antiszemitizmus a zsidók olyan megítélése, amely a velük szembeni gyűlölet kifejezéseként nyilvánulhat meg. Az antiszemitizmus verbális és fizikai megnyilvánulásai zsidó vagy nem zsidó személyekre és/vagy e személyek vagyonára, a zsidó közösségi intézményekre és vallási létesítményekre irányulnak.”

Így szól az IHRA 31 tagállama által 2016. május 26-án elfogadott munkadefiníciója az antiszemitizmusról.

Franciaországban mostantól antiszemitizmusnak számít az anticionizmus

„Az Izraellel mint zsidó kollektívával szembeni gyűlölet azonos az egész zsidó közösséggel szembeni gyűlölettel.”

A szervezet további iránymutatásokat is adott a jelenség jobb megértéséhez. Az IHRA szerint az is az antiszemitizmus, ha Izrael Államot, mint zsidó közösséget támadják. Azt is leszögezi ugyanakkor, hogy az Izraellel szemben megfogalmazott kritika – hasonlóan a bármely más országhoz – nem tekinthető antiszemitának.

A szervezet példákat is hoz arra, mi számít antiszemitizmusnak:

  • „Egy radikális ideológia vagy szélsőséges vallási nézet nevében a zsidók megölésére vagy bántalmazására való felhívás, az ezekben való segédkezés, vagy ezek megindokolása.
  • A zsidókról vagy a zsidóság hatalmáról valótlan, lealacsonyító, démonizáló vagy sztereotípiákon alapuló kijelentések tétele, ide tartozik például különösen, de nem kizárólag a zsidó világ-összeesküvés elmélet vagy az a mítosz, hogy a zsidók uralják a médiát, a gazdaságot, a kormányzati vagy egyéb társadalmi intézményeket.
  • A zsidókat mint népet azzal vádolni, hogy ők a felelősek egyetlen zsidó személy vagy csoport által elkövetett valós vagy képzelt törvénysértésért vagy akár nem zsidók által elkövetett cselekményekért is.
  • A nemzetiszocialista Németország, támogatói és tettestársai által a II. világháború (holokauszt) során a zsidók ellen elkövetett népirtás tényének, nagyságának, mechanizmusainak (pl. a gázkamarák) és szándékosságának tagadása.
  • A zsidóság, mint nép vagy Izrael, mint állam azzal való vádolása, hogy kitalálta vagy felnagyítja a holokausztot.
  • A zsidó állampolgárok azzal való megvádolása, hogy saját országuk érdekeit háttérbe szorítva Izraellel, illetve a zsidók állítólagos prioritásaival világszerte lojálisabbak.
  • A zsidóság önrendelkezési jogának megtagadása, például azon az alapon, hogy az Izraeli Állam létezése a rasszizmus kifejeződése.
  • Kettős mérce alkalmazása azt követelve, hogy Izrael más demokratikus nemzetektől nem elvárt vagy kért magatartást tanúsítson.
  • A klasszikus antiszemitizmushoz (pl. a zsidók Jézus gyilkosai vagy a vérvádak) kapcsolódó szimbólumok és képek használata Izrael vagy az izraeli nép jellemzésére.
  • Izrael jelenlegi politikájának a nácik politikájával történő összehasonlítása.
  • A zsidókat az Izrael Állam cselekedeteiért kollektíven felelőssé tenni.”

Dina Porat: Miért volt szükség egy új antiszemitizmus-definícióra?

A Jad Vasem vezető történésze az új antiszemitizmusról és a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség antiszemitizmus-definíciójának megalkotási folyamatáról, jelentőségéről adott elő az Andrássy Egyetemen.